Jazz/World

Visszhangok

2006.06.13. 00:00
Ajánlom
John Zorn Cobra című darabjának május 21-ei Budapesti bemutatója után két héttel az eseményt méltató vagy becsmérlő tengernyi véleményt, koncertkritikát olvasva kedvet kaptam a visszhangok visszhangosítására.

A koncert előtt sejtelmem sem volt arról, hogy Zorn produkciója milyen hatalmas vihart kavar majd. Bár tudtam, hogy az amerikai szaxofonos, zeneszerző, hangszerelő nem éppen a könnyen emészthető kompozícióiról ismert, azt azonban mégsem sejthettem, hogy Cobra című darabja a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönségének egy jókora részét távozásra, a megmaradók egy részét pedig ovációra készteti majd. Nyilván utóbbiak képezik Zorn rajongótáborát, de az előbbiek viselkedését nem teljesen értem.

Akármennyire is neves művész az amerikai, annyira talán mégsem, hogy laikus jazzkedvelők pusztán a „név” miatt váltsanak jegyet. Továbbmegyek: egyáltalán kitől hallottak volna Zorn-ról? Hazánkban ugyanis nem sok szó esik róla, sem a televíziókban, sem rádiókban. Feltételezem tehát, hogy a jelenlévők nagy része vagy önszántából jelent meg a Művészetek Palotájában, vagy pedig egy közeli, kedves, ám kissé megszállott jazzőrült rokon/barát meghívására. A „rászedett” áldozatok viszont tapasztalataim alapján érdeklődve és a „majd csak elkezdődik az igazi koncert” szemlélettel szokták végigszenvedni az efféle megpróbáltatásokat.

Hogy akkor kik voltak a távozók? A meglehetősen hangos visszhangok alapján feltehetjük, hogy azok, akik úgy érezték, a pénzükért cserébe csak egy terepszínű katonai nadrágos, igénytelen küllemű, szakadt baseballsapkás szemfényvesztőt láthattak. Megértem őket, de Zorn rajongóit is.

Tudni kell ugyanis, hogy a Cobra inkább hasonlít egy társasjátékra, mint egy klasszikus értelemben vett kompozícióra. John Cage „minden lehet zene” és a „véletlen, mint alkotó tényező” szemléletmódjai igen nagy hatással voltak Zorn művészetére. Így a Cobrára is, melynek lényege abban áll, hogy a szerző a színpadon lévő tizenkét zenész spontán gondolatainak, ötleteinek valamiféle haladási irányt, útmutatást ad különböző jelzések és egy-két szabály segítségével. (A Cobra szabályrendszere iránt érdeklődőknek ajánlom Máté J. György interjúját Halmos Andrással a fidelio.hu Magazin rovatában.) Szóval egy izgalmas, kreatív kalandozás ez, amelynek igazi nyertesei olykor sokkal inkább a zenészek, mint a hallgatóság.

És lássuk be: az efféle produkció egy jókora zsákbamacska - még egy, a budapestihez hasonlóan kiváló zenészgárda főszereplésével is. Mert bármily színvonalas párbeszéd alakult is ki Szakcsy Robi és Szabó Dani között, bármilyen gyönyörű színkavalkádot festettek is időnként a gitárosok, és akármennyire is sikerült Zornnak érthető, izgalmas formákba rendeznie tizenkét játékosának akaratát, ötleteit, műve csak annak számára élvezhető, aki el tudja fogadni: ez nem jól megszerkesztet kompozíció, csupán egy játék. A zenei társasjáték ötletét egyébként zseniálisnak tartom. A felháborodott teremelhagyók talán nem értenének velem egyet, de ahogy Kolombusz tojásrejtvényének megoldása is csak utólag kézenfekvő és egyszerű, úgy Zorn zenei újításainak feltalálása is.

Személy szerint nagyon élveztem az előadást, ám Zorn számomra idegen, sztárallűröktől sem mentes, barátságtalan magatartása sokat elvett annak élvezeti értékéből. A koncert visszhangjai során többen aggodalmukat fejezték ki az egyébként is túlságosan konzervatív magyar közönségre mért pusztító erejű „Cobra-marás” következményeit illetően - vagyis hogy hazánkfiai soha többé nem kísérleteznek majd az „új” megismerésével.

Elképzelhető. Ám sokak véleményével ellentétben én ezt egyáltalán nem a koncertszervezők számlájára írom. Inkább dicséretesnek tartom, hogy bátran belevágtak egy ilyen kétes kimenetelű vállalkozásba. És biztatásképp a kígyómarás áldozatainak: aki ezt kibírta, az mindent túl fog élni.

(2006. május 21., Művészetek Palotája; John Zorn: Cobra; km.: Juhász Gábor, Palotai Csaba, Párniczky András (gitár), Baló István, Halmos András (dob), Lukács Miklós (cimbalom), Szabó Dániel (zongora), Szakcsi Lakatos Róbert (elektromos zongora), Szandai Mátyás (bőgő), Barcza Horváth József (basszusgitár), Kovács Ferenc (hegedű), Sütő Gergely (laptop))

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.
Jazz/World interjú

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World quincy jones

Andreas Varady nem akar iskolába menni

A magyar származású, csodagyerekként felfedezett gitáros a leghíresebb jazzmagazin, a Downbeat címlapján szereplő cikkben mondja el, miért nem akar a legjobb jazziskolákban továbbtanulni.
Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.