A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

Ignácz Rózsának Trianon után nem volt esélye arra, hogy Erdélyben tovább tanulhasson. Tizenkilenc éves volt, amikor 1928-ban áttelepült az anyaországba. A Nemzeti Színház színésznője lett, majd irodalmi pályára váltott. A holokauszt idején a zsidók iránti szolidaritásból sárga csillagot tűzött ki, embereket mentett. 1956. november 4-e után nem volt hajlandó aláírni, hogy ötvenhat ellenforradalom volt. Budapesten csak az Irinyi József utcai lakóházán lévő emléktábla őrzi a nevét.

Trianon után sok magyar színész menekült el Erdélyből, s próbált érvényesülni az anyaországban. Az emigrálók egyike, Szabó Ernő egy régi vándorszínész-dinasztia sarja volt. Később a második világháború borzalmai elől visszamenekült Erdélybe. Tizenöt év múlva települt át végleg Magyarországra. 1956-ban forgatta élete első játékfilmjét: Fábri Zoltán a Hannibál tanár úr címszerepét bízta rá. A honi filmkritikusok az alkotást minden idők 12 legjobb magyar filmje közé választották. De a színész hangját sokan a rádiós Szabó családból ismerték meg. A magyar színművészet egyik legérdekesebb alakjának történetét azonban máig nem dolgozták fel.

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet támogatásával jelent meg Egy angol úr – Erdélyből címmel Balázs Samu életútja. Ez az első könyv, amely eredeti dokumentumok és interjúk alapján tárja fel az 1981-ben elhunyt Kossuth-díjas színművész életét. Nem mellőzi a személyes hangot sem, ugyanis a szerző a színész fia, Balázs Ádám. Ötven év kutatómunkája van ebben az anyagban, amely nem csak az édesapjáról szól. Megismerhetjük a Trianon előtti és utáni erdélyi színjátszást és kultúrpolitikai helyzetet, a fasizálódó Magyarország légkörét, s azt is: hogyan vált embermentővé egy rendkívül zárkózott, különc művész. 

Csányi Vilmos régóta kutatja az állati és emberi viselkedés összefüggéseit, valamint a kulturális evolúció jelenségét. Interjúnkban arról is beszélt, mi az oka, hogy a majmok életmódja évezredek óta nem változik, a miénk viszont igen, és veszélyeztetheti-e az emberiséget a mesterséges intelligencia fejlődése.