Jazz/World

Zenészek, akik felülkerekedtek testi hátrányukon

2018.04.12. 09:34
Ajánlom
A testi adottság egy dolog, a zenei tehetség pedig egy másik. A következő zenészek rögös utat jártak végig, hogy testi hátrányukat leküzdve ki tudják magukat fejezni a zene által.

Ludwig van Beethoven

Nem maradhat el a listáról Beethoven, aki 26 éves korában kezdte elveszíteni hallását. Problémái súlyos fülcsengéssel kezdődtek, és azt gondolták, talán szifilisz, mérgezés vagy tífusz okozhatta. Barátjához írott levelében kétségbeesetten számol be tapasztalatairól:

hallásom az utóbbi 3 évben rohamosan romlik. Füleimben éjjel-nappal állandó sípolást és zúgást hallok. Bármily egyéb foglalkozás esetén ez elviselhetőbb lenne, az enyémben azonban ez tényleg ijesztő..."

A klasszikus Beethoven-kép: a zseni káoszban és nyomorban dolgozik

A klasszikus Beethoven-kép: a zseni káoszban és nyomorban dolgozik

Bármi is okozta a süketséget, mindez – bár megfosztotta a társas zenélés örömétől  – nem akadályozta meg abban, hogy komponáljon. Életének utolsó 25 évében, miután elveszítette a hallását, rengeteg örök érvényű művet komponált még, köztük a IX. szimfóniát. A mű ősbemutatóján a tapsviharból semmit sem vett észre Beethoven. A kottáiba merülve lapozgatott, és csak akkor észlelte az éljenző közönséget, amikor az egyik énekesnő a  publikum felé fordította őt. 

Hallgassa meg, hogyan szól Beethoven hangvillája!

Kapcsolódó

Hallgassa meg, hogyan szól Beethoven hangvillája!

Számos különlegesség között a British Library-ben őrzik Beethoven mosodai cetlijeit, konyhai kiadásainak listáját és a hangvilláját. Ez utóbbi hangjáról egy felvételt is közöltek.

Django Reinhardt

Reinhardt egy Párizs környéki cigánytáborban nőtt fel, ahol gyerekkorától fogva tanulta a szintó cigány zenét hegedűn és gitáron. 1928-ban 18 éves volt, amikor egy karavántűzben súlyosan megégett, jobb lába lebénult, bal kezén pedig mozgásképtelenné vált a gyűrűs- és kisujja. Reindhardt újra megtanult járni egy mankó segítségével, és

megtanult gitározni három ujjal.

Végül létrehozta a jazz egy sajátosan európai és francia verzióját, amit ma django swingnek, vagy gypsy swingnek hívnak.

Ray Charles

Ray Charlest rengeteg trauma érte gyerekkorában. 5 éves korában meghalt az öccse, ő pedig nem sokkal később fokozatosan elvesztette a látását.

7 éves korára teljesen megvakult zöldhályog következtében.

Beiratkozott a floridai St. Augustine-ban a vakok és siketek iskolájába, ahol Braille-írás segítségével zongorán, orgonán, szaxofonon és trombitán kezdett tanulni. Tízéves korában elveszítette apját, majd rá öt évre az anyját is. 15 éves korára viszont már beutazta Amerikát együttesével, később pedig a R&B, jazz, soul, pop és country zene egyik legendás előadójává vált. Életében 15 Grammy-díjat kapott. 

Rahsaan Roland Kirk

A jazz-zenész, aki többek között arról vált híressé, hogy egyszerre három szaxofonon is képes volt játszani, gyerekkorában egy elhibázott orvosi kezelés következtében veszítette el látását.

Ezzel együtt azonban nem veszítette el sem életkedvét, sem a színekbe vetett hitét, imádott nagy, színes, orientális kaftánokban és fejfedőkben mutatkozni, miközben nádfúvósok garmadáját szólaltatta meg. A körlégzés nagymestere volt, zenéjében pedig a ragtime-tól, a hard bop-on át a free jazzig és a swingig számos zenei hatás megmutatkozott. Olyan zenészeket inspirált játékával és erőteljes színpadi jelenlétével, mint Jimi Hendrix vagy Frank Zappa. 

Andrés Godoy

A chilei származású gitáros 14 évesen, egy baleset következtében elvesztette egész jobb karját. Ennek ellenére kitartott a hangszer mellett, és kifejlesztett egy speciális játéktechnikát, a Tatapot, amivel rendkívüli virtuozitással játszik egy kézzel a gitáron.

