December 6-án először hangzik el a Shanghai Conservatory of Music hangversenytermében Balogh Máté Odes (诗经) című darabja, melyet a Forbidden City Chamber Orchestrának és a pekingi zeneakadémia neves professzorának, Liu Shunnak dedikált.

Zenei harmónia, humor, intenzitás és játékosság – így jellemzi Csillagh Katalin, Győri Noémi és Priya Mitchell május 3-i zeneakadémiai koncertjüket.

Győri Noémi fuvolaművész és az Anima Musicae Kamarazenekar április 6-án Franz Benda fantasztikus erejű e-moll fuvolaversenyét és Johann Sebastian Bach mérföldkőnek számító V. brandenburgi versenyét is megszólaltatja.

Mi a baj a fényévekre felettünk lebegő nagy zeneszerzőkkel, és hogyan kerülhetnénk közelebb hozzájuk? Beléphetünk-e úgy is egy hangversenyterembe, hogy nem ismerjük a szonátaforma felépítését vagy a komponisták pontos születési és halálozási dátumát? Fazekas Gergely zenetörténésszel – a Fesztiválakadémia esti koncertre hangoló előadásainak házigazdájával – a zenei ismeretterjesztés céljairól és műhelytitkairól beszélgettünk.

Honnan ered mindaz a tapasztalat, amit az előadó a színpadon megjelenít? Miért kell teljességgel megélni, és miért nem elég csak eljátszani egy szerepet? Hogyan érnek össze a különböző zenei utak, és alkotnak egységet a különböző műfajok egy operaénekesnő életében? Rost Andreával a Csárdáskirálynőről, Japánról, a Székely fonóról és Andor Éva újra megtalált üzenetéről is beszélgettünk.

Ránki Fülöpöt március 19-én és 20-án újra Messiaen-művel hallhatja a közönség: Az isteni jelenlét három kis liturgiáját Keller Andrással és a Concerto Budapesttel adja elő a Zeneakadémián. A fiatal zongoraművésszel Messiaen zenéje mellett Bachról, Lisztről, Dukayról és a zene örökkévalósághoz való viszonyáról is beszélgettünk.

Rendkívüli fiatal tehetségeknek, izgalmas előadóművészeknek nyújt évről évre rangos koncerthelyszíneken való bemutatkozási lehetőséget az Európai Hangversenytermek Szövetsége (European Concert Hall Organization – ECHO), amely már számtalan esetben bizonyította, hogy jó szeme és füle van az ígéretes zenészek felfedezéséhez.

„A Requiem a legvakmerőbb elvárásainkat is felülmúlta. Ilyen kaliberű alkotásról csakis szuperlatívuszokban lehet beszélni. (...) Csak ő, aki számára a zene lehetővé tette, hogy megpillantsa a szív legbelső labirintusait, és akit ösztönösen, tudattalanul is a gyönyörű és az értékes létrehozására való vágya vezet – csak ő beszélheti a zene nyelvét ilyen hittel és meggyőződéssel.” Dvořák Requiemjének prágai bemutatóját követően jelentek meg a sajtóban ezek a sorok, melyek érzékletesen világítanak rá a cseh zeneszerző gyászmiséjének érzelmi erejére és zenei nagyságára.