Ízlés kérdése, ki, mit vár el egy filmtől: hogy gondolkodásra, aktív figyelemre késztessen, vagy pedig pusztán egy történetet meséljen el látványos és hatásos eszközökkel. Akire az utóbbi igaz, jó eséllyel élvezni fogja a Blokádot.

Akinek pénze van, az bármit megtehet, és meg is tesz, akinek pedig nincs, annak hirtelen elvei lesznek – nagyjából így lehetne összegezni Ruben Östlund új filmjének központi gondolatát. A szomorúság háromszöge teljes joggal söpörte be a cannes-i Arany Pálmát.

Krasznahorkai Lászlóról és Havannában élő magyarokról forgatott dokumentumfilmet, jelenleg pedig Lefkovicsék gyászolnak címmel készíti első nagyjátékfilmjét. Breier Ádám rendezővel többek közt a forgatókönyvírás nehézségeiről, kubai tanulmányairól, a zsidó kultúra megfoghatatlanságáról, a kritikáktól való félelemről beszélgettünk.

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.

Mennyire határozzák meg az életünket azok a sebek, amelyeket tizenévesként szerzünk? – egyebek mellett erre keresi a választ a Darázs című krimi. Az előadásban látható két színművésszel beszélgettünk a bullying jelenségéről, a karakterekben rejlő sötétség szépségeiről, a független színházak helyzetéről, valamint arról, kedvesnek kell-e lennünk egymással.

„A versírás az az állapot, amikor már azt érzem: semmi mást nem tudok csinálni, míg le nem írtam azt, ami bennem van, megindult” – fogalmazott Szöllősi Mátyás, aki lapunknak új verseskötete kapcsán egyebek közt alkotói felfogásáról, illetve a fényképészet és költészet kölcsönhatásáról beszélt.

Meglehetősen groteszk és provokatív az Ex Machina rendezőjének új filmje, az Ők. A különös atmoszférájú horror-dráma egy általános érvényű történetben, zavarba ejtő szimbolikával beszél a férfiak nőkhöz való ellentmondásos és gyakran igazságtalan hozzáállásáról.

„Ha nem bántottak volna annyira, lehet, hogy megragadok a középszernél” – mondja lapunknak Ladik Katalin. A József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költővel új verseskötete és közelgő, nyolcvanadik születésnapja alkalmából beszélgettünk, többek között sikerekről, kudarcokról, belső emigrációról és arról, mi vagy ki az a Homo galacticus.