„Könnyebb volt együtt dolgozni, amíg nem voltunk egy pár” – mondja Fenyvesi Márton, és a másikra néz. Pátkai Rozina bólogat. Nincsen ezzel semmi baj.
Marci keresett gitáros, az utóbbi időben pedig még keresettebb hangmérnök, producer és hangszerelő. Rozina pedig mindig új utakat keres énekesnőként, dalszerzőként. A bossa novától indult, új albuma, a magyar költészet napján megjelenő Minka hazai költők verseire írt elektronikus zenei kompozíciókat tartalmaz.
„Nagyon sokszor kérem Marci véleményét, tanácsát, megmutatom neki, miben utazom éppen” – mondja Rozina.
„Az utóbbi években nem dolgoztunk együtt társszerzőként” – teszi hozzá Marci. „Erős egyéniségek vagyunk, neki van egy erős koncepciója, nekem pedig mindenről van véleményem: gyakran hittem azt korábban, hogy bizonyára Rozinak is jó, ha többnyire az történik a dalokkal, amit én akarok és jónak hallok, de fel kellett ismernem, hogy ez egy sokszor egyenlőtlen viszonyból fakadt. A dalok lényegi elemeit már Rozi vázlatfelvételei is gyakran tartalmazták, csak nem figyeltem rájuk eléggé.”
„Mostanában nagyon másféle zenéket is hallgatunk, más referenciapontokhoz igazodunk” – mondja Rozina.
Fenyvesi Márton jazzgitárosként játszott Szakcsi Lakatos Bélával, Fekete-Kovács Kornéllal, Dés Lászlóval, Dresch Mihállyal, tagja Gyárfás Attila triójának és Dés András kvartettjének, hallható Harcsa Veronika és Razvaljejeva Anasztázia tavalyi Debussy NOW! című albumán. Amikor két éve újra színpadra lépett a legendás Rákfogó, őt hívták meg egykori mestere, Babos Gyula helyére.
Fenyvesi Márton (Fotó/Forrás: Kiss Nelly)
Marci egyre több jelentős produkció producere vagy hangmérnöke volt, és nem bánja, hogy ilyenkor a neve kisebb betűvel szerepel a borítón, a hangutómunka legalább olyan fontos számára, mint a zenészlét. „Ez egy másik szakma, de a hallásomra, a zenei műveltségemre, az ízlésemre itt is legalább akkora szükség van, mint előadóként. Már szinte fel sem tűnik, hogy nem annyira a gitárral, mindinkább hangsávok rendezésével és potméterek csavargatásával töltöm a munkaidőm.”
Pedig készülnek a saját szerzemények, de egyelőre csak a fióknak. „Nem vagyok elég bátor, hogy előálljak velük.”
„Maximalista vagy” – igazít Rozina.
„A hangmérnöki munka során is komoly a felelősség, mégis… a saját anyagaimat késznek nyilvánítani… számomra egyelőre ez lehetetlen. A hangutómunka megnyugtat és kiegyensúlyozottá tesz, míg a zeneszerzés folyamatos kétség és félelem: a tökéletlenségtől való rettegés. Rozi ehhez, azt hiszem, sokkal egészségesebben áll hozzá.”
„Valóban könnyebben engedem el a dalokat. Én is szeretek napokig, hetekig, hónapokig benne élni a folyamatosan alakuló zenékben – az alkotófolyamat maga nagyon nagy élmény –, és ha kész a dal, kész a lemez, már a következő lépésen, a következő ötletemen gondolkozom” – mondja Rozina. – „Pedig ért bőven kudarc a pályán, de már nem veszem a fiaskókat annyira a szívemre. Hajt a létrehozás vágya, vannak újabb és újabb álmok és vágyak, menni kell tovább.”
Pátkai Rozina (Fotó/Forrás: Szombat Éva)
Pátkai Rozina legújabb „álma”, a Minka című lemez versmegzenésítéseket tartalmaz. Nálunk valóban nagy hagyománya van a műfajnak, de ez az album nem a Kaláka-féle folkos, akusztikus vonalat képviseli.
Éppen ellenkezőleg: vad, bátor, kísérletező hangú anyag, amely Dóczi Bence elektronikus zenésszel készült.
