Jazz/World

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Interjú Gryllus Dániellel
2019.11.15. 16:45
Ajánlom
Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.

KALAKA179039-102909.jpg

Gryllus Dániel (Fotó/Forrás: Emmer László)

Azt olvastam valahol, hogy több mint 1300 versmegzenésítést készítettek a Kalákával, ami rengeteg. Hogy változott a viszonyuk a vershez a kezdetek óta?

Amikor tizenkilenc évesen elkezdtük, még sokkal ösztönösebben nyúltunk a versekhez, de már akkor is az volt a célunk, hogy a verset énekeljük el, és ne ürügyként használjuk arra, hogy a saját zenei stílusunkat megmutassuk általa. Ez a verscentrikusság a későbbiek során tudatosult is, ezért mára a prozódiánk sokkal természetesebb, jobban figyelembe vesszük a magyar kiejtés szabályait a mondat- és vershangsúlyoknál. Az ötvenedik évfordulónkra megjelenik egy Kaláka-lemez, Békabúcsúztató lesz a címe, és erre megkértem a barátaimat, hogy írjanak rólunk néhány sort. Steinbach József dunántúli református püspök úr fogalmazott úgy, hogy „nagyon örvendetes, hogy ezek jó dalok, és a vers mégis megmarad annak, ami”.

Tehát mi a verset nem legyőzni akarjuk, hanem azt szeretnénk, hogy egy Kaláka-dal után a hallgató azt mondja: „de szép ez a vers”.

Hogy látja, a vers szerepe megváltozott ez alatt az ötven év alatt?

Egészen más lett a vers útja. Ma már nem abban mérjük egy költő sikerét, hogy hány kötete jelenik meg, hiszen az interneten sokkal többekhez eljut egy-egy mű. Ha Lackfi János ír egy verset, akkor azt elolvassa negyvenezer ember, ez sokkal több, mint amennyien mondjuk József Attilát olvasták a saját korában. Több ezer évvel ezelőtt pedig kizárólag a dal volt a vers útja. Kányádi azt írta róluk, hogy „visszahelyezzük a verset az ősi, Guttenberg előtti jogaiba azzal, hogy elénekeljük”. És abból a szempontból talán igaza lehet, hogy

a vershez eredetileg szervesen hozzátartozott az akusztikus közeg, csak a könyvnyomtatással ez háttérbe szorult.

Tehát mi a vers eredeti közegét használjuk, az más kérdés, hogy prózai szövegeket is el lehet énekelni. A most megjelenő albumunkon például szerepelnek megzenésített Örkény egypercesek is.

_J4A6792-103543.jpg

Kaláka (Fotó/Forrás: Emmer László)

Van önökben olyan küldetéstudat, hogy a megzenésítések által megismertessenek szerzőket és verseket a közönséggel?

Mi ezt sosem misszióként éltük meg, hanem csak azzal foglalkoztunk, amit szerettünk. Ha ezáltal a versek közelebb kerültek valakihez, annak mi nagyon örültünk, de sosem valami népművelői hevületből írtuk a dalainkat.

Missziós szándékkal nem lehet dalt írni.

Egyedül amikor diaszpórában élő magyar közönséghez, vagy határontúliakhoz hívnak minket, akkor érezzük, hogy egyfajta küldetést teljesítünk. Ezeken a helyeken a költészet a magyar identitás része. Most éppen Dél-Amerikában élő magyarokhoz utazunk jövő héten, ahol korábbi fellépéseink alkalmával negyedik generációs magyar emigránsok mondták nekünk: „értsék meg, nekünk Magyarország nem az identitásunk része! A táncház, a népdalok, a Kaláka, a nyelv – ezekben rejlik az identitásunk”.

Mi a helyzet a gyerekközönséggel? Már legalább két generáció nőtt fel a dalaikon. Másként kell ma szólni a gyerekekhez, mint a kezdetekkor?

Megváltozott a világ, a környezet, sokkal több az inger. Van nekünk egy Kaláka kicsiknek című műsorunk, ahova maximum ötven bölcsődés és óvodás gyereket és anyukát engedünk be – ez még egy teljesen őszinte generáció, nem manipulált. Nekik még nincsen mobiltelefon a kezükben, mint az általános iskolásoknak. Ezeken a műsorokon nagyon jó házimuzsikálás van. Később már kihívás megteremteni ugyanezt a légkört, de összességében azt hiszem, hogy amikor ott vagyunk egymással szemközt – a gyerekek és mi – egy Tamkó Sirató, egy Kányádi, egy Weöres-vers ugyanúgy lélektől lélekig megy, mint ötven éve.

Mi volt a legkedvesebb reakció, visszajelzés a gyerekek részéről?

Az öcsém kalandja volt, de ez a kedvencem. Egy koncert után az egyik kisfiú az előcsarnokban sírt, miközben a lemezeket dedikáltuk, mire Vilmos megkérdezte, hogy mi baja van. Azt mondta, azért sír, mert nem énekelte el a Kárókatonát. Mire ő: „eléneklem én neked!”. Hozta a gitárt és elkezdte énekelni. A kisfiú tovább sírt: „Nem most kellett volna”. Ezek nagyon jól eső szemrehányások.

Hogy lehet egy dalt több ezerszer elénekelni anélkül, hogy megunnák?

