Jazz/World

Zene Terezínben

2014.01.31. 07:09
Ajánlom
Mi ellensúlyozhatná jobban az embertelenséget, mint a zene? - teszi fel kérdést a Refuge In Music című új DVD kapcsán, a Holokauszt emléknap alkalmából Zipernovszky Kornél. Jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. TAKE7

- De honnan voltak hangszereid?

- Tudod, a koncentrációs táborokban rengeteg hangszer volt, mert sok zenész abban a hiszemben érkezett hangszerével együtt ide, hogy munkatáborba jön. Aztán azonnal az érkezéskor be is gyűjtötték tőlük azokat.

Így emlékezik Coco Schumann német jazzgitáros arra, hogy egy Rheinhardt-gitáron játszhatott Theresienstadtban/Terezínben. Schumann akkor a Ghetto Swingers tagjaként kávéházi zenét játszott, privilegizált helyzete volt. Amikor zene szólt a táborban, akkor az emberek egy kicsit vissza tudtak helyezkedni a normalitásba. Pedig abban a kávéházban nem kávét szolgáltak fel, hanem csak barna vizet, de a zenét nem hamisították. A szabadság illúzióját jelentette a táborlakóknak, még akkor is, még ha csak szigorúan kiporciózott adagban is hallgathatták. Volt olyan gyermek-opera előadás, gyermek és felnőtt résztvevőkkel, amelyet lázasan próbáltak a főpróbáig. Csak az előadást nem tartották meg, mert a teljes szereplőgárdát egyik napról a másikra elszállították Theresienstadtból Auschwitzba.

Coco (Heinz Jakob) Schumann is Auschwitz-Birkenauba került 1944-ben, nem maradhatott a munkatábornak, gettóparadicsomnak átfestett, valójában a pokol előszobájaként működő Prága melletti erődvárosban. A tábort a német hatóságok a hazai és a külföldi közvélemény, meg a komolyan aggódó Nemzetközi Vöröskereszt átverésére használták. A nácik Theresienstadttal kapcsolatos propagandájáról, amelyet az ördögi cinizmus újabb jeleként át is neveztek Bad Theresienstadtnak, fürdővárosnak, tanulmányok szólnak. A szerencsétlen zsidókkal telezsúfolt katonai erődnek akkor hatezer helyett több mint hatvanezer lakosa volt, de az ottani embertelenség a náci propagandában, a porhintésként terjesztett filmeken mint idilli hely jelent meg. Az egyik ilyet Kurt Gerron rendezte (Theresienstadt - Ein Dokumentarfilm aus dem jüdischen Siedlungsgebiet), Schumann is feltűnik benne a kávéházi zenekar, a Martin Roman zongorista által vezetett Ghetto Swingers tagjaként. 

Amikor Schumannt Auschwitzba deportálták 1944-ben, és látta a magas kéményeket, kicsit megnyugodott, hiszen nem tudta, hova szállították. Ha kémények vannak, gondolta, akkor ez biztos egy nagy gyár. De az Obersturmbannfuhrer, aki felsorakoztatta őket, azonnal megkezdte a kínzásukat azzal, hogy rámutatott a kapura, majd a kéményre: "Maguk itt jöttek be, és ott fognak távozni, mert ez egy megsemmisítő tábor."

Dorothee Binding és Benedict Mirow megkapó dokumentumfilmet rendeztek arról, hogy mit jelentett a theresienstadtiaknak a zene, és hogyan állított az áldozatoknak emléket Anne Sophie von Otter, a világhírű svéd szoprán, aki kamarazenész-társaival a DVD-n teljes egészében reprodukált koncertet adott. A műsor Bachtól a kupléig és a kávéházi repertoárig terjed. Nem azért csináljuk, mondja von Otter, hogy a közönséget letaglózzuk, vagy hogy mások által elkövetett emberiségellenes bűnökért szégyellje magát az, aki meghallgatja, hanem a zene gyógyító erejének életre hívása érdekében.

A koncerten közreműködő, és a dokumentumfilmben főszerepet vállaló brit Daniel Hope hegedűs (akinek nagyapja 1939-ben Berlinben inkább öngyilkos lett, mit hogy sem emigrált volna, mert nem tudott volna a német kultúra nélkül élni) szerint Viktor Schulhoff, Pavel Haas, Viktor Ullmann, Robert Dauber és Gideon Klein a zenetörténet fekete lyukában tűntek el. Hamis történelemben élünk, rémlik fel a dokumentumfilm egyik párbeszédében (Domokos Mátyás terminusával) a leltárhiány, mert eltérítették a történelmünket, hiszen mennyivel más kellett volna legyen a mi életünk is. Más lett volna, ha a művészeket, és ha a gyermekeket, milliónyi gyermeket, nem ölik meg a népirtás során. Ha élhettek volna, megírhatták volna azokat a zenéket, megalkothatták volna azokat a műveket, amelyeket soha nem alkothattak meg, amelyek nélkül szegényebb maradt a világ. Hope szerint például Schulhoffnak nincs az utókor felől nézve arra szüksége, hogy állandóan a vészkorszakra hivatkozzunk, hogy jobban befogadják az emberek, mert önmagában való szépsége akkor is hat, ha nincs erről a hallgatónak semmi tudomása. Hope is úgy kedvelte meg, sőt személyesen érezte magát a zene által megszólítva, hogy nem ismerte a zeneszerző életének történetét. Viszont a történelmi tudás óriási mélységet ad neki, mondja a kiváló hegedűs.

Az egész életében a szvingre felesküdött gitáros Coco Schumann annak a dokumentumfilmnek (La Paloma, 2008) is az egyik fontos szereplője, amelyik erről a dalról szól: Auschwitzban ugyanis, közvetlenül a halál torkában, Mengele ördögi működése közben, a gázkamrák bejáratában éppen ezt kellett nap nap után játsszák. Amúgy eddig négy különböző válogatáslemez jelent meg a szám feldolgozásaiból, állítólag ez volna a leggyakrabban játszott dal a világon.

Schumann megmenekült, ma is él, és boldog, hogy zenész maradhatott. Hosszú hallgatás után emlékiratait is megírta és kiadta, a Ghettoswingert színpadra is alkalmazták. Azóta is szívesen eljátssza a La Palomát, mondván: nem a dal tehet róla, hogy mire használták. Megmenekülése óta életfilozófiája is ez: "Zenész vagyok, aki koncentrációs táborba került, nem pedig egy táborlakó, aki zenél."

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

Itt hallgathatod vissza Bősze Ádám Varázsboltjának előző adásait

Tíz rész már felkerült podcastként a netre, mutatjuk, ha esetleg nem találta volna!
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Jazz/World

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 27-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 27-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.
Jazz/World gyémánt bálint trió

Íme a megújult Gyémánt Bálint Trió első videója!

Az egyik legismertebb jazzgitárosunk, Gyémánt Bálint új zenei koncepciójához új zenésztársakat hívott: Bartók Vince basszusgitárossal és Szabó Dániel Ferenc dobossal április 10-én a BJC-ben veszi kezdetét közös zenei utazásuk. Addig is hallgasd debütáló dalukat, a Pyramidiont!
Jazz/World hír

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Jazz/World Nők a zenében

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.
Jazz/World demokrácia

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.