Jazz/World

Zenészek, akik felülkerekedtek testi hátrányukon

2018.04.12. 09:34
Ajánlom
A testi adottság egy dolog, a zenei tehetség pedig egy másik. A következő zenészek rögös utat jártak végig, hogy testi hátrányukat leküzdve ki tudják magukat fejezni a zene által.

Ludwig van Beethoven

Nem maradhat el a listáról Beethoven, aki 26 éves korában kezdte elveszíteni hallását. Problémái súlyos fülcsengéssel kezdődtek, és azt gondolták, talán szifilisz, mérgezés vagy tífusz okozhatta. Barátjához írott levelében kétségbeesetten számol be tapasztalatairól:

hallásom az utóbbi 3 évben rohamosan romlik. Füleimben éjjel-nappal állandó sípolást és zúgást hallok. Bármily egyéb foglalkozás esetén ez elviselhetőbb lenne, az enyémben azonban ez tényleg ijesztő..."

A klasszikus Beethoven-kép: a zseni káoszban és nyomorban dolgozik

A klasszikus Beethoven-kép: a zseni káoszban és nyomorban dolgozik

Bármi is okozta a süketséget, mindez – bár megfosztotta a társas zenélés örömétől  – nem akadályozta meg abban, hogy komponáljon. Életének utolsó 25 évében, miután elveszítette a hallását, rengeteg örök érvényű művet komponált még, köztük a IX. szimfóniát. A mű ősbemutatóján a tapsviharból semmit sem vett észre Beethoven. A kottáiba merülve lapozgatott, és csak akkor észlelte az éljenző közönséget, amikor az egyik énekesnő a  publikum felé fordította őt. 

Hallgassa meg, hogyan szól Beethoven hangvillája!

Kapcsolódó

Hallgassa meg, hogyan szól Beethoven hangvillája!

Számos különlegesség között a British Library-ben őrzik Beethoven mosodai cetlijeit, konyhai kiadásainak listáját és a hangvilláját. Ez utóbbi hangjáról egy felvételt is közöltek.

Django Reinhardt

Reinhardt egy Párizs környéki cigánytáborban nőtt fel, ahol gyerekkorától fogva tanulta a szintó cigány zenét hegedűn és gitáron. 1928-ban 18 éves volt, amikor egy karavántűzben súlyosan megégett, jobb lába lebénult, bal kezén pedig mozgásképtelenné vált a gyűrűs- és kisujja. Reindhardt újra megtanult járni egy mankó segítségével, és

megtanult gitározni három ujjal.

Végül létrehozta a jazz egy sajátosan európai és francia verzióját, amit ma django swingnek, vagy gypsy swingnek hívnak.

Ray Charles

Ray Charlest rengeteg trauma érte gyerekkorában. 5 éves korában meghalt az öccse, ő pedig nem sokkal később fokozatosan elvesztette a látását.

7 éves korára teljesen megvakult zöldhályog következtében.

Beiratkozott a floridai St. Augustine-ban a vakok és siketek iskolájába, ahol Braille-írás segítségével zongorán, orgonán, szaxofonon és trombitán kezdett tanulni. Tízéves korában elveszítette apját, majd rá öt évre az anyját is. 15 éves korára viszont már beutazta Amerikát együttesével, később pedig a R&B, jazz, soul, pop és country zene egyik legendás előadójává vált. Életében 15 Grammy-díjat kapott. 

Rahsaan Roland Kirk

A jazz-zenész, aki többek között arról vált híressé, hogy egyszerre három szaxofonon is képes volt játszani, gyerekkorában egy elhibázott orvosi kezelés következtében veszítette el látását.

Ezzel együtt azonban nem veszítette el sem életkedvét, sem a színekbe vetett hitét, imádott nagy, színes, orientális kaftánokban és fejfedőkben mutatkozni, miközben nádfúvósok garmadáját szólaltatta meg. A körlégzés nagymestere volt, zenéjében pedig a ragtime-tól, a hard bop-on át a free jazzig és a swingig számos zenei hatás megmutatkozott. Olyan zenészeket inspirált játékával és erőteljes színpadi jelenlétével, mint Jimi Hendrix vagy Frank Zappa. 

Andrés Godoy

A chilei származású gitáros 14 évesen, egy baleset következtében elvesztette egész jobb karját. Ennek ellenére kitartott a hangszer mellett, és kifejlesztett egy speciális játéktechnikát, a Tatapot, amivel rendkívüli virtuozitással játszik egy kézzel a gitáron.

„Tulajdonképpen a gyűrűs és a kisujj helyettesítik a jobb kéz munkáját. Ezzel pengetek és ezzel hozom a ritmikai alapot és néhány kísérő harmóniát”

- árulta el titkát egy régebbi interjúnkban.

Fél kézzel gitározni? Lehetséges!

Kapcsolódó

Fél kézzel gitározni? Lehetséges!

A chilei származású gitáros, Andrés Godoy a példa erre, aki annak ellenére, hogy 14 évesen egy baleset következtében elvesztette egész jobb karját, kitartott a hangszer mellett, és kifejlesztett egy speciális játéktechnikát, amivel rendkívüli virtuozitással játszik egy kézzel a gitáron. Október 6-án a Muzikumban lép fel az V. Fingerstyle Night fesztiválon. Őt kérdeztük izgalmas pályájáról és a Tatap technikáról.

Michel Petrucciani

Michel Petrucciani az osteogenesis imperfecta nevű genetikus betegséggel született, aminek következtében csupán 110 cm-esre nőtt. Négyévesen határozta el, hogy zongorista lesz, amikor a televízióban meglátta Duke Ellington játékát. Első nyilvános koncertjét 13 éves korában adta.