Minden szituáció és közönség más. Meg van itt még valami: ezek jó versek. Tehát mi nem éneklünk olyat, amibe bele lehet fáradni. Ez nagy szerencse!

Mi ott Ady Endrét vagy Kosztolányi Dezsőt képviseljük, és ezt nem lehet félvállról venni.

Lehet, hogy valakit a saját szövege már a régi önmagára emlékeztetni, vagy a szövegíró szövegét nem érzi egy idő után sajátjának, de nálunk ez elképzelhetetlen. A költő üzenete nagyon fontos, és az ember érzi is, hogy táplálja őt, amikor énekli.

Ha jól tudom, az idén megvalósult Ady-est előzménye a Latinovits Zoltánnal közöskoncertsorozat volt. Hogyan találkoztak vele?

1975-ben egy rádió sanzonest alkalmával találkoztunk, ami után bejött az öltözőbe és azt mondta:

„Jaj, már megint kitaláltak valamit, amit én szerettem volna… Dolgozzunk együtt! Majd én elmegyek oda, ahol ti szerepeltek!”.

És tényleg, utána eljött a koncertjeinkre, majd egy színházi ismerősünk közös előadóesteket is szervezett nekünk. Hetvenhatban aztán mondta Zoltán, hogy „jövőre csinálunk egy Ady-estet, és mindenhova elvisszük!”. Akkor volt Ady Endre születésének 100. évfordulója. Abban az évben viszont Latinovits Zoltán meghalt, és mi eltemettük ezt az ötletet, mígnem tavaly, amikor a 2019-es évadot terveztem, újra eszembe jutott, hogy mi lenne, ha Ady halálának 100. évfordulójára megvalósítanánk Zoltán tervét. Megvásároltuk azokat a felvételeket, amiken Ady-t szaval, és mellé tettük a saját megzenésítéseinket. Így született a Hajh élet, hajh! című est.

Milyen embernek ismerték meg őt?

Sokan összeférhetetlennek mondják, de hozzánk soha egy rossz szava nem volt. Talán azért, mert érezte, hogy mi is a vers ügyét képviseljük. Neki az volt a koncepciója, hogy „a vers az színház, ahol a költő a szerep”. Ez volt az ő alapmondata. És mi ezt szolgáljuk a zenében.

Van még olyan költő, akinek a verseiből lemezt terveznek megjelentetni?

Felmerült, hogy az Ady-est anyagából lemezt is készítsünk, de jelenleg minden erőnkkel a közeljövőben megjelenő a Békabúcsúztatóra koncentrálunk, és

megjelenik a Móra Kiadónál a Fakatona című antológia, amit az elmúlt 50 év gyerekvers-megzenésítéseiből állítunk össze.

_J4A6773-103403.jpg

Kaláka (Fotó/Forrás: Emmer László)

Milyen lesz a november 30-ai koncert a Müpában?

Délelőtt a Miskolci Szimfonikusokkal közösen adjuk elő a Hangol már a zenekar című koncertet , amiben a fiam, Gryllus Samu izgalmas hangszerelésében szólalnak meg a Kaláka-dalok. Mivel ő gyerekkorától belülről ismeri a zenénket, nagyon kreatívan hangszerelte át a dalokat, úgyhogy itt a szimfonikus zenekar valóban másik dimenzióba emeli a dalokat. Az esti koncert első felében a Budapest Bár játszik Kaláka-dalokat olyan énekesek közreműködésével, mint Kis Tibi, Palya Bea, Ruttkai Bori, Ferenczi Gyuri, de Dorka is fog énekelni. Majdnem az a stáb, akik a 40. évfordulónkra meglepetéskoncertet adtak. A második részben pedig mi leszünk, és azok, akik fontosak a Kaláka életében: Huzella Péter, Major Gábor és Mikó István. Addigra megjelenik a Békabúcsúztató is, így arról is biztosan fogunk játszani.

Gryllus Dániel:

Kapcsolódó

Gryllus Dániel: "Úgy ülünk együtt, mint egy nagy család"

Hogyan kell gyerekeknek zenét írni? Miért nagy kihívás egy szobában koncertet adni? Többek között erről is beszélgettünk az idén 45 éves Kaláka egyik alapítójával, Gryllus Dániellel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Jazz/World ajánló

Ráadáskoncertet ad Charlie triója a BJC-ben

A nagy érdeklődésre való tekintettel február 20-án a telt házas este nyolc órai koncert után fél tízkor is fellép a Trio Special a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Bartók jazzköntösben a Sárik Péter Trióval

Bartók Béla születésének 143. évfordulója alkalmából ad koncertet a Sárik Péter Trió március 25-én 19 órától az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World videó

Jó hír – már meghallgatható a Dresch Quartet új albumának dala

„Ha van egy jó érzés, akkor azt elkezdem dalként építeni” – meséli a Kossuth-díjas Dresch Mihály, aki Quartetjével 2022 novemberében az EFG London Jazz Fesztiválon lépett fel. A koncert felvételéből március 8-án jelenik meg a Live in London című album.
Jazz/World ajánló

Világsztárok érkeznek áprilisban a Budapest Ritmóra

Mások mellett Salif Keita, Gérald Toto, Gaye Su Akyol és a BCUC is fellép a főváros legnagyobb világzenei fesztiválján április 11. és 13. között.