Az mindenképpen üdvözlendő, hogy az Operettszínház nyitott az opera felé. Az vélekedés, hogy az opera nem való máshová, csak operaházakba, az opera megújulásának útjában áll.

Operák a Budapesti Operettszínházban január 14-én.

A Budapesti Operettszínház és a soproni MKB Aréna együttműködésében augusztusban három alkalommal látható a musical.

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a szentpétervári Zenés Komédia Színház afféle filiáléja a Budapesti Operettszínháznak. Az évek óta tartó együttműködés nyomán már több mint fél tucat olyan produkció került az orosz teátrum repertoárjára, amely megegyezik az itthon látható – vagy korábban láthatott – bemutatóval.

A szentpétervári Zenés Komédia Színház október 30-án mutatta be Strauss Dr. Bőregér (Denevér) című operettjét Kerényi Miklós Gábor rendezésében. Ez a hetedik produkció a Néva partján, amelyet a Nagymező utcai teátrum kreatív csapatai állítottak színpadra.

Kerényi Miklós Gábor – vagyis Kero – Carmenje Haitin játszódik. A feliratok, a háttérvetítés képei azt sejtetik, Latin-Amerikában járunk, s operánk nyelve francia. Az is világos, hogy a helyszín egy diktatúra, egy szélsőségeseknek kitett kis ország, amit az első percekben hatalmas földrengés dönt romba. Leomló házakat látunk a háttérvetítéseken, az egyébként a gyarmati építkezés eleganciáját őrző házfalak mögött, és katonák járőröznek. A Carmen eseményei akkor zajlanak, mikor már minden szétesett.

Operaklasszikus a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadában. Az előadás július 30-án és 31-én látható.

Van egy generáció, amelyik számára meglepetés, hogy Kerényi Miklós Gábor operát rendez. Ezen a nyáron mindjárt hármat is. A Budapesti Operettszínház igazgatójával az opera- és az operettjátszás útjairól, a zenés népszínház mibenlétéről beszélgettünk, és arról, hogy a szerzői jogoknak nincs labirintusa.