Jazz/World

Zenekar születik – A Jägermeister Brass Band meghallgatásán jártunk

2019.11.04. 16:35
Ajánlom
Mi kell ahhoz, hogy nyolc vadidegen zenész jól tudjon együttműködni? Ez még nem derült ki a Jägermeister Brass Band élő meghallgatásán, de sok minden más igen.

Egy szép szőke lány csukott szemei mögül, belső átéléssel próbál megformálni szaxofonján egy egzotikus, összetett ritmusú dallamot, miközben a zsűri támogató attitűddel figyeli őt.

A dallam a Safina című etióp melódia, ami Mulatu Astatke repertoárjából is ismerős lehet, a helyzet pedig a Jägermeister Brass Band első élő meghallgatása, ahol Kapusi Viktor tenorszaxofonos, a The Best Bad Trip vezetője, és a Mordai tagja, Ávéd János tenorszaxofonos, a Modern Art Orchestra zeneszerzője és oszlopos tagja, valamint Kovács Attila, a Lángoló Gitárok szerkesztője alkotják a zsűrit. A cél összeállítani egy olyan nyolcfős zenekart, ami majd különböző bulikon ismert popdalok fúvószenekari átirataival népszerűsíti a vadászok italát. Ebbe a zenekarba első körben videóval lehetett jelentkezni, majd a meghallgatás alapján a különböző zenekari posztokra három-három zenészt választott ki a zsűri, akik közül a közönség választhatja ki a kedvencét ide kattintva.

A reklámcéllal létrejött művészeti produktum ötlete kapcsán persze sokan ráncolhatják a homlokukat, pedig van ebben bőven kihívás, főleg, ha a művészeti vezetés igyekszik tartalommal megtölteni a formát. Ahogy a zsűrivel való beszélgetésekből kiderült, mindannyian azokat a kiskapukat keresik, amin keresztül ez az alapvetően német viszonyokra kitalált, marketingalapon létrejövő produkció speciálisan ránk jellemző, egyedi és izgalmas lehet. Hiszen Németországban nagy tradíciója van a fúvószenekaroknak, az eredeti elképzelés tehát valószínűleg a Jägermeister történetéhez híven a hagyomány és a modernitás összekapcsolása lehetett. Itthon ilyen alapon magyar népi hangszereken kellene előadni Lady Gagát a szilvapálinka reklámozásának céljából, azonban az adaptáció nem ilyen radikális. Inkább arra tesznek kísérletet az ötletgazdák, hogy a magyar Jägermeister Brass Band kicsit közelítsen a berlini underground vonalhoz. Nem véletlenül kérték fel művészeti vezetőnek Kapusi Viktort, aki mindig is a kényelmetlenebb, expresszív formák iránt vonzódott a free jazz és az underground szcénában mozogva. „Mivel ennek alapvetően bulizenének kell lennie, nem zajzenét meg free jazzt fogunk játszani, hanem ismert és kevésbé ismert popszámokat. De

ezekben a zenékben is remekül lehet alkalmazni olyan technikákat, amiket experimentális zenékből tanultam. Az érdekel például, hogy az elektronikus effekteket, a szintetizátorral előállított hangszíneket, vagy egy acid basszust hogy lehet fúvósokon megszólaltatni.

Szerencsére rengeteg ilyen technika van, például a Slap Tongue, amivel perkusszív hangzást lehet előidézni szaxofonon, de a szordínóval is érdekes hangszíneket lehet varázsolni. Vagy ott van a kortárs zenében használt irányított improvizáció, amikor egy közös jelrendszert követve jelenidőben lehet dallamokat, de akár zenei szerkezeteket is komponálni. Ennek zenei funkciója van, de mellesleg nagyon látványos is” – árulta el Kapusi Viktor a koncepciójával kapcsolatban.

