A Concerto Budapestnek tizenöt éve zeneigazgatója és vezető karmestere. A Kossuth-díjas hegedűművészt, Keller Andrást a jubileum kapcsán kérdeztük. Felidézte a kezdeteket, a küzdelmet a fennmaradásért, beszélt az új misszióikról, és arról is, hogyan sikerült másfél évtized alatt tradíciót teremteni a Concertóval és elérni a világhírig.

Tíz éves a 90 decibel Project. Bonecz Ervin alapította kommunikációs korlátok feloldására, hogy a kulturális intézmények – köztük elsősorban színházak – akadálymentesek legyenek hallás- és látássérültek számára. Az akadálymentesítésnek célja a többségi társadalom érzékenyítése is, a látó és halló közönség formálása.

Éppen tizenöt éves a Kultkikötő. Alapítója, igazgatója Nagy Viktor színművész – a Thália Színház tagja – a veszélyhelyzet idején még tartott attól, hogy a vírus ledönti a jubileumi évüket, ám szerencsére nem így lett: július 3-án nyit a Kultkikötő Balatonföldváron! Augusztus végéig játszanak majd – Földvár mellett – Bogláron, Szárszón, Fenyvesen és Badacsonyban. Nagy Viktor arról is beszélt a Fidelio.hu-nak, hogy Szárszón szobrot állítanak – közösen a helyi önkormányzattal – Csukás Istvánnak.

Ma este, a Partitúra kulturális kalandtúra ismétlésében bejárhatjuk Esztergomot, virtuálisan megnézhetjük a Babits-ház híres autogramfalát is. 19 órakor kapcsoljanak a Fidelióra, a Facebook-oldalunkon is elérhető lesz a Partitúra, amelynek két műsorvezetője: Miklósa Erika és Batta András. Itt pedig most elmeséljük a Babits-nyaraló rövid történetét.

A Partitúra televíziós kulturális kalandsorozat szegedi adásában – amelyet szombat este ismétlünk itt, a Fidelio oldalán – szóba kerül a Reök-palota, illetve annak tervezője, Magyar Ede is, akinek tragikus életútját tárjuk föl most.

A Libri közönségdíját idén Grecsó Krisztián nyerte a Vera című regényével, amelyet tavaly jelentetett meg a Magvető Kiadó. Az író a karantén utáni életünkről is beszélt a Fideliónak. Szerinte nem változott semmi, és ő csak az egyénben hisz, az egyén felelősségében és organikus gondolkodásában.

Kedvence volt Adytól Az ős Kaján. Sokszor elmondta. És bárhogyan adta is elő Őze Lajos, soha nem volt elégedett magával. De haláláig hordta a nyakában madzagra fűzve azt az átlyukasztott egyforintost, amelyet Latinovits Zoltántól kapott Az ős Kaján egyik „Őze-variációjáért”. Ezt a történetet is felidézte Őze Áron színművész Szentesen, ahol édesapjára emlékeztek, aki ma, április 27-én lenne 85 éves.

Léner Péter Kossuth-díjas rendező, igazgató 2010 nyarán kilépett a József Attila Színház kapuján – két évtizedig vezette a teátrumot a rendszerváltástól –, és nem nézett vissza. Nem is rendezett többé. Inkább rendszerezte fél évszázadnyi színházi életét. Írni kezdett. Először a József Attila Színházról, aztán az ő „színházi apáiról” – Marton Endre, Egri István, Kazimir Károly rendezőkről, direktorokról –, majd barátjáról, Sztankay Istvánról. A napokban pedig megjelent beszélgetős könyve Bodrogi Gyuláról. Hét év alatt a negyedik kötete a „Bodrogi”.