Jazz/World

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

2021.04.11. 10:10
Ajánlom
Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.

„Könnyebb volt együtt dolgozni, amíg nem voltunk egy pár” – mondja Fenyvesi Márton, és a másikra néz. Pátkai Rozina bólogat. Nincsen ezzel semmi baj.

Marci keresett gitáros, az utóbbi időben pedig még keresettebb hangmérnök, producer és hangszerelő. Rozina pedig mindig új utakat keres énekesnőként, dalszerzőként. A bossa novától indult, új albuma, a magyar költészet napján megjelenő Minka hazai költők verseire írt elektronikus zenei kompozíciókat tartalmaz.

„Nagyon sokszor kérem Marci véleményét, tanácsát, megmutatom neki, miben utazom éppen” – mondja Rozina.

„Az utóbbi években nem dolgoztunk együtt társszerzőként” – teszi hozzá Marci. „Erős egyéniségek vagyunk, neki van egy erős koncepciója, nekem pedig mindenről van véleményem: gyakran hittem azt korábban, hogy bizonyára Rozinak is jó, ha többnyire az történik a dalokkal, amit én akarok és jónak hallok, de fel kellett ismernem, hogy ez egy sokszor egyenlőtlen viszonyból fakadt. A dalok lényegi elemeit már Rozi vázlatfelvételei is gyakran tartalmazták, csak nem figyeltem rájuk eléggé.”

„Mostanában nagyon másféle zenéket is hallgatunk, más referenciapontokhoz igazodunk” – mondja Rozina.

Fenyvesi Márton jazzgitárosként játszott Szakcsi Lakatos Bélával, Fekete-Kovács Kornéllal, Dés Lászlóval, Dresch Mihállyal, tagja Gyárfás Attila triójának és Dés András kvartettjének, hallható Harcsa Veronika és Razvaljejeva Anasztázia tavalyi Debussy NOW! című albumán. Amikor két éve újra színpadra lépett a legendás Rákfogó, őt hívták meg egykori mestere, Babos Gyula helyére.

large_FenyvesiMarton_foto_KissNelly2-174553.jpg

Fenyvesi Márton (Fotó/Forrás: Kiss Nelly)

Marci egyre több jelentős produkció producere vagy hangmérnöke volt, és nem bánja, hogy ilyenkor a neve kisebb betűvel szerepel a borítón, a hangutómunka legalább olyan fontos számára, mint a zenészlét. „Ez egy másik szakma, de a hallásomra, a zenei műveltségemre, az ízlésemre itt is legalább akkora szükség van, mint előadóként. Már szinte fel sem tűnik, hogy nem annyira a gitárral, mindinkább hangsávok rendezésével és potméterek csavargatásával töltöm a munkaidőm.”

Pedig készülnek a saját szerzemények, de egyelőre csak a fióknak. „Nem vagyok elég bátor, hogy előálljak velük.”

„Maximalista vagy” – igazít Rozina.

„A hangmérnöki munka során is komoly a felelősség, mégis… a saját anyagaimat késznek nyilvánítani… számomra egyelőre ez lehetetlen. A hangutómunka megnyugtat és kiegyensúlyozottá tesz, míg a zeneszerzés folyamatos kétség és félelem: a tökéletlenségtől való rettegés. Rozi ehhez, azt hiszem, sokkal egészségesebben áll hozzá.”

„Valóban könnyebben engedem el a dalokat. Én is szeretek napokig, hetekig, hónapokig benne élni a folyamatosan alakuló zenékben – az alkotófolyamat maga nagyon nagy élmény –, és ha kész a dal, kész a lemez, már a következő lépésen, a következő ötletemen gondolkozom” – mondja Rozina. – „Pedig ért bőven kudarc a pályán, de már nem veszem a fiaskókat annyira a szívemre. Hajt a létrehozás vágya, vannak újabb és újabb álmok és vágyak, menni kell tovább.”