Ekkoriban apja és testvére gyakran ölben vitte a zongorához, mert a fiú még ezt a távolságot sem tudta önállóan megtenni.

Édesapja egy különleges szerkezetet rögzített a pedálokra, hogy azokat lábaival elérje Michel, keze ugyanakkor átlagos méretű volt, így az nem hátráltatta a játékban. 1982-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol már a világ legjobb jazz-muzsikusaival dolgozott. Rengeteg sikeres lemezt készített olyan zenészekkel, mint Charles Lloyd, Wayne Shorter és sokan mások, a közönség pedig szívébe zárta nem csak megjelenése, de virtuozitása miatt is.

Érdi Tamás

Koraszülöttként jött a világra, és egy hibás inkubátorkezelés következtében vesztette el a látását a Prima Primissima-díjas zongoraművész. 5 éves korában kezdett el zongorázni, és a mai napig ún. strukturális módszerrel tanulja a darabokat, amelynek lényege, hogy tulajdonképpen „újrakomponáltatják” vele a darabokat. Erről a Fideliónak adott interjújában így mesélt:

„Azokban a darabokban, ahol a dallam dominál – Mozartnál, Schubertnél – Erika (Becht Erika – , a zongoratanára – a szerk.) eljátszotta az első akkordokat, a dallam első felét, aztán megkérdezte, mit gondolok, hogyan folytatódik. Próbálkoztam, voltak nevetések, tévesztések: „Ez is jó, de Mozart másképp gondolta” – mondta ilyen Erika. (...) Úgy éreztem ilyenkor, enyém a darab, hiszen együtt komponáltuk újra, beépült a mű szerkezete az agyamba”.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Üt, mint egy Pintér Béla-i óraszerkezet – kritika a Szutyok stuttgarti bemutatójáról

Pintér Béla színdarabjai között vannak olyanok, amelyek mindeddig „házon belül” maradtak. Másokat színre vittek határon innen és túl, magyarul és idegen nyelven. Bár a Szutyok annak idején talán „csak itt, csak most” jellegű drámaszövegnek tűnhetett, az élet nem ezt igazolta, hanem az ellenkezőjét.
Zenés színház

Alpaslan Ertüngealp zongoraművész-karmester is pályázik az Opera élére

A Magyarországon élő, törökországi görög származású művész a közösségi oldalán osztott meg egy fényképet a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára beadott pályázatáról.
Jazz/World

Török kori csaták népi dallamokkal – Eredics Benjamin tánczenéjét mutatják be a Bartók Tavaszon

A Müpa 2020-as Zeneműpályázatán az egyik győztes darab Eredics Benjamin Végvárak, vitézek című alkotása volt. A mű most koncertszerű előadásban hangzik el a Bartók Tavaszon.
Vizuál

Elhunyt Ragályi Elemér, Kossuth-díjas operatőr

A 83 esztendős filmes szakember halálának hírét a család közölte a Telexszel.
Könyv

„Senki sem látja magát a mese végén” – Boldizsár Ildikó a Lírástudók vendége

Őt hallgatva úgy tűnhet, mindent tud a mesékről, de azt állítja, mindent a mesékből tanult. Akárhogy is, mindig talál újat az ősi és modern történetekben, munkája nyomán pedig a mese a terápia élvezetes és hasznos kellékévé – lényegévé – vált.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

Oláh Krisztián személyes történeteiről is mesél legújabb videójában – Klippremier a Fidelión

Oláh Krisztián konkrét hátteret felrajzoló ötletek mellett rengeteg inspirációs forrását és asszociációját is megosztja újonnan indult, Insight című sorozatában. A felvétel a Fidelio oldalán debütál.
Jazz/World ajánló

Török kori csaták népi dallamokkal – Eredics Benjamin tánczenéjét mutatják be a Bartók Tavaszon

A Müpa 2020-as Zeneműpályázatán az egyik győztes darab Eredics Benjamin Végvárak, vitézek című alkotása volt. A mű most koncertszerű előadásban hangzik el a Bartók Tavaszon.
Jazz/World ajánló

Kurt Elling exkluzív klubkoncertje és még több mint százötven program várja tavasszal a Budapest Jazz Club vendégeit

A Budapest Jazz Club április, május és június hónapjaiban a szokásosnál is több programmal várja vendégeit. Mindezek közül nemzetközi ismertsége tekintetében toronymagasan kiemelkedik a többezres koncerttermeket megtöltő világsztár, Kurt Elling május 3-i dupla koncertje.
Jazz/World ajánló

„A lemezkiadás számunkra misszió” – Húsvétig még a régi árakon juthat hozzá a Fonó lemezeihez

Összesen mintegy háromszáz albumot kínál a régi árakon húsvétig a Fonó, köztük a Csík zenekar, Dresch Mihály és a Cimbaliband albumait. A nép-, a világzene, a jazz és a kortárs zene szerelmesei április 10-ig juthatnak hozzá kedvenc előadóik albumaihoz a régi, nyomott árakon a Fonó weboldalán.
Jazz/World magazin

„Mindig keresgélek új előadók után is” – a Hallgató új részében Gyémánt Bálint osztja meg kedvenceit  

„Hallgató” címmel indult el a Fidelio és a GetCloser Concerts közös sorozata, amelyben a hazai, valamint a nemzetközi jazz és világzenei színtér egy-egy emblematikus képviselője mutatja meg olvasóinknak, milyen zenéket hallgat mostanában.