1865. december 26-án, pontosan 150 éve született Róth Miksa, akit a huszadik század legjelentősebb magyar üvegfestőjeként és iparművészeként tartunk számon.

Az első háború mindenkit érintett, akár harcolt, akár nem. Különösen érdekes azonban olyan emberek szemszögéből, akik művészként más érzékenységgel szemlélik a világot. Éppen ezért hiánypótló Ludmann Mihály könyve, amely az első világháború és a korabeli magyar művészek viszonyát tárja fel.

Az Assemble londoni székhelyű művészeti kollektíva kapta idén a legrangosabb brit kortárs képzőművészeti elismerésnek számító Turner-díjat és a címmel járó 25 ezer font (10,8 millió forint) pénzjutalmat lepusztult liverpooli házak felújítási tervéért.

Különleges válogatást láthat a közönség a KOGART Tihany Galériában: november utolsó vasárnapján nyílt a kiállítás, amely a 20. századi kínai művészetbe enged bepillantást a shanghai Liu Haisu Art Museum jóvoltából.

A magyar fauve-ként is emlegetett Márffy Ödön Párizsban tanult, majd első budapesti kiállításán rögtön Gulácsy Lajossal állított ki. Róla festett portréját mindannyian ismerhetjük, ha máshonnét nem, az irodalom tankönyvekből. De nem Gulácsy volt az egyetlen irodalmi nagyság, akit megörökített.

Lewis Carroll méltán híres meseregénye és a belőle készült rajzfilm alapból különös és bizarr alkotások, de ami most következik, az a programozás és vizuális vívmányok iránt kevésbé fogékonyak fantáziáját is beindíthatja.

Tündérhegy hallatán leginkább egy elvarázsolt kastély ugrik be az embernek, a mesébe illő név azonban egészen prózai intézményt takar: a Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás-rehabilitációs Osztályét, ahová lelki problémákkal küzdők fekszenek be átlagosan három hónapra a gyógyulás reményében. Bulik Csilla pályája textilművészként indult, 2006 óta főállásban mégis művészetterapeutaként dolgozik: ő volt az, aki az intézményben először vezetett képzőművészet-terápiás csoportot. Interjúnkból kiderül többek közt az is, hogyan segít a bulimiásoknak a festés, és miért rajzolnak szénnel a depressziósok. INTERJÚ

Több mint 130 évvel a szétszóródása után átmeneti időre újra egyesül Peter Paul Rubens (1577-1640) napkeleti bölcsekről (háromkirályok) készült portrésorozata egy washingtoni múzeumban.