„Tulajdonképpen a gyűrűs és a kisujj helyettesítik a jobb kéz munkáját. Ezzel pengetek és ezzel hozom a ritmikai alapot és néhány kísérő harmóniát”

- árulta el titkát egy régebbi interjúnkban.

Fél kézzel gitározni? Lehetséges!

Kapcsolódó

Fél kézzel gitározni? Lehetséges!

A chilei származású gitáros, Andrés Godoy a példa erre, aki annak ellenére, hogy 14 évesen egy baleset következtében elvesztette egész jobb karját, kitartott a hangszer mellett, és kifejlesztett egy speciális játéktechnikát, amivel rendkívüli virtuozitással játszik egy kézzel a gitáron. Október 6-án a Muzikumban lép fel az V. Fingerstyle Night fesztiválon. Őt kérdeztük izgalmas pályájáról és a Tatap technikáról.

Michel Petrucciani

Michel Petrucciani az osteogenesis imperfecta nevű genetikus betegséggel született, aminek következtében csupán 110 cm-esre nőtt. Négyévesen határozta el, hogy zongorista lesz, amikor a televízióban meglátta Duke Ellington játékát. Első nyilvános koncertjét 13 éves korában adta.

Ekkoriban apja és testvére gyakran ölben vitte a zongorához, mert a fiú még ezt a távolságot sem tudta önállóan megtenni.

Édesapja egy különleges szerkezetet rögzített a pedálokra, hogy azokat lábaival elérje Michel, keze ugyanakkor átlagos méretű volt, így az nem hátráltatta a játékban. 1982-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol már a világ legjobb jazz-muzsikusaival dolgozott. Rengeteg sikeres lemezt készített olyan zenészekkel, mint Charles Lloyd, Wayne Shorter és sokan mások, a közönség pedig szívébe zárta nem csak megjelenése, de virtuozitása miatt is.

Érdi Tamás

Koraszülöttként jött a világra, és egy hibás inkubátorkezelés következtében vesztette el a látását a Prima Primissima-díjas zongoraművész. 5 éves korában kezdett el zongorázni, és a mai napig ún. strukturális módszerrel tanulja a darabokat, amelynek lényege, hogy tulajdonképpen „újrakomponáltatják” vele a darabokat. Erről a Fideliónak adott interjújában így mesélt:

„Azokban a darabokban, ahol a dallam dominál – Mozartnál, Schubertnél – Erika (Becht Erika – , a zongoratanára – a szerk.) eljátszotta az első akkordokat, a dallam első felét, aztán megkérdezte, mit gondolok, hogyan folytatódik. Próbálkoztam, voltak nevetések, tévesztések: „Ez is jó, de Mozart másképp gondolta” – mondta ilyen Erika. (...) Úgy éreztem ilyenkor, enyém a darab, hiszen együtt komponáltuk újra, beépült a mű szerkezete az agyamba”.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A Kult50 több szereplőjét is elismerték.
Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.
Jazz/World

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Könyv

80 éves a verebek, a lóverseny, a plüssmacik és a gombfoci megszállottja

Tandori Dezsőt köszöntjük születésnapja alkalmából. Az író, költő, műfordító és intermediális grafikus művész irodalmi próbálkozásait Nemes Nagy Ágnes bátorította, rajta keresztül került szoros kapcsolatba többek között Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával és Mándy Ivánnal.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Úttörő könyv jelent meg az európai jazz történetéről

Az európai jazz már régen kilépett az amerikai őshaza árnyékából: önállóságának újabb bizonyítéka a The History of European Jazz című könyv, az európai jazz történetének első átfogó feldolgozása.
Jazz/World lemez

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Jazz/World interjú

"Néha remek dolog levetni a hírnevet" – Interjú Gregory Porterrel

A Grammy-díjas jazzénekest még november 19-ei, budapesti koncertje előtt értük el telefonon. Családjáról, a folytonos úton lét nehézségeiről, alkotói metódusáról és édesapjával való bonyolult viszonyáról is őszintén mesélt. Na meg jellegzetes jazzkalapjáról.
Jazz/World józsef attila színház

Mert adni jó!

A József Attila Színház idén a MikulásGyár kulturális partnereként nemcsak gyűjtőponttá avanzsált, hanem rendszeresen fellép a Millenárison, ezzel is kifejezve köszönetét a támogatóknak.
Jazz/World Monsieur Doumani

Zenével a megosztottság ellen – Interjú a ciprusi Monsieur Doumanival

A Monsieur Doumani legújabb, nagy népszerűségnek örvendő albumával, a korunk aktuális problémáira reflektáló Angathinnal december 9-én érkezik a Müpába.