Jazz/World

Vitézy Zsófia: „Budapest olyan, mint egy zsongó kávéház”

2011.10.04. 13:16
Ajánlom
Október 7-én kezdődik a kortárs művészet fővárosi seregszemléje, a Café Budapest névre átkeresztelt őszi fesztivál. A két évtizedes fennállását ünneplő rendezvénysorozatról a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

- Korábban is minden évben nagyon erőteljesen megváltozott az őszi fesztivál arculata, most azonban át is keresztelték. Mit fejez ki a névváltoztatás, miért volt rá szükség?

- A névválasztás visszautal Budapest aranykorára, amikor a kávéházakban folyt a kortárs művészeti élet esténként, s művek születtek a kávéházi asztal mellett. Valamiféle pezsgés most újra elindult. Negyven év elszigeteltsége és földalatti mozgalmai után jött egy kis tetszhalál, nem nagyon találtuk a helyünket, de azóta felnőtt egy új nemzedék, aki újra szeret közösségben lenni, és megtalálja az önkifejezés helyeit, módjait, lehetőségeit, legyen az kávéház, café vagy romkocsma. Azóta Budapest olyan, mint egy zsongó kávéház, s kulturális élete európai viszonylatban a legszínesebbek közé tartozik. Ezt szerettük volna megjeleníteni az Őszi Fesztivál kínálatában, melynek alapgondolatát, hogy kortárs művészeket hívunk meg, kortárs műveket mutatunk be, persze nem vetettük el, sőt.

- Ahogy nem tűntek el a kőszínházban rendezett, profi technikát, nagy színpadot igénylő, sok nézőt vonzó programok sem. Hogyan fér össze a fiatalos, közösségi kortárs művészet a magas kultúra szentélyeivel? Lesz-e például a Nemzeti Színház aulájában a fesztivál ideje alatt alternatív kávézó?

- Ha kétszer ennyi pénzünk lenne, természetesen megcsinálnánk. Nagyon örülök, hogy legalább az első lépéseket sikerült megtennünk ennyire rövid idő alatt és ilyen kevés pénzből. A 2011-es Café Budapestet - annak ellenére, hogy maga az Őszi Fesztivál húsz éves - nulladik kiadásként, nagy kísérletként fogom fel. Amikor 2011 tavaszán átvettem a Fesztiválközpont vezetését, azon is el kellett gondolkoznom, hogy egyáltalán érdemes-e az Őszi Fesztivált 2011-ben megtartani, hiszen rendkívül kockázatos néhány hónap fölépíteni egy rendezvényt, ami egy, de optimális esetben inkább két év szervezést igényel. Ám a fesztivál lemondása azt a rossz üzenetet hordozta volna, hogy a konzervatív kormányzat nem szereti a kortárs művészetet. Arról nem is beszélve, hogy én magam is ezeknek a műfajoknak az elkötelezettje vagyok, és semmi nem ébreszt bennem nagyobb izgalmat, mint egy minőségi mondanivalóval bíró, új multimédiás eljárásokkal is dolgozó előadás felfedezése. A következő Café Budapestet mindenesetre azonnal elkezdjük szervezni, alighogy az idei véget ért.

- Szűkös forrásokat és szűk határidőket említett. Elárulhatja, hogy mekkora költségvetésből gazdálkodnak, és hogy miként tudják felgyorsítani a közismerten csigalassú közbeszerzéseket?

- A közbeszerzés valóban rendkívüli módon megnehezíti a munkánkat. Nagyon egyetértek a közbeszerzéssel mint a korrupció visszafogásának eszközével, de nem biztos, hogy a kulturális életre ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkozniuk, mint az építőiparra. Márpedig a törvény nem differenciál. A költségvetésünk egyébként nyilvános: 100 millió forinttal terveztünk, de egy állami támogatás elmaradása miatt csak 80 millió forint körüli összegből gazdálkodhattunk. Két fő támogatónk a Fővárosi Önkormányzat valamint a Nemzeti Kulturális Alap. A MOL az utolsó pillanatban segített ki minket jelentősebb összeggel.

- Ami a programot illeti: a tánc továbbra is hangsúlyos, de a film kikerült a kínálatból. Profiltisztítás történt?

- Nem erőlködtünk azon, hogy legyen filmes program. Egyrészt azért, mert nem túl olcsó, másrészt a táncfilmek évről évre tartott mustrájában nem hiszek, egy év alatt nem születik elegendő jó táncfilm. Vannak persze más, érdekes filmes műfajok, de egy komoly filmfesztivál meghirdetéséhez pályázat, kuratórium, zsűri, eredményhirdetés és versenyprogram kell - mindennek megszervezésére egy nyár nem elég. De szeretném, ha újra nyitna a film és a többi vizuális művészet felé a fesztivál. A nyugat-európai művészeti gondolkodásban a vizualitás húzóműfaj, és az a célom, hogy részt vegyünk ebben a párbeszédben. Nekünk is vannak sajátos problémáink és kérdéseink, amelyekre ha hasonló eszközökkel reagálunk, akkor benne lehetünk egy olyan kulturális folyamban, amelyben azután joggal foglalhatjuk el azt a helyet, ami megilleti Magyarországot.

