Jazz/World

Világutazás az idő uraival

2007.11.07. 00:00
Ajánlom
A mitológia öregistenéről, az idő uráról elnevezett vonósnégyes a Bartók-teremben földrajzórát ad. Koncertjükön Vietnámtól a kanadai őslakosok földjéig visznek bennünket, indiai ragákkal és bollywoodi slágerekkel; etiópok, azeriek, üzbégek és kazahok ősi dallamait hallhatjuk, német indusztriál rockkal és amerikai fantasy filmzenével ismerkedhetünk.

Először lép fel a Nemzeti Hangversenyteremben a találóan "legforradalmibbnak" nevezett klasszikus vonósnégyes, az elképesztően termékeny és hihetetlenül sokoldalú Kronos Quartet.

Földrajzban erős a Kronos. Jó, én is teljes biztonsággal el tudom helyezni, hogy Astor Piazzolla honnan is való, az ő népszerűsítéséért sokat tettek. Nuevo címmel közép-és dél-amerikai témákkal jelentkeztek néhány éve egy egész lemezen, amelynek legtöbb hangszerelését egy argentin zeneszerző készítette számukra. Még a torokéneklésről is biztosan tudnám egy kvízben, hogy az Mongólia felé keresendő, és nem csak azért, mert nemrég itt járt a Huun ttur Hu együttes (ez nem spam-szűrésen átesett magyar webcím, hanem egy világhírű mongol kvartett), meg a tibetiről is hallottam már. Persze a kanadai őshonos eszkimókról, akiket most már illik saját népnevükön nevezni, tehát az inuitokról mint torokénekesekről én sem tudtam, főleg azt nem, hogy speciális női duettjük funkciója lényegében megegyezik a háziasszonyok traccspartijának céljával. A Kronos a katajak torokéneklés ihlette, sőt azzal együtt is előadható darabot hoz Budapestre. Azzal meg végképp nem voltam tisztában, hogy az elnyomott azeri kisebbség képviselője az Iránból az USA-ba emigrált harmonikás, Rahman Asadollahi.

A világ talán legismertebb vonósnégyese valóságos buldózerként esik neki a szellemi falaknak, a mesterségesen húzott kulturális határoknak, a magaskultúra fellegvárába vezető felvonóhidaktól meg egyenesen tombolni tudnak. Legutóbbi körlevelükben a kvartett művészeti vezetője, David Harrington primárius maga emlegetett buldózert: a Kronos ledöntötte azokat a kerítéseket, amelyek elválasztották a vonósnégyest mint fontos kifejezési médiumot például az afrikai zeneszerzőktől, azután a kínaiaktól. Komoly kvartett régen mutatóba se nagyon tartott repertoáron női zeneszerzőt. A Kronos egyik fő célja, hogy felmutassa a kamarazene kifejezési formáinak gazdagságát. Két irányba különösen nagy árkokat sikerült betemetniük megalakulásuk óta, több mint harminc éve, és ma már nem állnak egyedül ezekkel a törekvéseikkel. Egyrészt a magaskultúrán kívülre nyitottak intenzíven. Hendrixet, Zappát adtak elő, Meredith Monkkal és Leroy Jenkins-szel dolgoztak. A rock nekik nem olyan, mint egy bőrszerkó, amit felvesznek éjszakai kiruccanáshoz, hanem mindennapos zenei anyanyelv. Igazán nem akarok senkit megbántani, de amikor a Kronos játssza az izlandi rockegyüttes, a Sigur Rós egyik darabját, az olyan hátborzongató, hogy a Metallica-feldolgozásokat előadó Apocalyptica hozzá képest babazsúr. És mindezt úgy, hogy maga a szabadság a téma, ugyanis a Légyszabadító című darabról van szó, amit most fel is tettek a netre. Említhetném azt is, hogy egy interjúban Harrington legfontosabb hangszerelőjüket úgy jellemzi: "ő a mi Gil Evansünk" – tehát Miles Davis kedvenc hangszerelő-zenekarvezetőjére utal. Vagy hogy Pestre két olyan koncert után érkeznek, amelyet a San Franciscó-i Jazzfesztiválon adnak.

A tágítás–feszegetés–nyitogatás a Kronos részéről nyilvánvaló, amikor földrajzórát emlegetünk: népeket és kultúrákat emelnek be a horizontunkba, elmondhatatlan szenvedélyességgel vadásznak a (régen) egzotikusnak mondott zeneszerzőkre, megrendeléseket adnak és juttatnak nekik szponzoraikon keresztül. Mindemellett nem hanyagolják Reich (a felejthetetlen Different Trains volt az első Kronos-lemezem, még bakeliten), Alban Berg és egyéb elfogadottabb kortárs művek előadását sem: régi vágyukat teljesítve Górecki három szívbe markoló vonósnégyesét a lengyel mester szülővárosában adják elő egy ciklusban, még ebben a hónapban.

És az azért nagyon rendben van, hogy a Bartók nevét viselő teremben történik mindez a horizonttágítás. A Kronos Kvartett már legalább kétszer járt Magyarországon, ha jól emlékszem, és több magyar vonatkozásra is felfigyelhetünk pályájukon. A legfontosabb ezek közül Márta István Doom. A Sigh című, saját csángó sirató gyűjtését felhasználó szerzeménye, mely a Kronos egyik alapvető lemezén szerepel. Torokszorító, katartikus hatású felvétel. Egy másik, bár sokkal távolabbi, hogy Harrington akkor határozta el, hogy vonósnégyest akar csinálni, amikor még diákként megrendelte a Budapest Quartet egyik olcsó kiadású Columbia-lemezét, amelyen Beethoven opus 127-ese hallható. Mint e sorok írójának is elmondta egyszer egy rádióinterjúban, ez legalább olyan ihlető és tartós hatást tett rá, mint Bartók kvartettjei. Illik itt megemlíteni, hogy a Kronos 1973-as alapítását ellenben egy George Crumb-mű erősítőkkel felhangzó előadása ihlette…

Ha megnéznénk a Kronost egy olyan képzeletbeli iwiwen, amelyen a mai zene művelői és alkotói volnának a szemek a hálóban, több ismerősük lenne, mint bárki másnak. Persze Harringtonék nem a statisztikájukra büszkék, bár az is roppant tekintélyt parancsoló, hanem ezeknek a kapcsolódásoknak az intenzitására. Annál mélyebb kapcsolat zeneszerző és interpretátor közt, mint hogy számukra rendelt, sőt általuk inspirált művet adnak elő, talán nincs is.

(2007. november 7. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Kronos Quartet (USA) koncertje; tagjai: David Harrington, John Sherba (hegedű), Hank Dutt (brácsa), Jeffrey Zeigler (cselló)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.
Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.
Jazz/World

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Igazi francia dzsesszcsemege Thomas de Pourquery új lemeze

Korlátoktól mentes, felszabadult, improvizatív zene hallható a francia dzsessz aktuális színfoltja, Thomas de Pourquery új albumán. Az énekes, szaxofonos Droles de Dames című anyaga a magyar BMC gondozásában jelent meg.
Jazz/World podcast

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.