Jazz/World

„Zseni vagy, Ági!”

– Kamondy Ágnes visszatérőkoncertje az A38 Hajón
2019.10.07. 15:55
Ajánlom
Bő 25 év után új műsorral állt színpadra a magyar zenei élet egyik legkülönösebb és legkülönlegesebb egyénisége, a dalszerző-énekes-multiinstrumentalista, Kamondy Ágnes. Ott voltunk az A38 Hajón.

Ha egy normális országban élnénk, és akkor most nem kezdem el sorolni a normális ország tartozékait, hosszú hiánylista lenne, még ha csak a kulturális életet tételezném is, szóval, ha egy normális országban élnénk, Kamondy Ágnes visszatérő koncertje nem repült volna úgy el a radar alatt, ahogy. Kamondy korosztálya egyik kivételes tehetsége, a kevés hazai autonóm szerző-előadó, kitaláló, alkotó női művész egyike.

_LHC0022_DxO_mm_ret-114250.jpg

Kamondy Ágnes (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke)

Világa külön világ, ami a kupléktól, a sanzonoktól és a szongoktól az alterrockig, a magyar népzenétől a világzenéig vagy éppen a kortárszenéig, sőt, akár az operáig ível.

Nem meglepő ez a sokszínűség. Több évtizedes pályafutása alatt volt kísérleti színház, népzenekar és underground rockegyüttes tagja vagy vezetője, de ettől még lehetne persze életműve lólépések sorozata – de nem az, mert Kamondy elképesztő érzékkel, könnyed eleganciával egyesítette, egyesíti saját produkciójában mindenféle tapasztalatait és képes azokból új minőséget, egy csak rá jellemző zenei nyelvet létrehozni.

Bár az 1993-as - legendás - Dalok Közép-Nirvániából óta – mely egy korszak megrázó záróaktusa volt – nem állt elő nagyobb szabású programmal, nem tűnt el teljesen a színházi-zenei életből, bár amit csinált, az többnyire szűk körre korlátozódott „Írt, hezitált, zenét szerzet, anyagot gyűjtött” – ahogy azt az A38 Hajó magazinjának nyilatkozta.

Írt kisoperát, drámát, színházi zenét – és mindezek mellett polgári állásokat vállalt, hogy megélhessen (lásd még: egy normális ország kellékei).

Mindeközben a most, a CAFe Budapest fesztivál rendezvényeként bemutatott Pest fölött az ég című műsor anyagán is dolgozott. A dalciklus címadó szerzeményét egy szomorú esemény, a filmrendező jóbarát, Xantus János halála íratta meg, a műsor további részét egy tucat új és néhány régebbi dal, néhány szám Kamondy korábbi zenekarától, az Orkesztra Lunától, valamint a Dalok Közép-Nirvániából című műsorból már ismert hazai underground-feldolgozás alkotja. A szövegeket Kiss Llászló, az Európa Kiadó volt basszusgitárosa, Karafiáth Orsolya és Simon Márton költők, valamint Müller Péter Sziámi jegyzik, de átemeltek egy verset a tizedik századbeli kínai császártól, Li Jütől is.

Ha egy normális országban élnénk.

Ha egy normális országban élnénk, akkor nem csak kulturális diskurzus volna egy olyan alkotó visszatérésekor, mint Kamondy Ágnes, hanem

a Margit-hídig állt volna a sor szombat este, ideges kultúrafogyasztók kapkodtak volna jegy után és ha nem jut, nagyon szomorúak lettek volna, hogy erről az estéről sajnos lemaradnak.

Sajnos nem ez van, de tegyük hozzá gyorsan: jókedvű, izgatott és tisztes nézőközönség gyűlt össze a Hajón, Kamondy Ágnes pedig nem sétált át az életművével magasra pakolt léc alatt.

kamondy-114234.jpg

Kamondy Ágnes (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke)

A Pest fölött az ég dalciklus úgy időtlen, hogy közben megmutatja, honnan jön az, aki a dalokat írta, mindenek felett pedig – az aktuáliskodás izzadtságszaga és fontoskodása nélkül - jelen idejű. Egyszerre fájdalmas és derűs, frivol és emelkedett, halk és hangos, sűrűn szőtt és visszafogott, közéleti és közérzeti és éteri és nagyon személyes. Érzéki és itt-ott brutális, brutálisan érzékeny.

Horgolt ruhás öregek, hervadó papírvirágok és kóborló szukák, szerelem és nyomor, tanítás és tanulás, a város mocska, erőszak és mágikus realizmus.

Olyan, amit Kamondyn kívül nagyon kevesen tudnak ebben az országban.

