Jazz/World

„Zenében lakozó vándorszínház versekből és dalokból”

2020.10.14. 10:15
Ajánlom
A carPEDIGnem formációt 2014-ben hozta létre Karap Zoltán, a filozófia doktora, szerkesztő-újságíró és Dézsi Darinka színművész. A duó később kibővült új tagokkal, de az eredeti szándék – „zenében lakozó vándorszínház versekből és dalokból” – máig töretlen. Karap Zoltán és Dézsi Darinka a megismerkedésükről, a versek erejéről és a „kuntriról” is meséltek a Fideliónak. Aki pedig nem éri be az interjúval, meg is hallgathatja őket szombaton, október 17-én a Duna tévén, a 14.30-kor kezdődő Partitúrában, amely most Kisvárdán és a Nyírségben kalandozik.

Mindkettőtök több művészeti ágban is jeleskedik. Melyik volt az első? Honnan indult minden?

Dézsi Darinka: A zene volt az első. Három évesen énekeltem először a kunhegyesi római katolikus templom miséjén, aztán ez vasárnapi szokássá vált. Nagyapámmal és anyukámmal a karzatról hallgattuk a liturgiát, s csodálattal éltem meg, milyen erős hangja van a papámnak, áténekelte a gyülekezetet és az orgonát. Az első szárnypróbálgatásomon kiderült, hogy az orgona mellett alig hallani valamit a hangomból. Így maradt az a cappella verzió. Később néptáncoltam, zeneiskolába jártam, és persze kórista voltam.

Karap Zoltán: Édesanyám ének-zenét tanított egy általános iskolában, szerette volna, ha megtanulok szépen zongorázni. Tizenhárom évesen úgy lázadtam, hogy abbahagytam a zeneiskolát. Megkerestem a hobbizenész apámat, aki öt éves koromban eltűnt az életemből, és kértem, tanítson meg gitározni. Azóta is akkor érzem magam leginkább otthon, ha gitár van a kezemben.

CARPEDIGNEM_HOMOILLUSIONTOUR-100330.jpg

carPEDIGnem (Fotó/Forrás: carPEDIGnem)

Ez némi kettősséget mutat, hiszen a filozófusi, írói életpálya befelé fordulást, elmélkedést kíván, egy zenekar élén frontembernek lenni – az jóval extrovertáltabb létet feltételez.

KZ: Amikor egy író vagy egy tudós megszállottan dolgozik, ugyanúgy extrovertált állapotban van, mint egy rocksztár „munka közben”: meg van róla győződve, hogy amit csinál, az mások számára is fontos és elismerésre méltó. Igaz, az egyetemi évek alatt azt tapasztaltam, hogy a filozófus folyamatos vesztésre áll a zenész énemmel szemben, legalábbis a hölgyekkel való ismerkedés során, hiszen olyankor egy tanulmányra hivatkozni nem igazán kifizetődő…

kzportre-100356.jpg

Karap Zoltán (Fotó/Forrás: Karap Zoltán)

Volt szerepe a zenének a megismerkedésetekben is?

DD: Igen, 14 évesen elhívott Zoli, hogy furulyázzak a gimis zenekarában. Aztán amikor már én is gimnazista voltam, a gitártanárom lett. Amíg ki nem rúgott…

KZ: Mert nem gyakoroltál… Ezt a baklövést később azzal próbáltam jóvátenni, hogy felkértem partnernek a kunhegyesi tánciskolában. Fél évig párban tanultuk a sztenderd táncokat. A táncvizsga előtt elhívtam hozzánk, hogy gyakoroljunk a másnapi fellépésre. Szerinte megpróbáltam leitatni, de valószínűleg csak oldani akartam a feszültséget.

DD: Sütőrum volt, ha jól emlékszem. Ezt követően az életünk különböző színtereken zajlott, én Budapestre kerültem a Shakespeare Színművészeti Akadémiára, Zoli a Debreceni Egyetem filozófia szakára. De teljesen nem szűnt meg a kapcsolat közöttünk, láttuk egymást fellépni itt-ott, sőt két videoklipjükbe is meghívott.

KZ: 2014-ben költöztem Budapestre, ahol egy olyan zenekart akartam alapítani, amelyben Darinkával ketten vagyunk az énekesek, és megzenésített verseket adunk elő a kocsmáktól a templomokig. Barátaink a kezdetek kezdetén fogadást kötöttek a hátunk mögött, hogy pár éven belül össze fogunk házasodni.

A becsült időt leszámítva: igazuk lett.

IMG_0664-100603.jpeg

Dézsi Darinka (Fotó/Forrás: Dézsi Darinka)

Így alakult meg a carPEDIGnem nevű formációtok. Majd Darinka Budapestről Nyíregyházára szerződött, ahová együtt költöztetek. Nem tartottatok attól, hogy vidékről sokkal nehezebb menedzselni a zenekart, ismertté válni?

