Jazz/World

Zenészek, akik felülkerekedtek testi hátrányukon

2018.04.12. 09:34
Ajánlom
A testi adottság egy dolog, a zenei tehetség pedig egy másik. A következő zenészek rögös utat jártak végig, hogy testi hátrányukat leküzdve ki tudják magukat fejezni a zene által.

Ludwig van Beethoven

Nem maradhat el a listáról Beethoven, aki 26 éves korában kezdte elveszíteni hallását. Problémái súlyos fülcsengéssel kezdődtek, és azt gondolták, talán szifilisz, mérgezés vagy tífusz okozhatta. Barátjához írott levelében kétségbeesetten számol be tapasztalatairól:

hallásom az utóbbi 3 évben rohamosan romlik. Füleimben éjjel-nappal állandó sípolást és zúgást hallok. Bármily egyéb foglalkozás esetén ez elviselhetőbb lenne, az enyémben azonban ez tényleg ijesztő..."

A klasszikus Beethoven-kép: a zseni káoszban és nyomorban dolgozik

A klasszikus Beethoven-kép: a zseni káoszban és nyomorban dolgozik

Bármi is okozta a süketséget, mindez – bár megfosztotta a társas zenélés örömétől  – nem akadályozta meg abban, hogy komponáljon. Életének utolsó 25 évében, miután elveszítette a hallását, rengeteg örök érvényű művet komponált még, köztük a IX. szimfóniát. A mű ősbemutatóján a tapsviharból semmit sem vett észre Beethoven. A kottáiba merülve lapozgatott, és csak akkor észlelte az éljenző közönséget, amikor az egyik énekesnő a  publikum felé fordította őt. 

Hallgassa meg, hogyan szól Beethoven hangvillája!

Kapcsolódó

Hallgassa meg, hogyan szól Beethoven hangvillája!

Számos különlegesség között a British Library-ben őrzik Beethoven mosodai cetlijeit, konyhai kiadásainak listáját és a hangvilláját. Ez utóbbi hangjáról egy felvételt is közöltek.

Django Reinhardt

Reinhardt egy Párizs környéki cigánytáborban nőtt fel, ahol gyerekkorától fogva tanulta a szintó cigány zenét hegedűn és gitáron. 1928-ban 18 éves volt, amikor egy karavántűzben súlyosan megégett, jobb lába lebénult, bal kezén pedig mozgásképtelenné vált a gyűrűs- és kisujja. Reindhardt újra megtanult járni egy mankó segítségével, és

megtanult gitározni három ujjal.

Végül létrehozta a jazz egy sajátosan európai és francia verzióját, amit ma django swingnek, vagy gypsy swingnek hívnak.

Ray Charles

Ray Charlest rengeteg trauma érte gyerekkorában. 5 éves korában meghalt az öccse, ő pedig nem sokkal később fokozatosan elvesztette a látását.

7 éves korára teljesen megvakult zöldhályog következtében.

Beiratkozott a floridai St. Augustine-ban a vakok és siketek iskolájába, ahol Braille-írás segítségével zongorán, orgonán, szaxofonon és trombitán kezdett tanulni. Tízéves korában elveszítette apját, majd rá öt évre az anyját is. 15 éves korára viszont már beutazta Amerikát együttesével, később pedig a R&B, jazz, soul, pop és country zene egyik legendás előadójává vált. Életében 15 Grammy-díjat kapott. 

Rahsaan Roland Kirk

A jazz-zenész, aki többek között arról vált híressé, hogy egyszerre három szaxofonon is képes volt játszani, gyerekkorában egy elhibázott orvosi kezelés következtében veszítette el látását.

Ezzel együtt azonban nem veszítette el sem életkedvét, sem a színekbe vetett hitét, imádott nagy, színes, orientális kaftánokban és fejfedőkben mutatkozni, miközben nádfúvósok garmadáját szólaltatta meg. A körlégzés nagymestere volt, zenéjében pedig a ragtime-tól, a hard bop-on át a free jazzig és a swingig számos zenei hatás megmutatkozott. Olyan zenészeket inspirált játékával és erőteljes színpadi jelenlétével, mint Jimi Hendrix vagy Frank Zappa. 

