Jazz/World

Winand Gábor titkai

2011.01.16. 08:40
Ajánlom
Megújult Gearbox rovatunkból megtudhatják, hogy milyen hangszeren játszanak és milyen eszközöket használnak a legismertebb zenészek. Ezúttal a szaxofonosként indult fantasztikus énekes, Winand Gábor fedi fel nekünk hangzásideálját kollégája, Párniczky András faggatózásának engedve.

- Régóta szerettem volna megkérdezni tőled, hogy abban a koncepcióban, ami a Gadó Gábor vezette Joy zenekart jellemezte, nevezetesen, hogy a gitár és az énekhang két egyenrangú hangszerként jelent meg, mennyi volt a szerepe annak, hogy te először fúvósokon kezdtél zenét tanulni? A szólóidat kifejezetten a hangszer-szerű megszólalás jellemezte és jellemzi a mai napig is.

- Ennek nem volt túl sok köze ahhoz, hogy gyerekként furulyán kezdtem és nem sokkal később klarinéton folytattam a zenetanulást. Azért nem, mert klasszikus zenét tanultam, ahol az improvizáció egyáltalán nem került szóba. Sokkal később találkoztam először a jazzel, hiszen énekesként is először a klasszikus darabok és az operák érdekeltek. Tizenhét éves lehettem, amikor a szüleim, látva, hogy nem bírok beilleszkedni a klasszikus énektanulási metódusba, azt tanácsolták, hogy menjek a Jazz Tanszakra. Úgy is mentem el felvételizni, hogy nem sok fogalmam volt a jazzről. Gonda János, a Tanszak vezetője akkor azt tanácsolta, hogy menjek el a Postásba - ez az azóta a Bartók konziba beolvadt Postások Erkel Ferenc Zeneiskolája volt -, ahol megismerkedtem a jazz alapjaival. Ebben az egy évben szerettem meg ezt a zenét, köszönhetően a tanáromnak, az azóta már Norvégiába költözött Geri Editnek.

- A te ének tónusod két hang után is felismerhető. Az orgánum nyilván adottság kérdése, viszont, gondolom, a hangképzés tudatos folyamat.

- A magam tapasztalatából és tanárként is azt szűrtem le, hogy a tanulási folyamat része, hogy elkezdünk ismert énekeseket utánozni. Nekem Ray Charles volt a kedvencem, majd Al Jarreau, akkoriban megpróbáltam úgy énekelni, olyan vibrátót használni, mint ők.

- Ez jó értelemben nem sikerült...

- De törekedtem rá... és ha akkor, a '80-as években hallottál volna, biztos neked is feltűnt volna. Ahogy egyre több tapasztalatot szereztem, és a zenei ízlésem fejlődött, azzal együtt alakult ki a saját hangom. A hangszínt tényleg kaptam, de az, hogy mit kezdek vele, az az ízlésem által meghatározott.

- Azért feszegetem ezt a kérdést, mert nálad nagyon szembeötlő, hogy a hangszeres zenészekhez hasonlóan az ének improvizációidban skálákban, akkordfelbontásokban gondolkozol.

- Sokan feltételezik, hogy azért énekelek így, mert szaxofonozok, de ez egyáltalán nem így van, hiszen sokkal előbb énekeltem már hasonlóan, minthogy elkezdtem volna szaxofonon játszani. Igazából szerintem minden muzsikus hasonlóan zenél. Először bennünk születnek meg a dallamok, és azt próbáljuk meg megszólaltatni, amit belül hallunk. Engem már a kezdetek óta érdekelt, hogy az instrumentális zenészek hogyan gondolkoznak. Egy idő után jóval több instrumentális zenét hallgattam, mint énekest.

- Gondolom, ezért merült fel benned az igény, hogy elkezdj szaxofonozni.

- Igen, ez katona koromban történt, ahol katonazenész voltam és ismét klarinétoztam. A laktanyában volt egy szaxofon, és mivel volt másfél évem, elkezdtem rajta gyakorolni.

- Borzasztó érdekes helyzetben vagy, hiszen van olyan élményed a zenélésben, amikor te magad vagy az instrumentum. Ez általában a hangszeres zenészeknek nem adatik meg. Mennyire tudod felhasználni a szaxofonozás közben, hogy te magad hangszerként funkcionálsz egy zenekarban, amikor énekelsz?

- Sajnos nincs annyi időm, ami ahhoz kellene, hogy ugyanolyan szintre kerüljek a szaxofonon, mint ahogy éneklek. Ez napi hat óra gyakorlást feltételezne, így inkább az éneklésben próbálom megvalósítani, hogy egyáltalán vagy legalább is alig legyenek korlátaim abban, amit meg szeretnék valósítani. Ez maradt nekem, ez vagyok én.

- És ami a megszólalást illeti? Sok szaxofonos használ Selmert, ez nyilván egyfajta minőséget jelent, de egyéni hangszínt semmiképpen sem.