DD: A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatójának akkor Schlanger Andrást választották, ő korábban az osztályfőnököm volt, ő hívott oda. A társulatról jókat hallottam, nem volt kérdés, hogy véget kell vetni az akkor már hat éve tartó szabadúszásnak. Bár tudtam: a zenekar menedzselése így nem lesz könnyű.

KZ: Teljesen más pályára állított minket a vidéki élet. Egy budapesti zenekar tervezhet klubkoncerteket, viszont vidéken a zenei életet alapvetően nem a vendéglátóhelyek határozzák meg, hanem a kulturális intézmények és önkormányzatok. Olyan településeken is megfordultunk, amelyekről nem is hallottunk korábban. Ezek az élmények tanítottak meg rá, hogy egy városi megemlékezés keretei között, egy templomban, vagy egy művelődési házban bizonyos versekkel nagyobb rockandrollság fellépni, mint a Szigeten. Ezeken a helyeken ugyanis síri csend van és olyan figyelem, amelynek még van tétje. Ha ezt a figyelmet megszokod, már nem számít a hangerő és a közönség létszáma sem, csak a határok óvatos feszegetése.

Debütáló koncerteteken Dienes Eszter és Ladányi Mihály viharos történetét dolgoztátok fel, a költőnő megzenésített verseivel. Miért épp egy kevésbé ismert szerző verseire esett a választás? Könnyebb útnak tűnik népszerű művekkel indulni.

KZ: Izgalmasabb küldetésnek tűnt olyan költőket felfedezni, akiket kevesebben ismernek, mint elkészíteni a századik József Attila vagy Weöres Sándor feldolgozást. Másfelől azt éreztük: ki, ha nem mi? Dienes Eszter, Jenei Gyula, Körmendi Lajos: mindhárman erősen kötődtek a szülővárosunkhoz, Kunhegyeshez és a Nagykunsághoz, ahogyan mi is.

Viccelődtünk is, ha kérdezték, milyen zenét játszunk: „kuntrit”.

DD: Debütáló koncertünkön, a Szolnoki Művésztelepen ott ült a közönség soraiban Dienes Eszter is. Később Jenei Gyulával, Kürti Lászlóval is fölléptünk közösen, Végh Attila pedig a színészház konyhájában olvasta fel diktafonra a versét, ami a lemezünk prológusában hallható. Amikor Nyíregyházára költöztünk, megismertük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei költőket, írókat A Vörös Postakocsi című folyóirat révén, ahol Zoli a zeneesztétika rovat szerkesztője lett.

IMG_2835-100507.jpeg

Dézsi Darinka (Fotó/Forrás: Dézsi Darinka)

A magyar zenei életben nem ritka a versmegzenésítés. Elődöknek tekintitek például Cseh Tamást vagy a Kex, Kaláka, Sebő együtteseket?

DD: Amikor még Pesten laktunk, néha átjártunk utcazenélni Szentendrére, ahol a Művész étterem előtt egy kis pódiumot is kaptunk. Épp a Képek a tornyon-t kezdtük el játszani, amikor egy nyugdíjas házaspár lecövekelt előttünk és a néni azt mondta: „Ezt ismerem, de ki is énekli? Cseh Tamás?” Mire a férfi: „Nem, mindjárt mondom… ez valami Zorán, nem?” Szóval,

ki tudja, tudattalanul ki hat ránk, és ez mire emlékezteti a közönséget.

KZ: Nagyjából három albumnyi zenét írtunk, amiből eddig egyet vettünk fel. A 30 dal közül biztosan van, amit az általad említett előadók inspiráltak, de ha kifejezetten a Homo illusion című lemezünkről van szó, ott a cél az volt, hogy senki ne hasonlítson bennünket a Kalákához. Számomra akkor jó a dal, ha nem egyértelmű, hogy versmegzenésítés.

Hogyan néz ki az alkotás folyamata? Kezdetben van a zene, vagy a szövegek belső ritmusához komponáljátok a zenét?

KZ: Inkább tartom magam hangszeres sound designernek, mint zeneszerzőnek. Jenei Gyula Hajnali lebegés című versét egy strandélmény ihlette, ezért a zenei atmoszférát tengerparti hullámokkal és bossa novás hangzással teremtettük meg, Darinka pedig énekelve olvasta rá a rím nélküli, szabadvers formájú szöveget. Arany János Magyar Misi című versét az Arany-metszés című versszínházi előadásba írtuk, ahol Darinka egy dizőz szerepében énekli el, milyenek is a magyarok – ehhez ’30-as éveket idéző gypsy swing gitárkíséret illett a legjobban. A példák hosszan sorolhatók. Sokféle zenét hallgatunk, sok vers közül válogatunk, és

ha a csillagállás olyan, akkor ezek a hangulatok egymásra találnak.

