Jazz/World

Winand Gábor titkai

2011.01.16. 08:40
Ajánlom
Megújult Gearbox rovatunkból megtudhatják, hogy milyen hangszeren játszanak és milyen eszközöket használnak a legismertebb zenészek. Ezúttal a szaxofonosként indult fantasztikus énekes, Winand Gábor fedi fel nekünk hangzásideálját kollégája, Párniczky András faggatózásának engedve.

- Régóta szerettem volna megkérdezni tőled, hogy abban a koncepcióban, ami a Gadó Gábor vezette Joy zenekart jellemezte, nevezetesen, hogy a gitár és az énekhang két egyenrangú hangszerként jelent meg, mennyi volt a szerepe annak, hogy te először fúvósokon kezdtél zenét tanulni? A szólóidat kifejezetten a hangszer-szerű megszólalás jellemezte és jellemzi a mai napig is.

- Ennek nem volt túl sok köze ahhoz, hogy gyerekként furulyán kezdtem és nem sokkal később klarinéton folytattam a zenetanulást. Azért nem, mert klasszikus zenét tanultam, ahol az improvizáció egyáltalán nem került szóba. Sokkal később találkoztam először a jazzel, hiszen énekesként is először a klasszikus darabok és az operák érdekeltek. Tizenhét éves lehettem, amikor a szüleim, látva, hogy nem bírok beilleszkedni a klasszikus énektanulási metódusba, azt tanácsolták, hogy menjek a Jazz Tanszakra. Úgy is mentem el felvételizni, hogy nem sok fogalmam volt a jazzről. Gonda János, a Tanszak vezetője akkor azt tanácsolta, hogy menjek el a Postásba - ez az azóta a Bartók konziba beolvadt Postások Erkel Ferenc Zeneiskolája volt -, ahol megismerkedtem a jazz alapjaival. Ebben az egy évben szerettem meg ezt a zenét, köszönhetően a tanáromnak, az azóta már Norvégiába költözött Geri Editnek.

- A te ének tónusod két hang után is felismerhető. Az orgánum nyilván adottság kérdése, viszont, gondolom, a hangképzés tudatos folyamat.

- A magam tapasztalatából és tanárként is azt szűrtem le, hogy a tanulási folyamat része, hogy elkezdünk ismert énekeseket utánozni. Nekem Ray Charles volt a kedvencem, majd Al Jarreau, akkoriban megpróbáltam úgy énekelni, olyan vibrátót használni, mint ők.

- Ez jó értelemben nem sikerült...

- De törekedtem rá... és ha akkor, a '80-as években hallottál volna, biztos neked is feltűnt volna. Ahogy egyre több tapasztalatot szereztem, és a zenei ízlésem fejlődött, azzal együtt alakult ki a saját hangom. A hangszínt tényleg kaptam, de az, hogy mit kezdek vele, az az ízlésem által meghatározott.

- Azért feszegetem ezt a kérdést, mert nálad nagyon szembeötlő, hogy a hangszeres zenészekhez hasonlóan az ének improvizációidban skálákban, akkordfelbontásokban gondolkozol.

- Sokan feltételezik, hogy azért énekelek így, mert szaxofonozok, de ez egyáltalán nem így van, hiszen sokkal előbb énekeltem már hasonlóan, minthogy elkezdtem volna szaxofonon játszani. Igazából szerintem minden muzsikus hasonlóan zenél. Először bennünk születnek meg a dallamok, és azt próbáljuk meg megszólaltatni, amit belül hallunk. Engem már a kezdetek óta érdekelt, hogy az instrumentális zenészek hogyan gondolkoznak. Egy idő után jóval több instrumentális zenét hallgattam, mint énekest.

- Gondolom, ezért merült fel benned az igény, hogy elkezdj szaxofonozni.

- Igen, ez katona koromban történt, ahol katonazenész voltam és ismét klarinétoztam. A laktanyában volt egy szaxofon, és mivel volt másfél évem, elkezdtem rajta gyakorolni.

- Borzasztó érdekes helyzetben vagy, hiszen van olyan élményed a zenélésben, amikor te magad vagy az instrumentum. Ez általában a hangszeres zenészeknek nem adatik meg. Mennyire tudod felhasználni a szaxofonozás közben, hogy te magad hangszerként funkcionálsz egy zenekarban, amikor énekelsz?

- Sajnos nincs annyi időm, ami ahhoz kellene, hogy ugyanolyan szintre kerüljek a szaxofonon, mint ahogy éneklek. Ez napi hat óra gyakorlást feltételezne, így inkább az éneklésben próbálom megvalósítani, hogy egyáltalán vagy legalább is alig legyenek korlátaim abban, amit meg szeretnék valósítani. Ez maradt nekem, ez vagyok én.