Az énekesnő színpadi jelenlétet az ugyanannyira nehezen felejthető zenekar tette teljesebbé,

a metálban, az alterockban, dzsesszben és kísérleti zenében egyszerre kompetens gitárossal, Keszei Krisztiánnal, a bőgőt és a basszusgitárt váltogató, bombabiztos Vajdovich Árpáddal, a sokoldalú billentyűs-zongorista Darvas Bencével, a súlyosan elegánsan doboló Gyenge Lajossal, a finom kis pluszokat szolgáltató ütőhangszeres Dudás Zsomborral, és két társénekesnővel, a hegedűszólamokat is prezentáló Roszik Hellával és Ádám Ritával, akit egy-egy szólót is énekeltek a műsorban.

Most már csak azért kell drukkolnunk, hogy (egy) ezt a műsort még többször meghallgathassuk és megnézhessük és (kettő) ahogy azt Kamondy Ágnes tervezi is, ebből a programból rögzített zene, egy lemezanyag is születhessen. Egyébként pedig egyáltalán

nem tévedett az a női hang, amely valamikor a koncert második felében, a dal végén bekiabálta: „Zseni vagy, Ági!”.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Az egyetlen Bach-darab, amit Glenn Gould utált

Mindig kerülte, hogy játszania kelljen ezt a darabot, egyszer, egy tévéműsorban meggyőzték, hogy tegye meg mégis. Nem volt benne öröme.
Színház

Sikerdarabokat tesz online elérhetővé a Játékszín

Június 3-tól szerdánként találkozhat a közönség a színház újranyitása óta műsorra tűzött, ám színpadon már nem látható produkciókkal.
Vizuál

Elhunyt a művész, aki épületeket csomagolt be és emberek ezreinek segített vízen járni

84 évesen, május 31-én New York-i otthonában elhunyt Christo. A tájépítész és térművész, valamint felesége és alkotótársa, Jeanne-Claude nevéhez olyan műalkotások fűződtek, mint 1985-ben a párizsi Pont Neuf és 1995-ben a berlini Reichtstag becsomagolása vagy egy olasz tavon úszósétány építése.
Jazz/World

Hogyan szól a tambura? – Eredics Áron (Söndörgő)

A Söndörgő együttes idén ünnepli 25. születésnapját. Eredics Áron prímtamburán, tambura szamicán és darbukán játszik, valamint énekel a zenekarban. A Fidelio Hangszertár sorozatában most ő mutatja be a hangszereit.
Vizuál

Hollywood legkeményebb pisztolyhőse ma is aktív - Clint Eastwood 90 éves

Karrierjét kis híján megakadályozta a saját ádámcsutkája, a hatvanas éveiben járva pedig kiderült, hogy rendezői tehetsége vetekszik a színészivel. Május 31-én lesz kilencvenéves Clint Eastwood.     

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

A Metro ötven éve vette fel az első magyar koncertlemezt

Az Egy este a Metro Klubban... című korongról a jubileum alkalmából Sztevanovity Zorán és Dusán, valamint Frenreisz Károly idézte fel emlékeit és nosztalgiázott a zenekar történetéről.
Jazz/World online közvetítés

Online jön a Müpa könnyűzenei fesztiválja, a Hey June!

Június 3. és 17. között a Müpa online közvetítéssorozata, a Müpa Home speciális Hey, June! kiadása az elmúlt évek legizgalmasabb magyar könnyűzenei koncertjeiből válogat, így hozva el a nyarat virtuálisan a Müpába és a rajongók otthonába is.
Jazz/World portré

A háború miatt járhatott zeneiskolába Tito Puente, a "mambókirály"

A Grammy-díjas amerikai muzsikus és zenekarvezetőt hiába terelgették szülei gyerekkorában a zongora irányába, az ütősök maradtak a kedvencei. Az ő dalai indították el a mambólázat, ennek köszönhette a haláláig büszkén viselt becenevét. Hozzájárult az 1950-es évek cha-cha-cha-hullámának elindításához is.
Jazz/World videó

Hogyan szól a tambura? – Eredics Áron (Söndörgő)

A Söndörgő együttes idén ünnepli 25. születésnapját. Eredics Áron prímtamburán, tambura szamicán és darbukán játszik, valamint énekel a zenekarban. A Fidelio Hangszertár sorozatában most ő mutatja be a hangszereit.
Jazz/World magazin

KÉP-regény: A Yeke-Yeke jelenség

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a napokban elhunyt guineai zenészről, Mory Kantéról és a Yeke-Yeke történetről ír.