Patkai_Rozina_by_Szombat_Eva_2-175112.jpg

Pátkai Rozina (Fotó/Forrás: Szombat Éva)

Pátkai Rozina legújabb „álma”, a Minka című lemez versmegzenésítéseket tartalmaz. Nálunk valóban nagy hagyománya van a műfajnak, de ez az album nem a Kaláka-féle folkos, akusztikus vonalat képviseli.

Éppen ellenkezőleg: vad, bátor, kísérletező hangú anyag, amely Dóczi Bence elektronikus zenésszel készült.

„Marcinak is köszönhető, hogy leültem a zeneszerkesztő program elé, sokat biztatott, hogy egyedül is kutassam a hangszíneket, a hangulatokat, ritmusokat. Gyakran a kész zenei vázlataimhoz keresek illő hangulatú szövegeket – így találtam a Menekülő című Áprily Lajos-verset is – máskor a szövegből könnyebb elindulni, magától megszületik a dallam és a további zenei elemek. Az önállósodás ellenére fontos maradt, hogy a vázlatok avatott produceri kezekben váljanak kész dallá: Dóczi Bence munkái kifejezetten megérintettek, Marci dalain dolgoztak együtt korábban és nagyon erősnek éreztem azokat a zenei eszközöket, amiket használt. Hetente összejártunk, együtt alakítottuk, formáltuk a demókat, a műhelymunka a lételemem. Azóta sem tudunk leállni, újabb és újabb dalok születnek.”

„Két oldalam van” – mondja az énekesnő. –

„Általában halkan és szelíden beszélek, de közben vadul dübörögnek a gondolataim. Folyamatosan utazni, létállapotot váltani az intenzív elektronikus zenék és az akusztikus zenék között, nagyon-nagyon jó érzés. Mindegyikben én vagyok én.”

Tehát a bossa nova a szelíd oldalad? „Igen, most is bizonyára bossa novát várt tőlem a közönség. Sokaknak meglepetés lehet majd, ahogy egy torzítópedálba üvöltöm Karinthy Struggle for Life című költeményét.”

Minka_lemez_2021-175210.jpg

Pátkai Rozina - Minka (Fotó/Forrás: szerzői kiadás, Sinistra Records, 2021)

A bölcsészkaron is tanult, a legelső szimbolista költő, Czóbel Minka nevével is ott találkozott.

„Az ő sziklaszilárd személyisége, hite a szabad alkotásban számomra példaértékű. Története nagyon motivált, hogy megpróbáljak egyedül is zenét írni.”

Szenvedélyesen gyűjti az antikvár köteteket. „Itt van valahol egy első kiadású példány a Vér és aranyból, de van dedikált Faludym is, és még egy rakás kincs, amiket antikváriumokban szedtem össze. Nagy Nyugat-rajongó vagyok.”

Úgy veszem észre, zenészként is formálja, hogy képzőművészetet, intermédiát tanul, installációkat készít, kiállításai vannak. Mindez megnyitja az utat a zenei kísérletezés felé is, ennek eddigi legmarkánsabb eredménye a Dóczi Bencével készült új lemez. Babits, Tóth Árpád, Ady, Karinthy, Weöres, Áprily, Czóbel Minka, Borbély Szilárd és Acsai Roland mellett egy Víg Mihály-klasszikus is helyet kapott az albumon, az ikonikus Mindig mindent című dal, amelyhez egy érdekes történet is fűződik. „Egy olyan zenei kíséretre énekeltem fel a dalt, ami eredetileg nem a Mindig mindenthez készült, de annyira organikusan ráillett a vers és a dallam, egyértelmű volt, hogy ezt így kell megtartanunk.”

A dalhoz Ef Zámbó Szonja készített videoklipet, amelyben a dal szerzője, Víg Mihály is szerepel. „Szonja világa annyira magával ragadó, részletes és kidolgozott – minden pillanatában érződik a személyesség, az ő személyes kötődése Miskához és a dalhoz. Munkája fontos visszaigazolás számomra, hogy feldolgozásunkban sikerült megőriznünk a dal szellemiségét.”