Andrés Godoy

A chilei származású gitáros 14 évesen, egy baleset következtében elvesztette egész jobb karját. Ennek ellenére kitartott a hangszer mellett, és kifejlesztett egy speciális játéktechnikát, a Tatapot, amivel rendkívüli virtuozitással játszik egy kézzel a gitáron.

„Tulajdonképpen a gyűrűs és a kisujj helyettesítik a jobb kéz munkáját. Ezzel pengetek és ezzel hozom a ritmikai alapot és néhány kísérő harmóniát”

- árulta el titkát egy régebbi interjúnkban.

Fél kézzel gitározni? Lehetséges!

Kapcsolódó

Fél kézzel gitározni? Lehetséges!

A chilei származású gitáros, Andrés Godoy a példa erre, aki annak ellenére, hogy 14 évesen egy baleset következtében elvesztette egész jobb karját, kitartott a hangszer mellett, és kifejlesztett egy speciális játéktechnikát, amivel rendkívüli virtuozitással játszik egy kézzel a gitáron. Október 6-án a Muzikumban lép fel az V. Fingerstyle Night fesztiválon. Őt kérdeztük izgalmas pályájáról és a Tatap technikáról.

Michel Petrucciani

Michel Petrucciani az osteogenesis imperfecta nevű genetikus betegséggel született, aminek következtében csupán 110 cm-esre nőtt. Négyévesen határozta el, hogy zongorista lesz, amikor a televízióban meglátta Duke Ellington játékát. Első nyilvános koncertjét 13 éves korában adta.

Ekkoriban apja és testvére gyakran ölben vitte a zongorához, mert a fiú még ezt a távolságot sem tudta önállóan megtenni.

Édesapja egy különleges szerkezetet rögzített a pedálokra, hogy azokat lábaival elérje Michel, keze ugyanakkor átlagos méretű volt, így az nem hátráltatta a játékban. 1982-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol már a világ legjobb jazz-muzsikusaival dolgozott. Rengeteg sikeres lemezt készített olyan zenészekkel, mint Charles Lloyd, Wayne Shorter és sokan mások, a közönség pedig szívébe zárta nem csak megjelenése, de virtuozitása miatt is.

Érdi Tamás

Koraszülöttként jött a világra, és egy hibás inkubátorkezelés következtében vesztette el a látását a Prima Primissima-díjas zongoraművész. 5 éves korában kezdett el zongorázni, és a mai napig ún. strukturális módszerrel tanulja a darabokat, amelynek lényege, hogy tulajdonképpen „újrakomponáltatják” vele a darabokat. Erről a Fideliónak adott interjújában így mesélt:

„Azokban a darabokban, ahol a dallam dominál – Mozartnál, Schubertnél – Erika (Becht Erika – , a zongoratanára – a szerk.) eljátszotta az első akkordokat, a dallam első felét, aztán megkérdezte, mit gondolok, hogyan folytatódik. Próbálkoztam, voltak nevetések, tévesztések: „Ez is jó, de Mozart másképp gondolta” – mondta ilyen Erika. (...) Úgy éreztem ilyenkor, enyém a darab, hiszen együtt komponáltuk újra, beépült a mű szerkezete az agyamba”.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Az együttjáték olyan, mint egy megújuló energiaforrás” – Beszélgetés Fejérvári Zoltánnal

Fejérvári Zoltánt az utóbbi években a legváltozatosabb koncerteken hallhatta a közönség, emellett rendszeresen tanít is, idén kezdte meg oktatói tevékenységét Bázelben. A zongoraművésszel az egyedüllét fontosságáról, a kortárs zenéről és a zenetanítás feladatairól is beszélgettünk.
Zenés színház

