Még alá sem írták a trianoni szerződést, Délvidéken már 1920 előtt megszűnt a hivatalos magyar nyelvű színjátszás. A korszak egyik színész-rendező krónikása, Janovics Jenő megírta emlékirataiban, hogy „az utódállamok között Jugoszlávia bánt legkíméletlenebbül a magyar színházzal”, ami azt jelentette: 1945-ig ugyan történtek próbálkozások újjáélesztésével, ám mindegyik rendre elbukott.