Jazz/World

Világzene szinkrontolmáccsal

2014.08.16. 07:07
Ajánlom
Boban Markovic nem csak az úttörője ennek a műfajnak, de a megújítója is. Ebben pedig most már nem csak követője, hanem inspirálója is fia, a világfi muzsikus Marko.

Én már pár éve temettem a balkáni rezes kultúrát. Amikor hirtelen a szerb és román lakodalmas exportcikké vált, elárasztották a közönséget a rezes romák, akik ugyan eredeti dolgokat játszottak - de talán túl eredetit is egy „nem eredeti" közönségnek. A világzenében alapvetően az a teher, hogy a nevével ellentétben nem működik a világban huzamosabb ideig. Egyszerűen nem tud lélegezni idegen közegben. Olyan mintha egy másik nyelvet hallgatnál. Szép a zenéje, szép a ritmusa, de hogy miért is szól ez nekünk valójában...?

Boban Markovic az elsők között volt, aki színes, szélesvásznú, életnagyságú formában hozta el a világzenét a magyar közönségnek. A Fonó Budai Zeneház mítoszát nem kis részben ő teremtette meg - ezres közönséggel tömött extázis a Hangárban a kilencvenes évek közepétől. Akkor az elragadtatott kritikusok arról a libabőrös borzadállyal vegyes, kérlelhetetlen sodrásról beszéltek, amit utoljára talán a végvári katonák élhettek át, amikor a janicsársor zurnakórusa elindította a gyalogsági rohamot.

Ennek a zenének a műfaji kellékei közé tartozott a varacskos rézfúvós hangzás, az észbontó tempók, a túlvezérelt hangerő és egyfajta gátlástalanul eklektikus ízlésvilág. Azt megtanultuk, hogy ez a zene nagyjából a cirkumcsízió piros betűs napjain szól keresztelőtől esküvőn át temetésig, amikor természetes közegében szól. Mégis sokszor úgy tűnt, a balkáni rezes zene beszorul saját keretei közé, és egy idő után nem tudja hozni futószalagon azt a bizonyos mágikus hangulatot.

A fiatal Marko Markovic szerepe a zenekarban kísértetiesen emlékeztet engem arra a jelenségre, ahogy Londonban született, másodgenerációs indiai zenészek ágyazzák bele az ősi, családi tradíciót abba a helyi szubkultúrába, amelybe belenőttek. Marko tökéletesen elsajátította apja hagyatékát, technikája virtuóz és van saját hangja is. Itt aztán nem állt meg, hanem kinyitotta az internetet, és csurig töltötte az iPodját mindenféle zenével. Talán nem túlzok, ha azt írom, hogy a művészi nyitottság egészen új távlatokat, fenntartható fejlődési utakat nyit a balkáni rezes muzsikának - mint világzenei műfajnak.

Marko Markovic művészeti vezetésével a koncert lassú, megfontolt felütéssel indult, és meglepő önuralommal adagolta az energiákat egészen a koncert végére borítékolt megdicsőülésig. Apja szeretetére, zenei alázatára jellemző, hogy bőséges teret hagyott fia szólói számára. Ezek a szólók pedig olyan sokoldalúak voltak, amelyek a hangszer egész irodalmának ismeretét feltételezik a latin zenétől egészen a legmodernebb skandináv trombitások progresszivitásáig.

A zenekar tökéletes összhangját a két Markovic teljes egyetértésben irányította. Kitűnő választásnak bizonyult Palya Bea színpadra hívása a koncert vendégeként: Bea választott dalait - nem meglepő módon - a zenekarral közös, elevenen lélegző kommunikáció jellemezte.


Boban és Marko Markovic Orkestar: Örömzene

2014. augusztus 10., Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World budapest folk fest

„A zenémben benne van az őseim gyökértelenségének fájdalma is”

Juan de Lerida Franciaországban élő flamencogitáros számára a zene az az út, amin visszatalál spanyol gyökereihez. A flamenco nuevo jeles képviselőjét magyar jazz- és klasszikus zenészek kísérik ezen az úton május 25-én, a Kobuci Kertben, a Budapest Folk Fest keretében.
Jazz/World ajánló

„A zene egy lelki húron való pendülés” – Film készült a 100 Tagú Cigányzenekarról

Halász Glória Alla Zingara című dokumentumfilmje a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar történetén keresztül mesél a zene falakat ledöntő, egységet kovácsoló és felemelő erejéről.
Jazz/World ajánló

Ha szereted a Nagy Gatsby-t, ez a koncert neked szól

Gájer Bálint és Szűcs Gabi swingénekesek visszareptetnek a ’20-as évek fülledt, dekadens világába június 13-án a Kobuci Kertben.
Jazz/World interjú

„Ha beburkolózom a zenébe, sosem vagyok egyedül”

Winand Gábor About me című új szólólemezén bemutatja mindazt, ami ő maga: énekes, zongorista, fuvolista és szerelmes ember, amennyiben társa, Elsa Valle is helyet kapott a lemezen.
Jazz/World hír

Halmos Béla-díjakat kaptak a legkiválóbb népzenészek

A Táncház Napján, május 11-én adták át az elismeréseket: a Halmos Béla vándordíjat Csonka Ferenc vajdasági prímás kapta, a Halmos Béla emlékérmet Havasréti Pálnak, a Téka együttes bőgősének ítélte oda a kuratórium.