Vörös Szilvia Kékszakállú-felvételét Grammy-díjra jelölték

Az énekesnő két évvel ezelőtt Helsinkiben vette lemezre Bartók operáját, a produkciót most az öt legjobb operafelvétel közé választotta a neves zenei díj bírálóbizottsága.
Vizuál

Mikortól színész a színész? - Megjelent Trokán Nóra fotóalbuma

Trokán Nóra egész életét áthatja a színházi közeg varázslatos világa, amelyre gyermekkora óta második otthonként tekint. Színésztársairól készült portrésorozata, a színpadi fellépés előtti átváltozás varázslatos és a néző számára elképzelhetetlen pillanatait rögzíti.
Könyv

„Ne hagyd a sorsod csillagokra” – 100 éve született Pilinszky János

November 27-én ünnepeljük a 20. századi magyar költészet egyik legtitokzatosabb alakja, Pilinszky János születésének 100. évfordulóját, akinek irodalmi hatása máig elevenen él. Szikár sorai számos művészt megérintettek és megihlettek, megemlékező cikkünkben olyan alkotók méltatják a költőt, akik saját munkásságukkal is szorosan kapcsolódnak Pilinszky János költészetéhez.
Klasszikus

Adventi koncert a Belvárosi-templomban a Soproni Szimfonikusokkal

December 3-án ad adventi koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban Magyarország egyik legrégebbi szimfonikus zenekara, az 1829-ben alapított Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A Showtime Budapest adventi ajánlatai

Falusi Mariann 2022. május 7-én Darabjaim címmel ad koncertet a Budapest Kongresszusi Központban, a Dead Can Dance pedig „Europa – 2022” turnéjukon látogat el Budapestre, a Papp László Arénába 2022. május 8-án.
Jazz/World ajánló

Hazaszeretet-export magasfokon - Interjú Rosonczy-Kovács Mihály népzenésszel

Idén ünnepli megalapításának tízedik évfordulóját a Junior Prima Díjas hegedűs, Rosonczy-Kovács Mihály által alapított Hungarian FolkEmbassy. Az együttes november 30-án kétrészes ünnepi koncerttel várja a közönséget a Fonóban olyan vendégművészekkel, akikkel az elmúlt évtizedben dolgoztak együtt.
Jazz/World ajánló

Perfekcionizmus és dallamközpontúság

Bill Stewart perfekcionista, mégis lélekkel teli játékmódja több generációnyi jazz-dobost inspirált és inspirál mai napig, több tucat jazz lemez megszólalását emeli a legmagasabb fokra, miközben élőben – az aktuális zenekar stílusától függetlenül – minden pillanatban száz százalékos jelenlétével varázslatos élményt nyújt.
Jazz/World ajánló

Újra színpadon a Rackaláka

November 27-én a Kaláka együttes a Ferenczi György vezette 1-ső Pesti Rackákkal ad közös koncertet a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A két formáció nem először lép együtt színpadra, ilyenkor úgy nevezik magukat: Rackaláka.
Jazz/World ajánló

Dalok, amelyek végérvényesen a szívünkhöz nőttek

Először 2014-ben nyílt ki a nagy magyar daloskönyv, 2017-ben érkezett a második rész, idén pedig folytatódik a sikersztori, hiszen ki ne szeretné a mindenki által jól ismert és szeretett slágereket maibb, frissebb köntösben hallani? A recept a következő: végy egy nagy csokorra valót a legkedveltebb magyar dalokból, csempéssz közéjük pár meglepetést, porold le őket, fűszerezd az aktuális évjáratnak megfelelően, majd kérd meg a hazai könnyűzenei élet állócsillagait és egy klasszis rendezőt, hogy együtt tálalják! Legközelebb december 13-án, a Fesztivál Színházban kóstolhatunk bele a 20. század legjobb dalaiba – ugye ott találkozunk?