- Egy Selmer Bundyn játszom, ami a márka olcsóbb, alsó kategóriás szériája. Ez nem jelenti azt persze, hogy ne lenne jó, de értékét tekintve jóval alatta van a normál szériáknak. Bennem volt igény és most is van, hogy ha már a kezembe veszem a szaxofont, ahogy most pénteken például a Budapest Jazz Club születésnapi koncertjén, akkor egy jó szaxofonhangot halljak.

- Mit értesz az alatt, hogy jó hang? Van egy konkrét hangkép a fejedben, amit szeretnél visszahallani?

- Nem, nincs, mert annyi szaxofonost szeretek, akik különböző hangot fújnak, hogy nincs egyetlen közülük, akit, akinek a hangját a legjobban szeretném. Egy tisztességes szaxofon hanghoz kell egy viszonylag jó hangszer, és ami talán ennél is fontosabb, egy kitűnő fúvóka - és aztán már mindössze törekedni kell arra, hogy fejlődjünk. Borbély Misi mondta egyszer, hogy úgyis az a sound fog megszólalni, amit te akarsz. Végeredményben minden hangszeren vagy fúvókán ugyanaz szólal meg. Elsősorban mégis énekes vagyok, az éneklésben próbálom meg a lehető legszélesebbre kitolni a határaimat mind az improvizációban, mind a megszólalást illetően.

Életrajz

Winand Gábor 1964-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait furulyán és klarinéton kezdte, majd az általános iskola elvégzése után az éneklés felé fordult. Tizenkilenc éves korában felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola jazzének szakára, ahol tanára Garai Attila lett. Az iskola elvégzését követően rögtön bekerült a magyar jazzélet egyik nagy egyénisége, a gitáros Babos Gyula zenekarába. Ezt követően Gadó Gábor Joy nevű zenekarával dolgozott, ami a '90-es évek egyik meghatározó formációja volt. Játszott a Trio Stendhallal, a Gőz László vezette ESP zenekarral, illetve Vukán György zongoristával. Időközben hangszeres képzését folytatva, megtanult szaxofonon, majd fuvolán is játszani.

2001 óta tagja a Balázs Elemér Groupnak, amellyel hét sorlemezt rögzített. A zenekarral fellépett a világ számos fesztiválján, valamint alkalma nyílt olyan vendégszólistával dolgozni, mint Charlie Mariano. Szintén 2001-ben a Magyar Rádió énekversenyén zsűritagként működött közre. A versenyt követő gálakoncerten történt szereplésének hozadékaként a zsűri elnöke, Al Jarreau saját koncertjén is a színpadra invitálta Winandot egy közös fellépésre.

Jelenlegi formációi között található a Bosambo zenekar; a kubai énekesnő, Elsa Valle együttese, valamint saját csapata, a Winand Quartet, amelyben társai Rozsnyói Péter (zongora), Barcza Horváth József (nagybőgő) és Dés András (ütőhangszerek). Az utóbbi években ismét együtt játszik Gadó Gáborral, akivel saját neve alatt megjelenő lemezeit készítette. Corners of My Mind című albuma 2002-ben az egyik legnívósabb jazzmagazin, a francia Jazzman Choc de L'année díját nyerte el, melyet az év legkiemelkedőbb lemezeinek ítélnek oda. Az elmúlt időszakban saját lemezeinek anyagával, például a Ramon Valle (zongora), Eric Vloimans (trombita) triólemezzel számos helyre kapott meghívást Franciaországba (Jazz Festival de Souillac, Jazz Festival de Tours, Mittel Europa Jazz Festival Schiltingheim, Párizs, Valenciennes). Olyan előadók lemezein működött közre, mint Dely Róbert, Lantos Zoltán, Oláh Kálmán, Dés László vagy Horváth Kornél.

Tenorszaxofon:

- Selmer Bundy
- Fúvóka: fém Otto Link 10*
- Nád: Rico Royal 3

Szopránszaxofon:

- Stagg
- Fúvóka: Bari 74
- Nád: Rico Royal 3

Fuvola:

- Trevor James

Mikrofon:

- Sennheiser e835
- AKG, Shure (lehetséges alternatívák koncerteken)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Budapesten játszik a (női) jazzbőgősők egyik legjobbika

Linda May Han Oh már unja, ha arról kérdezik, milyen érzés nőként egy erősen férfias szerepben, jazzbőgősként és basszusgitárosként létezni. Csak teszi a dolgát szívből, az emberek pedig nem győznek ámuldozni.
Jazz/World interjú

Salamon Soma: „A népzene vibráló energiája átjön a színpadon is"

Salamon Soma nemrég az USA egyik legnagyobb presztízsű zeneoktatási intézményében, a Berklee College of Music-on szemléltette a magyar népzenekutatás módszereit Hodorog András moldvai furulyással. Erről az útról is kérdeztük a Népzene Tanszék oktatóját, aki zenészként is praktizál.
Jazz/World magazin

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Szabad Hangok - Dés László Free Sounds Quartet

Dés László és zenekara csak hangszeres tudásukra, a fülükre és érzékenységükre hagyatkozva, minden előzetes próba, egyeztetés nélkül játszanak, a teljes szabadság örömével május 27-én az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.