A lemezmegjelenések enyhíthetik a koncertek utáni vágyakozást, de a „pandémia” szó egy éve kikerülhetetlen akkor is, ha zenészekkel beszélget az ember.

Fenyvesi Márton tavaly nyáron kezdte el megszervezni az Alaphangot, amelyet kifejezetten a szabadfoglalkozású zenészek képviseletére hozna létre

a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének alapszervezeteként. „A járvány okozta katasztrófahelyzet miatt sokkal nagyobb probléma a zenész-szakma egységes, átfogó képviseleti igényének hiánya, mint valaha. A legtöbb főállású zenész már rég felélte utolsó tartalékait, időlegesen szakmát váltott, de az is lehet, hogy örökre - még sincs a szakszervezetnek olyan nagy létszámú szabadfoglalkozású tagsága, amely valódi reprezentációt tenne lehetővé a szakpolitikai kérdésekben. Egy zenei műfajokon átívelő szakmai szervezet nem csak közvetlenebb kommunikációs csatornákat nyithatna meg a döntéshozók és a szakma művelői között, hanem formálhatná a főállású zenészekről kialakult torz képet Magyarországon, növelhetné a szakma megbecsültségét a társadalomban.”

Fejlécfotó: Kiss Nelly

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar zenetörténet csillagai is bekerülnek a Zene Háza új, dívákról szóló kiállításába

Marton Éva, Zsédenyi Adrienn Zséda, Rúzsa Magdi, Koncz Zsuzsa és még sok más díva személyes történetét is bemutatja a Magyar Zene Háza május 17-én nyíló, új kiállítása, a Dívák & Ikonok.
Jazz/World

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Klasszikus

Elisabeth Leonskaja áprilisban ingyenes, nyilvános mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében

Két koncerttel és a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzussal érkezik Elisabeth Leonskaja a Concerto Budapesthez ezen a tavaszon.
Vizuál

KÉP-regény: Teljes KO

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy különösen csavaros nap eseményeit idézi fel, amely során ki akarták rúgni munkahelyéről. De vajon mi köze ehhez Kovács „Kokó” Istvánnak?
Klasszikus

Képeslap Itáliából – olasz zeneszerzők művei csendülnek fel a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén

Április 18-án a Müpában ad koncertet a MÁV Szimfonikus zenekar, az est során Rossini, Respighi, illetve Paganini műveit hallhatja a közönség. Az együttest Antonello Allemandi dirigálja, közreműködik Kelemen Barnabás. A zenekar a hangverseny részeként köszönti Fodor Ákos nagybőgőművészt. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Jazz/World ajánló

Kihagyhatatlan programok az idei Budapest Ritmón

A 2016 óta futó Budapest Ritmo világzenei fesztivál Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen eseménye, amely egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait.
Jazz/World interjú

„A művészet olyan, mint a planktonok az óceánban” – beszélgetés Gyémánt Bálinttal

Egy padláson talált, poros gitár volt az első hangszere, ma már a Zeneakadémián oktatja a jazzgitárosokat. Triójának most jelent meg legújabb lemeze, de az alábbi beszélgetésben szó esik arról is: tudja-e Gyémánt Bálint, hogy hány banánnal gitározik jobban vagy gyengébben, mint a külföldi sztárok.
Jazz/World ajánló

Bartók és a legsátánibb jazzdallamok

Dübörög a jazz, a műfaj egyre szélesebb körben hódít, Bartók Béla pedig hűvös távolságtartással figyeli a merőben új zenei nyelv születését. Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve?
Jazz/World hír

A Berklee-n tartott mesterkurzust Lukács Miklós cimbalomművész

A világhírű zeneoktatási intézmény valenciai campusán tartott kurzuson a hallgatók és a tanárok is megismerkedhettek a cimbalomban rejlő számtalan lehetőséggel.