Dübörög a jazz, a műfaj egyre szélesebb körben hódít, Bartók Béla pedig hűvös távolságtartással figyeli a merőben új zenei nyelv születését. Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve?

Ki ne álmodozott volna már arról, hogy komfortzónájából kilépve új tájakat és új kultúrákat fedezzen fel? Bartók Bélának még csak egzotikus szigetekre sem kellett ellátogatnia a nagy felfedezéshez, az útjai során gyűjtött zenei anyagok mégis alapjaiban változtatták meg saját korát és a jövőt.

Az Electric Fields programjának középpontjában három olyan nő áll, akik bár jóval a női emancipáció megindulása előtt éltek, mégis megtalálták a módját, hogy kibontakoztassák alkotói képességeiket, és – nem utolsósorban – helyet biztosítsanak maguknak a zenetörténetben.

A Bartók Tavasz „kántor-csúcstalálkozója” a zsidó zenei világ színes szeletét mutatja meg a nagyközönségnek. Az esemény jelentőségéről a koncert egyik főszereplője, Raáb Gábor mesélt.

Pár nap alatt milliós nézettséget produkált egy közösségi médiára feltöltött Ella Fitzgerald-feldolgozással, majd popsztárokat körözött le egy alapvetően könnyű műfajokat díjazó Grammy-kategóriában. Samara Joy „mézédes virtuozitásával” egyszerre citálja az időtlen jazzhősöket, és csavarja meg a műfajt egy huszonéves ambíciójával.

Április 7-én először ad koncertet Magyarországon az elmúlt bő 30 év egyik legjobb, legfontosabb brit zenekara, a pszichedelikus-spacerockos-gospeles-soulos Spiritualized. Kihagyhatatlan esemény, tíz lemezük egy-egy dala a meggyőző érv, miért az.

Magyarként abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy Bartók Béla kulturális öröksége zenei nevelésünk alapját képezi, de talán nem is gondolnánk, hogy a zeneszerző hatása országhatárokon, sőt kontinenseken is átível, hiszen Amerikától Kínáig etalonnak tekintik.

Az audiovizuális elektronikus zene megkerülhetetlen személyiségének április 6-i koncertje egyszerre kényezteti majd a fület és szemet, hiszen a japán művész live setjeinél a hang és a látvány szoros egységként jelenik meg.