Jazz/World

Vissza-köszönés a Nagy–Látó duónak

2013.03.24. 06:43
Ajánlom
Nem hagy nyugodni a lelkiismeret, hogy Nagy János és Frankie Látó lemezét elintéztem egy félmondattal. Nem lehet – írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. TAKE7

Nem lehet elmenni szó nélkül mellette, de még fél mondattal sem elintézni azt a tömör gyönyört, amelyet ők ketten és az egy számban közreműködő Nagy Ábel gitáros ajándékoztak nekünk. Nincs az a filharmóniai diétán tartott, a modernitást csak Bartókig (f)elismerő kékharisnya, akinek le ne esne az álla ezektől a gyönyörű interpretációktól. Ha valaki nem akar visszalapozni a múltkori cikkemhez, annak a tények két mondatban még egyszer: Nagy János, a crossoverben és zeneszerzőként különösen termékeny középgenerációs jazz-zongorista kiválóságunk egyszerre három lemezzel rukkolt elő.

Az In London-ról írtam a múlt hónapban, fantasztikusan sikerült angliai trió koncertfelvételeket tartalmaz, megjelent azon kívül egy izgalmas, modern felfogású vallásos lemez a MoNaMo trióval (vagyis Szirtes Edina Mókussal és Mogyoró Kornéllal). És most újra szóba hozom a harmadikat, a Debussy- és Liszt-jubileumi évek apropóján rögzített duólemezt Frankie Látó hegedűssel, régi jazz- és crossover partnerével (pl. Free Style Chamber Orchestra). A duókorong a Classic in Jazz címet viseli és ugyancsak saját kiadásban jelent meg. Hét felvételéből négyben nyúlnak Debussy-melódiához, négyben pedig Liszthez. Tudok számolni, csak a zárórszám, A szerelem doktora mindkét klasszikustól tartalmaz feldolgozást.

Feldolgozás, interpretáció, crossover - mindegyik fogalom leírja, ami a Classic in Jazz című lemezen történik és amit a régóta sikerrel játszott duó-koncertjeiken Nagy János és Frankie Látó csinálnak. Számomra a crossover akkor jelent igazi esztétikai élvezetet, amikor a klasszikus zenei normalitásba, szabályszerűségbe, kiszámíthatóságba belehasít egy pillanat, melodikus, harmóniai vagy ritmikai alterációjaként mindannak, amit addig hallottunk, például egy szinkópa vagy akár egy out hang, és bekövetkezik a metamorfózis.

Nagy Jánoséknak ez a pillanat eszméletlenül megvan. A Clair de Lune-ben 2 és fél percnél, a Rêverie-ben 3'35''-nél intenek be az improvizáció csodapálcájával. Azt is mondhatnám, hogy a Nagy által feladott magas labdát Látó üti le ilyenkor. Látó hegedűjének van egy olyan tónusa ezekben a pillanatokban, amiről nekem rögtön Stéphane Grappelli jut eszembe. A jazzhegedülés talán legnagyobb mestere cizelláltan finom, klasszikus zenei füleknek is kedves, Menuhint és más mestereket termékeny zenészbarátságra inspiráló hangon játszott. Választékossága egyszerre fakadt abból, hogy hangszerén a frazeálásban csak kevéssé távolodott el a klasszikustól, és hogy invenciózussága a legképzettebb zenészeket és persze a közönséget is elkápráztatta.

Külön cikket érdemelne Látóék Consolationra épülő szvitje. Szemben Debussy zongoradarabjaival, ennek nem ismerem hegedű-zongora átiratát, és úgy sejtem, nem sok jazzista próbálta ki magát a saját szája íze szerinti eljátszásában sem. Látó játékában- főleg a Liszt-dabaroknál - van egy olyan, a szvinget odahagyó modern hangszíne is, amivel csak kevesen bírnak, mindenesetre a kései Liszttel pompásan összhangban van. Szinte evidenciaként hat, ahogy a minden műfajban járatos, minden árnyalatot visszaadni képes hegedűs egy teljes univerzumnyi szólót varázsol a Consolationes egyik kadenciájából, talán alig több mint egy percben. Más színt, de magával ragadó lendületet hoz a lemez egyetlen trió-felvétele: a fiatal gitárossal a La Campanella lehetséges összefüggéseit keresik a közép-amerikai latin jazzel, nem olyan eredeti módon, mint a lemezen majdnem mindig, de ez úgyis inkább pódiumra és nem annyira stúdióba való letét.

Az ugyancsak híres Debussy-darab, a Le petit nègre feldolgozásának felfogása sokkal szabadabb, bele is illesztettek egy betétet, az Ellington-Mills-Tizol-féle Karavánt, és bármennyire is lenyűgöző ez a száguldás a szaharán át, nem éreztem olyan tőről metszettnek, a maga nemében tökéletesnek, mint a lemezen - nyilván nem véletlenül - előrébb szereplő két említett francia kompozíciót, bár itt a rapszodikusságban tobzódó zongoraszóló ismét csak briliáns. A már említett záró medley a Szerelmi álmokból és megint Debussyből továbblép a képzeletbeli feldolgozottsági skálán, hiszen Nagy János egyik saját darabja is része a műnek. Itt viszont a középrészben egy egészen penetráns, ún. walking bass balkézre improvizált szólót hallunk a két kéz egészen káprázatos függetlenítésével, olyannyira, hogy el is felejtjük, hogy a hegedűs csak a témában közreműködött. Stilisztikai bravúrok egész sora díszíti ezt a darabot, például ahogy Nagy megmutatja, hogy a walking bass-nek milyen 19. századi európai klasszikus zenei gyökerei vannak/lehetnek.

Ez a lemez nemcsak egy marginális megjegyzés a Debussy százötvenedik születésnapja kapcsán rendezett megemlekezésekhez, hanem a mai közönség számára lényegi módon és szellemesen ragadja meg a francia zeneszerző vonzerejének egyik aspektusát.

ÍzelítőClassic in Jazz című lemezből.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World lemez

Jazz, punk attitűddel: itt a Barabás Lőrinc Quartet új lemeze!

A világ nyitott tér a játékra a Barabás Lőrinc Quartet új lemezén, amelyet nem utolsósorban Miles Davis fúziós hangja ihletett. Hallgassa meg az Open című album dalait!
Jazz/World interjú

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Jazz/World ajánló

Sztárprodukciók a Vajdahunyadvárban

A Budapest Bár és a 100 Tagú Cigányzenekar koncertjeivel zárul a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál, amely idén összesen 8 koncerttel örvendeztette meg a közönséget.
Jazz/World ajánló

Nyári jazz meglepetés a Müpa videócsatornáján

Újranézhetők az idei Jazz Showcase felfedezettjeinek koncertjei, péntektől kezdve három héten át minden pénteken két koncertfelvételt tesz elérhetővé a Müpa videómegosztó felületén.
Jazz/World ajánló

Nyitottság, képzelőerő, sokoldalúság – Stanley Jordan ismét Budapesten koncertezik

Július 21-én a Margitszigeti Színházban igazi örömzenélésre számíthatnak a jazzrajongók, hiszen a legendás Stanley Jordan mellett, Laurence Cottle, Horváth Kornél és Dörnyei Gábor is színpadra lépnek.