Jazz/World

Világzene szinkrontolmáccsal

2014.08.16. 07:07
Ajánlom
Boban Markovic nem csak az úttörője ennek a műfajnak, de a megújítója is. Ebben pedig most már nem csak követője, hanem inspirálója is fia, a világfi muzsikus Marko.

Én már pár éve temettem a balkáni rezes kultúrát. Amikor hirtelen a szerb és román lakodalmas exportcikké vált, elárasztották a közönséget a rezes romák, akik ugyan eredeti dolgokat játszottak - de talán túl eredetit is egy „nem eredeti" közönségnek. A világzenében alapvetően az a teher, hogy a nevével ellentétben nem működik a világban huzamosabb ideig. Egyszerűen nem tud lélegezni idegen közegben. Olyan mintha egy másik nyelvet hallgatnál. Szép a zenéje, szép a ritmusa, de hogy miért is szól ez nekünk valójában...?

Boban Markovic az elsők között volt, aki színes, szélesvásznú, életnagyságú formában hozta el a világzenét a magyar közönségnek. A Fonó Budai Zeneház mítoszát nem kis részben ő teremtette meg - ezres közönséggel tömött extázis a Hangárban a kilencvenes évek közepétől. Akkor az elragadtatott kritikusok arról a libabőrös borzadállyal vegyes, kérlelhetetlen sodrásról beszéltek, amit utoljára talán a végvári katonák élhettek át, amikor a janicsársor zurnakórusa elindította a gyalogsági rohamot.

Ennek a zenének a műfaji kellékei közé tartozott a varacskos rézfúvós hangzás, az észbontó tempók, a túlvezérelt hangerő és egyfajta gátlástalanul eklektikus ízlésvilág. Azt megtanultuk, hogy ez a zene nagyjából a cirkumcsízió piros betűs napjain szól keresztelőtől esküvőn át temetésig, amikor természetes közegében szól. Mégis sokszor úgy tűnt, a balkáni rezes zene beszorul saját keretei közé, és egy idő után nem tudja hozni futószalagon azt a bizonyos mágikus hangulatot.

A fiatal Marko Markovic szerepe a zenekarban kísértetiesen emlékeztet engem arra a jelenségre, ahogy Londonban született, másodgenerációs indiai zenészek ágyazzák bele az ősi, családi tradíciót abba a helyi szubkultúrába, amelybe belenőttek. Marko tökéletesen elsajátította apja hagyatékát, technikája virtuóz és van saját hangja is. Itt aztán nem állt meg, hanem kinyitotta az internetet, és csurig töltötte az iPodját mindenféle zenével. Talán nem túlzok, ha azt írom, hogy a művészi nyitottság egészen új távlatokat, fenntartható fejlődési utakat nyit a balkáni rezes muzsikának - mint világzenei műfajnak.

Marko Markovic művészeti vezetésével a koncert lassú, megfontolt felütéssel indult, és meglepő önuralommal adagolta az energiákat egészen a koncert végére borítékolt megdicsőülésig. Apja szeretetére, zenei alázatára jellemző, hogy bőséges teret hagyott fia szólói számára. Ezek a szólók pedig olyan sokoldalúak voltak, amelyek a hangszer egész irodalmának ismeretét feltételezik a latin zenétől egészen a legmodernebb skandináv trombitások progresszivitásáig.

A zenekar tökéletes összhangját a két Markovic teljes egyetértésben irányította. Kitűnő választásnak bizonyult Palya Bea színpadra hívása a koncert vendégeként: Bea választott dalait - nem meglepő módon - a zenekarral közös, elevenen lélegző kommunikáció jellemezte.


Boban és Marko Markovic Orkestar: Örömzene

2014. augusztus 10., Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Nem kopik – Suzanne Vega elvarázsolta Budapestet

Kortalan és nemtelen, maszkulin famme fatale, bohóc bőrbe bújt díva, drámai alkat és komika, kislány és érett nő, világhírű sztár és a „lány a szomszédból” – ez mind egy személyben Suzanne Vega, és még valami: időtlen dalok énekes-dalszerzője.
Jazz/World bjo

Jazz és inspiráció - interjú Náray Erikával és Urbán Orsival

Szilveszter estéjén két vendéggel, Náray Erika és Urbán Orsi jazz énekesnőkkel egészül ki a Budapest Jazz Orchestra (BJO) a Pesti Vigadó Dísztermében hallható koncertjén.
Jazz/World hírek

Szabó Dániel jazz-zeneszerző rangos amerikai díjat kapott

Az USA legnagyobb zenei jogkezelő szervezete, az ASCAP és a Symphonic Jazz Orchestra ítélte oda neki az 5000 dollárral és egy zeneszerzői felkéréssel járó Commissioning Prize nevű díjat – írta meg a dalszerzo.hu.
Jazz/World ajánló

Tankcsapdát és Quimby-t is feldolgoz új lemezén a Sárik Péter Trió

Nemrég még Bartók jazzfeldolgozásai apropóján beszélgettünk Sárik Péter zongorista-zeneszerzővel, most azonban könnyedebb vizekre eveztünk a Jazzkívánságműsor magyarul című lemez kapcsán, amit december 14-én mutatnak be a MOMKultban.
Jazz/World magazin

60 éve készült ez az ikonikus fotó a jazz-legendák találkozójáról

Art Kane, az Esquire magazin jazz-szerető szerkesztője 1958-ban ötvenhét veterán és feltörekvő jazz-csillagot hívott egybe, hogy elkészítse A Great Day in Harlem című, azóta emblematikussá vált fotót.