A látványosság tehát nem utolsó szempont, már csak azért sem, mert egy vizuális ingerekre épülő fogyasztói társadalomban élünk. Ezért a zenei felkészültség mellett a meghallgatás során a megjelenést, a „karaktert” és nem utolsó sorban az improvizációs készséget is figyelték. Ezek az adottságok és készségek azért is fontosak, mert a bulihelyzetből adódóan várhatóan a zenészek és a közönség közötti interakcióra is sor kerülhet, amihez nem árt az erőteljesebb szereplési vágy és a jó reakcióidő. Ávéd János a magyar jazz élvonalából érkezett a zsűribe, a Modern Art Orchestra oszlopos tagjaként nemcsak szaxofonosként, de zeneszerzőként is fontos munkát végez, emellett kétségtelenül ő az egyik legkeresettebb szólista, akinek egyedi soundja messziről felismerhető. Ő elsősorban a technikai felkészültségért felel, de azt is megtudom tőle, miért került be az improvizáció a szempontrendszerbe.  „Az improvizáció az alkalmazkodási készség miatt fontos. A zenén kívül is sokszor szeretik használni ezt a fogalmat abban az értelemben, hogy miként tudunk a nem várt eseményekre reagálni, mennyire vagyunk képesek kreatívan válaszolni a világban történő változásokra. A meghallgatás során ezért kértünk mindenkitől önálló rögtönzést is.

Azt gondolom, hogy az improvizáció művészete a zenei alkalmazkodás és gyors, minőségi döntéshozás készségeit is magában foglalja”

– fogalmazott Ávéd János. Hozzátette: „Itt most az is a feladatunk, hogy kiválasszuk azokat az embereket, akik szélsőséges helyzetekben is képesek előadni a zenét, és közben bulihangulatot teremteni ”. Kapusi Viktor az improvizációt a produkcióban is alkalmazná. „Ez egy nagyon jó show elem. Tegyük fel, hogy van egy Gorillaz szám, amiben a rap részt improvizációval fogjuk helyettesíteni. Úgy, hogy a hangszeren rapszerűen, ritmikusan kell játszani. (…)Másrészt vizuálisan is nagyon izgalmas az, ha egy olyan duóhelyzet áll elő, amiben az egyik zenész játszik egy rögtönzött szólót, amire a másik válaszol neki. Mint egy viadalban” – mondta.

A meghallgatásra érkeztek lelkes amatőrök, frissen végzett konzisok, egyetem mellett önszorgalomból önfejlesztők, Zeneakadémiát végzettek, keresett zenészek, hangszerészek és még ki tudja, ki mindenki. Az életkor és zenei háttér szempontjából is nagy változatosságot mutattak, ami külön izgalmat jelent egy csapat összeállításánál.

„Már mind viszonyulnak valamilyen irányban a zenéhez, ezért sem szeretnénk egy verseny hangulatát kelteni. Itt egy fúvószenekar tagjait szedjük össze, ahol az egyik legnagyobb kérdés, hogy kik fognak a legjobban zenéjükben és személyiségükben is a leghatékonyabban összepasszolni”

– árulta el Ávéd János. Most pedig rajtunk, a közönségen a sor, hogy kiválasszuk azokat, akik között a legjobb kémiát feltételezzük, és aki a leginkább elnyeri a tetszésünket. Állítsd össze a kedvenc zenekarodat az alábbi linkre kattintva!

https://jagermeister.brassband.hu/

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Színház

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.
Klasszikus

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Klasszikus

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Vizuál

Formabontó koncertfilmek a Budapest Ritmo-n

„Szükségből erényt, koncertből filmet” – ez a Budapest Ritmo idei mottója, amely a Bartók Tavasz keretében május 10. és 12. között különleges látványvilágú koncertfilmekkel várja az érdeklődőket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Kocsmazene magyarul – ezért könnyű beleszeretni az Aurevoir.-ba

Ma már egyre inkább elmosódnak a könnyűzene műfaji határai, de még ebben a sokszínű felhozatalban is akadnak karakteres, azonnal felismerhető stílusok. Az Aurevoir. rengeteg forrásból táplálkozó zenéje ethno-beat névre hallgat, és alig pár év alatt hódította meg a hazai klubszínpadokat. Népzene és angolszász beat-folk, lélekig hatoló mélységek és őrült elszállás: mutatjuk, miért ne hagyjátok ki a zenekar május 16-i ingyenes online koncertjét!
Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.