- Csak a fesztivál első napján féltucat esemény kezdődik egyidőben. Mi lesz az a néhány esemény, amin mindenképpen megpróbál részt venni?

- Szeretnék mindenhol ott lenni, legalább egy kicsit (nevet)! Számomra a legérdekesebbnek Nagy József két előadása, a sajnos csak kis közönséggel működő Megnevezhetetlen, és a Sherry-Brandy ígérkezik. Horváth Csaba művészeti vezetővel közös elképzelésünk volt, hogy hozzuk vissza Nagy József műveit a magyar művészeti közéletbe, mert az elmúlt években méltatlanul háttérbe szorult más olyan produkciókkal szemben, amik nem rólunk, kelet-európaiakról szóltak. A zenei programok sorában Dresch Mihály lemezbemutató koncertjét emelném ki, amelyen egy új, a furulya és a szaxofon házasításából született hangszert mutat be, amit ő talált fel, és fuhunnak nevezett el. A koncert idejére már meg is jelenik az új lemez, ez a helyszínen megvásárolható lesz. Hasonlóképp húzódik végig a fesztivál egész programján a tradíció és a modernitás kérdése. Nagyon érdekes lesz a „Városi séták" című program. A vezetett városfeldező túrák során olyan metszetben láthatjuk Budapestet, ahogy egyébként nem szoktuk, hiszen a villamoson ülve, újságot olvasva nem látjuk, hogy hol élünk, csak azt, hogy hogyan. És az előbbi sokkal érdekesebb.

- A Café Budapest programfüzetében megtalálható a 2012-es Budapesti Tavaszi Fesztivál beharangozója is, amely alapján úgy tűnik, a BTF-et egyelőre nem érinti hasonlóan erőteljes újrapozicionálás.

- A Budapesti Tavaszi Fesztiválnak a neve is és arculata is meg fog maradni jövőre, hiszen sikeresen bevezetett, ismert márkanév, amit egyrészt nem érdemes, másrészt nagyon drága megváltoztatni. Mivel hónapokon belül megkezdődik a jegyértékesítés, ez a rövid idő - többek között a közbeszerzések említett nehézkessége miatt - nem lenne elegendő, hogy új kreatív pályázatokat hirdessünk. A feladatunk inkább az, hogy a többféle használatban lévő arculat - piros, oroszlános, nemzetiszín virágos - közül kiválasszuk azt az egyet, ami tovább fog élni. Ha valaki netán azért aggódna, hogy nem lesz mire fölmászni jövő márciusban az utcán, akkor megnyugtatom: a piros óriásszékeket kihelyezzük, legfeljebb új funkciót találunk nekik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Vizuál

A hazai színjátszás kiválóságaival készül Herendi Gábor új filmje

A Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, Futni mentem című romantikus komédiája november 28-tól látható a mozikban. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő produkciót rövid videóban jelentette be Udvaros Dorottya, Ember Márk és Lovas Rozi.
Vizuál

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Klasszikus

Vezető karmesterként folytatja a munkát Vajda Gergely az Ensemble Ars Novával

A neves zeneszerző-karmester három éven át volt a francia kortárs zenei együttes rezidens művésze, ám a sikeres közös projekteknek köszönhetően a zenekar továbbra is együtt kíván dolgozni vele.
Zöldhullám

„Azért is meg akarom védeni őket, mert olyan kicsik” – gyermekek hangjai az arukária fa védelmében

A Kincseink, az araukáriák című kiállítás megnyitója április 22-én, hétfőn 17 órakor lesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Átriumában. A tárlat középpontjában az araukária fa és annak számos értéke áll.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Jazz/World interjú

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Jazz/World ajánló

Kihagyhatatlan programok az idei Budapest Ritmón

A 2016 óta futó Budapest Ritmo világzenei fesztivál Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen eseménye, amely egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait.
Jazz/World interjú

„A művészet olyan, mint a planktonok az óceánban” – beszélgetés Gyémánt Bálinttal

Egy padláson talált, poros gitár volt az első hangszere, ma már a Zeneakadémián oktatja a jazzgitárosokat. Triójának most jelent meg legújabb lemeze, de az alábbi beszélgetésben szó esik arról is: tudja-e Gyémánt Bálint, hogy hány banánnal gitározik jobban vagy gyengébben, mint a külföldi sztárok.
Jazz/World ajánló

Bartók és a legsátánibb jazzdallamok

Dübörög a jazz, a műfaj egyre szélesebb körben hódít, Bartók Béla pedig hűvös távolságtartással figyeli a merőben új zenei nyelv születését. Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve?