„Minden múlandó, csak Isten szava marad örökkévaló – s az Isten szava a géniusz alkotásaiban nyilvánul meg” – vallotta Liszt, aki egészen fiatal korától papi pályára vágyott, ám édesapja, Liszt Ádám más életutat szánt neki.

Nem sok zenetörténész számára adatik meg, hogy egy addig ismeretlen művet közreadjon a világnak, a 19. századi zeneszerzők termésében pedig végképp fehér hollónak számít az ilyen lelet. David Trippett, a cambridge-i egyetem docense már fiatalon is erre vágyott. Álmát végül megvalósíthatta ‒ neki köszönhető, hogy a Liszt Ünnepen is megismerkedhet a közönség Liszt egyetlen érett kori operájával.

Egy hat évtizeden át tartó barátság kapcsán sok mindenről meg lehet emlékezni, pláne ha mindeközben a történet a kortárs magyar zene két lehengerlő alakjáról szól. Pontokba szedtük Kurtág György és Ligeti György szívet melengető bajtársiasságát.

Liszt Ferencet, a 19. század legjelentősebb magyar zeneszerzőjét és a csodagyerekként induló, világhírű zongoristát az is ismeri, aki nem kifejezetten jártas a zenetörténetben. Ám Lisztet vétek lenne pusztán e két attribútum alapján beskatulyázni.

A Samuel Beckett drámája nyomán született Fin de partie várva várt magyarországi premierje mellé most ajánlunk tíz másik Kurtág-művet is, melyek némi betekintést nyújtanak a kortárs magyar zene legendájának munkásságába.

Liszt Ferencet, a 19. század legjelentősebb magyar zeneszerzőjét és a csodagyerekként induló, világhírű zongoristát az is ismeri, aki nem kifejezetten jártas a zenetörténetben. Ám Lisztet vétek lenne pusztán ezen két attribútum alapján bekategorizálni.

A Bartók Tavasz Magazin idén is telis-tele van érdekfeszítő tartalommal, akár online a fesztivál honlapján, akár fizikai formátumban. Mi most 3 cikket ajánlunk, amit mindenképp érdemes elolvasni!

A bolygó innenső felén valószínűleg kevés ismertebb ember létezett a názáreti Jézusnál, akinek alakja számos alkotást inspirált. Húsvét közeledtével főleg a passiókra érdemes figyelmet fordítanunk, mert a téma napjainkban is tartogat meglepetéseket.