Jazz/World

Zene Terezínben

2014.01.31. 07:09
Ajánlom
Mi ellensúlyozhatná jobban az embertelenséget, mint a zene? - teszi fel kérdést a Refuge In Music című új DVD kapcsán, a Holokauszt emléknap alkalmából Zipernovszky Kornél. Jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. TAKE7

- De honnan voltak hangszereid?

- Tudod, a koncentrációs táborokban rengeteg hangszer volt, mert sok zenész abban a hiszemben érkezett hangszerével együtt ide, hogy munkatáborba jön. Aztán azonnal az érkezéskor be is gyűjtötték tőlük azokat.

Így emlékezik Coco Schumann német jazzgitáros arra, hogy egy Rheinhardt-gitáron játszhatott Theresienstadtban/Terezínben. Schumann akkor a Ghetto Swingers tagjaként kávéházi zenét játszott, privilegizált helyzete volt. Amikor zene szólt a táborban, akkor az emberek egy kicsit vissza tudtak helyezkedni a normalitásba. Pedig abban a kávéházban nem kávét szolgáltak fel, hanem csak barna vizet, de a zenét nem hamisították. A szabadság illúzióját jelentette a táborlakóknak, még akkor is, még ha csak szigorúan kiporciózott adagban is hallgathatták. Volt olyan gyermek-opera előadás, gyermek és felnőtt résztvevőkkel, amelyet lázasan próbáltak a főpróbáig. Csak az előadást nem tartották meg, mert a teljes szereplőgárdát egyik napról a másikra elszállították Theresienstadtból Auschwitzba.

Coco (Heinz Jakob) Schumann is Auschwitz-Birkenauba került 1944-ben, nem maradhatott a munkatábornak, gettóparadicsomnak átfestett, valójában a pokol előszobájaként működő Prága melletti erődvárosban. A tábort a német hatóságok a hazai és a külföldi közvélemény, meg a komolyan aggódó Nemzetközi Vöröskereszt átverésére használták. A nácik Theresienstadttal kapcsolatos propagandájáról, amelyet az ördögi cinizmus újabb jeleként át is neveztek Bad Theresienstadtnak, fürdővárosnak, tanulmányok szólnak. A szerencsétlen zsidókkal telezsúfolt katonai erődnek akkor hatezer helyett több mint hatvanezer lakosa volt, de az ottani embertelenség a náci propagandában, a porhintésként terjesztett filmeken mint idilli hely jelent meg. Az egyik ilyet Kurt Gerron rendezte (Theresienstadt - Ein Dokumentarfilm aus dem jüdischen Siedlungsgebiet), Schumann is feltűnik benne a kávéházi zenekar, a Martin Roman zongorista által vezetett Ghetto Swingers tagjaként. 

Amikor Schumannt Auschwitzba deportálták 1944-ben, és látta a magas kéményeket, kicsit megnyugodott, hiszen nem tudta, hova szállították. Ha kémények vannak, gondolta, akkor ez biztos egy nagy gyár. De az Obersturmbannfuhrer, aki felsorakoztatta őket, azonnal megkezdte a kínzásukat azzal, hogy rámutatott a kapura, majd a kéményre: "Maguk itt jöttek be, és ott fognak távozni, mert ez egy megsemmisítő tábor."

Dorothee Binding és Benedict Mirow megkapó dokumentumfilmet rendeztek arról, hogy mit jelentett a theresienstadtiaknak a zene, és hogyan állított az áldozatoknak emléket Anne Sophie von Otter, a világhírű svéd szoprán, aki kamarazenész-társaival a DVD-n teljes egészében reprodukált koncertet adott. A műsor Bachtól a kupléig és a kávéházi repertoárig terjed. Nem azért csináljuk, mondja von Otter, hogy a közönséget letaglózzuk, vagy hogy mások által elkövetett emberiségellenes bűnökért szégyellje magát az, aki meghallgatja, hanem a zene gyógyító erejének életre hívása érdekében.

A koncerten közreműködő, és a dokumentumfilmben főszerepet vállaló brit Daniel Hope hegedűs (akinek nagyapja 1939-ben Berlinben inkább öngyilkos lett, mit hogy sem emigrált volna, mert nem tudott volna a német kultúra nélkül élni) szerint Viktor Schulhoff, Pavel Haas, Viktor Ullmann, Robert Dauber és Gideon Klein a zenetörténet fekete lyukában tűntek el. Hamis történelemben élünk, rémlik fel a dokumentumfilm egyik párbeszédében (Domokos Mátyás terminusával) a leltárhiány, mert eltérítették a történelmünket, hiszen mennyivel más kellett volna legyen a mi életünk is. Más lett volna, ha a művészeket, és ha a gyermekeket, milliónyi gyermeket, nem ölik meg a népirtás során. Ha élhettek volna, megírhatták volna azokat a zenéket, megalkothatták volna azokat a műveket, amelyeket soha nem alkothattak meg, amelyek nélkül szegényebb maradt a világ. Hope szerint például Schulhoffnak nincs az utókor felől nézve arra szüksége, hogy állandóan a vészkorszakra hivatkozzunk, hogy jobban befogadják az emberek, mert önmagában való szépsége akkor is hat, ha nincs erről a hallgatónak semmi tudomása. Hope is úgy kedvelte meg, sőt személyesen érezte magát a zene által megszólítva, hogy nem ismerte a zeneszerző életének történetét. Viszont a történelmi tudás óriási mélységet ad neki, mondja a kiváló hegedűs.

Az egész életében a szvingre felesküdött gitáros Coco Schumann annak a dokumentumfilmnek (La Paloma, 2008) is az egyik fontos szereplője, amelyik erről a dalról szól: Auschwitzban ugyanis, közvetlenül a halál torkában, Mengele ördögi működése közben, a gázkamrák bejáratában éppen ezt kellett nap nap után játsszák. Amúgy eddig négy különböző válogatáslemez jelent meg a szám feldolgozásaiból, állítólag ez volna a leggyakrabban játszott dal a világon.

Schumann megmenekült, ma is él, és boldog, hogy zenész maradhatott. Hosszú hallgatás után emlékiratait is megírta és kiadta, a Ghettoswingert színpadra is alkalmazták. Azóta is szívesen eljátssza a La Palomát, mondván: nem a dal tehet róla, hogy mire használták. Megmenekülése óta életfilozófiája is ez: "Zenész vagyok, aki koncentrációs táborba került, nem pedig egy táborlakó, aki zenél."

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.