Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.

Bizarr határátlépések, félig növény, félig ember lények, nemváltás – Olga Tokarczuk művei azoknak ajánlott, akik nem riadnak vissza a különös dolgoktól. A tavaly megjelent Bizarr történetek című kötetének fordítója, Petneki Noémi nemcsak arról mesélt nekünk, hogy miért izgalmasak Tokarczuk szövegei, hanem abban is segít, hogy milyen művekkel kezdjük az ismerkedést a lengyel irodalommal.

A Partitúra Balaton-Felvidéken barangoló adásában ismerkedhettek meg a nézők Balogh Tamással, aki nemcsak mindent tud a környék legizgalmasabb zugairól, de könyvet is írt róluk. A Káli-medence kalandkönyve szerzőjét a vidékhez fűződő viszonyáról és a környék rejtett gyöngyszemeiről kérdeztük.

Trianon és a hozzá kapcsolódó valamennyi kérdés olyan erős politikai felhangot kapott, hogy minden, a témával kapcsolatos kutatás vagy kötet darázsfészekbe nyúl. Tudva, hogy milyen heves érzelmeket vált ki az I. világháborút lezáró egyezmény, meglepő, milyen keveset beszélünk az egyes emberekre gyakorolt hatásáról, s arról, hogy miképp csapódott le a mindennapokban, a lakosságon a területek elcsatolása. Ablonczy Balázs történész ezt a hiányosságot igyekszik pótolni a napokban megjelent az Ismeretlen Trianon című kötetével.

Bobby zuhanyzós feltámadása, a Szomszédok vége-szentenciái vagy az órájához beszélő / piros fürdőgatyában rohangáló David Hasselhoff örökre beépültek a popkultúrába, A Jóbarátokkal azonban valami olyasmi történt, amiről a legtöbb sorozat csak álmodik: húsz évvel a befejezése után még mindig új nézők tömegeit vonzza.

Nem gyerekkorában ismerkedett meg a mesékkel, talán emiatt tudott rájuk más szemmel nézni és kidolgozni egy rajtuk alapuló terápiás módszert. Boldizsár Ildikó új könyvében abba avatja be olvasóit, hogyan lehet csoportterápiában használni a meséket.

A friss Libri-díjas Láng Zsoltot közvetlenül azután kérdeztük, hogy értesültünk az idei díjazottakról. A szerző elárulta, hogyan játszott közre a regény megírásában egy elveszett Bolyai-rajz és azt is, miben hasonlít a kolostorban töltött ösztöndíj a karanténra.