„Marcinak is köszönhető, hogy leültem a zeneszerkesztő program elé, sokat biztatott, hogy egyedül is kutassam a hangszíneket, a hangulatokat, ritmusokat. Gyakran a kész zenei vázlataimhoz keresek illő hangulatú szövegeket – így találtam a Menekülő című Áprily Lajos-verset is – máskor a szövegből könnyebb elindulni, magától megszületik a dallam és a további zenei elemek. Az önállósodás ellenére fontos maradt, hogy a vázlatok avatott produceri kezekben váljanak kész dallá: Dóczi Bence munkái kifejezetten megérintettek, Marci dalain dolgoztak együtt korábban és nagyon erősnek éreztem azokat a zenei eszközöket, amiket használt. Hetente összejártunk, együtt alakítottuk, formáltuk a demókat, a műhelymunka a lételemem. Azóta sem tudunk leállni, újabb és újabb dalok születnek.”
„Két oldalam van” – mondja az énekesnő. –
„Általában halkan és szelíden beszélek, de közben vadul dübörögnek a gondolataim. Folyamatosan utazni, létállapotot váltani az intenzív elektronikus zenék és az akusztikus zenék között, nagyon-nagyon jó érzés. Mindegyikben én vagyok én.”
Tehát a bossa nova a szelíd oldalad? „Igen, most is bizonyára bossa novát várt tőlem a közönség. Sokaknak meglepetés lehet majd, ahogy egy torzítópedálba üvöltöm Karinthy Struggle for Life című költeményét.”
Pátkai Rozina - Minka (Fotó/Forrás: szerzői kiadás, Sinistra Records, 2021)
A bölcsészkaron is tanult, a legelső szimbolista költő, Czóbel Minka nevével is ott találkozott.
„Az ő sziklaszilárd személyisége, hite a szabad alkotásban számomra példaértékű. Története nagyon motivált, hogy megpróbáljak egyedül is zenét írni.”
Szenvedélyesen gyűjti az antikvár köteteket. „Itt van valahol egy első kiadású példány a Vér és aranyból, de van dedikált Faludym is, és még egy rakás kincs, amiket antikváriumokban szedtem össze. Nagy Nyugat-rajongó vagyok.”
Úgy veszem észre, zenészként is formálja, hogy képzőművészetet, intermédiát tanul, installációkat készít, kiállításai vannak. Mindez megnyitja az utat a zenei kísérletezés felé is, ennek eddigi legmarkánsabb eredménye a Dóczi Bencével készült új lemez. Babits, Tóth Árpád, Ady, Karinthy, Weöres, Áprily, Czóbel Minka, Borbély Szilárd és Acsai Roland mellett egy Víg Mihály-klasszikus is helyet kapott az albumon, az ikonikus Mindig mindent című dal, amelyhez egy érdekes történet is fűződik. „Egy olyan zenei kíséretre énekeltem fel a dalt, ami eredetileg nem a Mindig mindenthez készült, de annyira organikusan ráillett a vers és a dallam, egyértelmű volt, hogy ezt így kell megtartanunk.”
A dalhoz Ef Zámbó Szonja készített videoklipet, amelyben a dal szerzője, Víg Mihály is szerepel. „Szonja világa annyira magával ragadó, részletes és kidolgozott – minden pillanatában érződik a személyesség, az ő személyes kötődése Miskához és a dalhoz. Munkája fontos visszaigazolás számomra, hogy feldolgozásunkban sikerült megőriznünk a dal szellemiségét.”
A lemezmegjelenések enyhíthetik a koncertek utáni vágyakozást, de a „pandémia” szó egy éve kikerülhetetlen akkor is, ha zenészekkel beszélget az ember.
Fenyvesi Márton tavaly nyáron kezdte el megszervezni az Alaphangot, amelyet kifejezetten a szabadfoglalkozású zenészek képviseletére hozna létre
a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének alapszervezeteként. „A járvány okozta katasztrófahelyzet miatt sokkal nagyobb probléma a zenész-szakma egységes, átfogó képviseleti igényének hiánya, mint valaha. A legtöbb főállású zenész már rég felélte utolsó tartalékait, időlegesen szakmát váltott, de az is lehet, hogy örökre - még sincs a szakszervezetnek olyan nagy létszámú szabadfoglalkozású tagsága, amely valódi reprezentációt tenne lehetővé a szakpolitikai kérdésekben. Egy zenei műfajokon átívelő szakmai szervezet nem csak közvetlenebb kommunikációs csatornákat nyithatna meg a döntéshozók és a szakma művelői között, hanem formálhatná a főállású zenészekről kialakult torz képet Magyarországon, növelhetné a szakma megbecsültségét a társadalomban.”
Fejlécfotó: Kiss Nelly
hírlevél
