John Zorn frivol módon bánik a zenei formákkal, épp csak addig használva őket, amíg kiszívja a velejüket. A végeredmény azonban nem csak egy életmű, több annál. Egy korszak lenyomata.

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.

A Fonó Budai Zeneház a második helyre került a legjobb világzenei kiadók között. A Womex (World Music Expo) által közzétett listán a Fonó, amelyet korábban soha nem rangsoroltak ilyen magasra, egyedüliként szerepel a teljes kelet-közép-európai lemezpiacról.

A carPEDIGnem formációt 2014-ben hozta létre Karap Zoltán, a filozófia doktora, szerkesztő-újságíró és Dézsi Darinka színművész. A duó később kibővült új tagokkal, de az eredeti szándék – „zenében lakozó vándorszínház versekből és dalokból” – máig töretlen. Karap Zoltán és Dézsi Darinka a megismerkedésükről, a versek erejéről és a „kuntriról” is meséltek a Fideliónak. Aki pedig nem éri be az interjúval, meg is hallgathatja őket szombaton, október 17-én a Duna tévén, a 14.30-kor kezdődő Partitúrában, amely most Kisvárdán és a Nyírségben kalandozik.

A Balkántransz című korongon Mohács környékének „őshonos” tamburazenéje szólal meg a magyar együttes előadásában, akiknek neve azt jelenti: 'valódi átváltozás'.

Mi történik, ha egy nemzetközi hírű operaénekesnő és egy jazztrió találkozik a színpadon? Vizin Viktória és a Jazzical Trio október 14-én, a Várkert Bazárban mutatja be a Bartók Béla táncjátéka alapján készült produkcióját.

Ha énekelni kezd, nem lehet ellenállni a hangjának, akkor sem, ha az ember nem érti a cigány nyelvet. Dalai generációkon át öröklődtek, felmenői bánata és öröme van bennük. Lakatos Mónikát idén a WOMEX rangos életműdíjával tüntették ki, ebből az alkalommal beszélgettünk vele.

Borbély Mihálynak meggyőződése, hogy az igazi út – úgy művészi, mint emberi értelemben véve – belülről kifelé vezet. „»Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság«. Ezek az elvek irányítják mindennapjaimat a családomban, a zenekarokban és a tanításban is – ezek azok a kis körök, amelyeknek vízgyűrűit szeretném a kis kavicsaimmal minél messze fodrozódóbbá tenni”, mondja.