DD: És ha egy jó szöveget nem ront el a dallam, és betapad a hallgató fülébe, az olyan, mintha elolvasna ötvenszer vagy százszor egy verset.

dz-100330.png

carPEDIGnem - Dézsi Darinka és Karap Zoltán (Fotó/Forrás: carPEDIGnem)

A honlapotokon úgy fogalmaztatok, az énekelt verseitek találkozásokról szólnak, és mottóul egy Hamvas Béla idézetet választottatok: „… a verseket éljük.”

KZ: Cseh Tamásról kering az a legenda, hogy egy nap Bereményi Géza becsengetett hozzá egy bőrönddel, mondván, hogy akkor mától ő ott fog lakni és dalszövegeket fog neki írni. Nagyon sokáig irigykedtem emiatt Cseh Tamásra, végül rájöttem, hozzám senki nem fog így becsengetni, legfeljebb a GLS-futár, aki épp hoz egy könyvet az antikváriumból. Így megy ez azóta is:

könyvek kopogtatnak be hozzánk, hogy kicsit együtt éljünk, és megénekeljük az együtt töltött időt.

Mik a jövőbeli terveitek?

KZ: Ha a pandémia lecseng, szeretnénk folytatni azokat a produkciókat, amelyeket bizonytalan időre lemondtak. Arany János és Petőfi Sándor verseiből Rák Zoltán írt és rendezett egy élőzenés színdarabot Arany-metszés címmel, aminek Olajos Gáborral közösen szereztük zenéjét, Darinka és a színész kollégái adtak elő; Kováts Judit Artisjus-díjas könyvéből, a Hazátlanokból készült egy felolvasószínházi előadás, amiben Darinka a főhős, én pedig a zenei hangulatfelelős (sound designer) – a bemutató óta minden előadás elmaradt.

DD: A carPEDIGnemet a jövőben különböző felállásokban szeretnénk folytatni. Lesznek duós, triós, és nagyobb kamarazenei formációk, emellett Bartus Zoltánnal egy elektronikus projekten is gondolkodunk. Az idén tíz éves Artézis együttes felkért, hogy énekeljek fel néhány megzenésített versüket, szóval be vagyunk táblázva tervekkel, és akkor még az Orpheum Madams zenekarról nem is beszéltünk, amit másfél éve alapítottunk Zolival együtt heten azzal a céllal, hogy Nyíregyházán is legyen vokális jazzt játszó zenekar. Hárman éneklünk, csajok, swingslágereket, jazz sztenderdeket egy klarinét-gitár-bőgő-dob quartet kíséretével, ami igazi, békebeli örömzenélést jelent számunkra.

A Partitúra Kisvárdán és a Nyírségben kalandozó adása ide kattintva nézhető vissza.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Zenés színház

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World fonó

Akusztikus „emberzene” – Megjelent az Ötödik Évszak új lemeze

Ne rejtsd el című lemezének bemutató koncertjét tartja október 31-én az Ötödik Évszak, akik a napokban léptek fel a világzene éves legjelentősebb eseményén a WOMEX-en. A Ne rejtsd el című album október 27-étől kapható.
Jazz/World lemez

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Élvezze a fotelból a legnevesebb gitárművészek koncertjeit a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon!

A V4 országok nemzetközi hírű művészeire fókuszál idén november 2-7. között a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál. Olyan kiválóságok adnak koncertet, mint Marcin Dylla (PL), Pavel Steidl (CZ), Karol Samuelcik (SLO) és Csáki András (HU) és bemutatkoznak remek fiatal művészek is.
Jazz/World hír

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Jazz/World interjú

Nagy Emma: Akik minket kedvelnek, nyitottak a változásra

A Nagy Emma Quintet már az alapítás évében, 2018-ban alakult elnyerte a II. Belvárosi Jazzverseny fődíját, a következő évben pedig a Müpa Jazz Showcase szakmai díját. Eközben megjelent első lemezük Set to Face címmel, amellyel felléptek a Müpa, a Sziget Fesztivál és az Opus Jazz Club színpadán is. Idén az NKA Hangfoglaló Program jóvoltából elkészítették második, LFO (Low Frequency Oscillator) című albumukat. A zenekar énekesnője, Nagy Emma a Fidelio.hu-nak mesélt. Október 24-én a Partitúra kulturális kalandtúra bajai adásában a Duna tévén a Novák Péter által rendezett videóklipje is megtekinthető.