- És ami a megszólalást illeti? Sok szaxofonos használ Selmert, ez nyilván egyfajta minőséget jelent, de egyéni hangszínt semmiképpen sem.

- Egy Selmer Bundyn játszom, ami a márka olcsóbb, alsó kategóriás szériája. Ez nem jelenti azt persze, hogy ne lenne jó, de értékét tekintve jóval alatta van a normál szériáknak. Bennem volt igény és most is van, hogy ha már a kezembe veszem a szaxofont, ahogy most pénteken például a Budapest Jazz Club születésnapi koncertjén, akkor egy jó szaxofonhangot halljak.

- Mit értesz az alatt, hogy jó hang? Van egy konkrét hangkép a fejedben, amit szeretnél visszahallani?

- Nem, nincs, mert annyi szaxofonost szeretek, akik különböző hangot fújnak, hogy nincs egyetlen közülük, akit, akinek a hangját a legjobban szeretném. Egy tisztességes szaxofon hanghoz kell egy viszonylag jó hangszer, és ami talán ennél is fontosabb, egy kitűnő fúvóka - és aztán már mindössze törekedni kell arra, hogy fejlődjünk. Borbély Misi mondta egyszer, hogy úgyis az a sound fog megszólalni, amit te akarsz. Végeredményben minden hangszeren vagy fúvókán ugyanaz szólal meg. Elsősorban mégis énekes vagyok, az éneklésben próbálom meg a lehető legszélesebbre kitolni a határaimat mind az improvizációban, mind a megszólalást illetően.

Életrajz

Winand Gábor 1964-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait furulyán és klarinéton kezdte, majd az általános iskola elvégzése után az éneklés felé fordult. Tizenkilenc éves korában felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola jazzének szakára, ahol tanára Garai Attila lett. Az iskola elvégzését követően rögtön bekerült a magyar jazzélet egyik nagy egyénisége, a gitáros Babos Gyula zenekarába. Ezt követően Gadó Gábor Joy nevű zenekarával dolgozott, ami a '90-es évek egyik meghatározó formációja volt. Játszott a Trio Stendhallal, a Gőz László vezette ESP zenekarral, illetve Vukán György zongoristával. Időközben hangszeres képzését folytatva, megtanult szaxofonon, majd fuvolán is játszani.

2001 óta tagja a Balázs Elemér Groupnak, amellyel hét sorlemezt rögzített. A zenekarral fellépett a világ számos fesztiválján, valamint alkalma nyílt olyan vendégszólistával dolgozni, mint Charlie Mariano. Szintén 2001-ben a Magyar Rádió énekversenyén zsűritagként működött közre. A versenyt követő gálakoncerten történt szereplésének hozadékaként a zsűri elnöke, Al Jarreau saját koncertjén is a színpadra invitálta Winandot egy közös fellépésre.

Jelenlegi formációi között található a Bosambo zenekar; a kubai énekesnő, Elsa Valle együttese, valamint saját csapata, a Winand Quartet, amelyben társai Rozsnyói Péter (zongora), Barcza Horváth József (nagybőgő) és Dés András (ütőhangszerek). Az utóbbi években ismét együtt játszik Gadó Gáborral, akivel saját neve alatt megjelenő lemezeit készítette. Corners of My Mind című albuma 2002-ben az egyik legnívósabb jazzmagazin, a francia Jazzman Choc de L'année díját nyerte el, melyet az év legkiemelkedőbb lemezeinek ítélnek oda. Az elmúlt időszakban saját lemezeinek anyagával, például a Ramon Valle (zongora), Eric Vloimans (trombita) triólemezzel számos helyre kapott meghívást Franciaországba (Jazz Festival de Souillac, Jazz Festival de Tours, Mittel Europa Jazz Festival Schiltingheim, Párizs, Valenciennes). Olyan előadók lemezein működött közre, mint Dely Róbert, Lantos Zoltán, Oláh Kálmán, Dés László vagy Horváth Kornél.

Tenorszaxofon:

- Selmer Bundy
- Fúvóka: fém Otto Link 10*
- Nád: Rico Royal 3

Szopránszaxofon:

- Stagg
- Fúvóka: Bari 74
- Nád: Rico Royal 3

Fuvola:

- Trevor James

Mikrofon:

- Sennheiser e835
- AKG, Shure (lehetséges alternatívák koncerteken)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.