Hamupipőke története a világ egyik legtöbbször feldogozott meséje. Elmeséljük, hogyan tett szert a cipellőjét elhagyó szegény leány története ilyen népszerűségre.

Brazíliában színpompás kulturális hatások érték, de végül Párizsban talált rá arra az egyedi zenei stílusra, amelyben jól megfér egymással a pop, a jazz, a rock, a funk és a tradicionális brazil műfajok.

A legnagyobb szakmai elismerésnél is többet érnek azok a történetek, amelyek túlélnek minket, és amelyek olykor-olykor akár több száz kilométert is beutaznak. A Müpa egykori igazgatójára, a november 25-én tizenegy éve elhunyt Kiss Imrére emlékezünk. 

A BDZ a Müpával közös, Zene Plusz sorozatában Mítoszok és istenek címmel készül táncos produkcióra a Győri Balett közreműködésével. Petró Margit Velekei Lászlóval, a társulat igazgatójával a balett jelképrendszeréről, a mozdulat születéséről, a sztereotípiák elengedéséről is beszélgettünk.

Oravecz Imre idén töltötte be nyolcvanadik életévét. Több mint ötven esztendőt felölelő költői-írói pályájának egyik legfontosabb érdeme, hogy feltette szülőfaluját, Szajlát a magyar irodalom térképére. A Müpa ünnepi estje előtt négy könyvet ajánlunk tőle.

„Minden múlandó, csak Isten szava marad örökkévaló – s az Isten szava a géniusz alkotásaiban nyilvánul meg” – vallotta Liszt, aki egészen fiatal korától papi pályára vágyott, ám édesapja, Liszt Ádám más életutat szánt neki.

Nem sok zenetörténész számára adatik meg, hogy egy addig ismeretlen művet közreadjon a világnak, a 19. századi zeneszerzők termésében pedig végképp fehér hollónak számít az ilyen lelet. David Trippett, a cambridge-i egyetem docense már fiatalon is erre vágyott. Álmát végül megvalósíthatta ‒ neki köszönhető, hogy a Liszt Ünnepen is megismerkedhet a közönség Liszt egyetlen érett kori operájával.

Egy hat évtizeden át tartó barátság kapcsán sok mindenről meg lehet emlékezni, pláne ha mindeközben a történet a kortárs magyar zene két lehengerlő alakjáról szól. Pontokba szedtük Kurtág György és Ligeti György szívet melengető bajtársiasságát.