Az idén harmincadik évét betöltő norvég hegedűs, Vilde Frang már szinte hazajár Magyarországra, abba a „mesebeli országba, ahol az ember azt várja, hogy valamiféle boszorkányok repkednek majd a levegőben”. Legalábbis így gondolja az ifjú művésznő.

Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel... még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.” – egy 1948-as párizsi konferencián hangzottak el ezek a mondatok attól a Kodály Zoltántól, aki egész életében hitt a zenepedagógia fontosságában, a gyermekek zenei nevelésében.

Amikor már lassan kimenni látszik a divatból vagy legalábbis elveszíti monopóliumjogát a XIX. század óta meggyökeresedett koncertfelépítés, nevezetesen a nyitány-versenymű-szimfónia szentháromsága (a nyitány helyettesíthető szimfonikus költeménnyel vagy tetszés szerint egyéb rövid művel, a szimfónia pedig más grandiózusabb zenekari darabbal), akkor a zenekarok, koncertszervezők megpróbálnak újabb és újabb ötletekkel előrukkolni, hogy hogyan tehetnék programjaikat még egyedibbé, izgalmasabbá, színesebbé.

A szerelem vak. Beethoven esetében azonban még egy hendikeppel párosult, hiszen amint már korábban beszámoltunk róla, süketsége elsősorban társasági életére nyomta rá a bélyegét.

Többnyire azt hallani impresszárióktól és zenei ügynökségek képviselőitől, akiknek igencsak nagy rálátásuk van a mai „zeneiparra”, hogy karriert csinálni a klasszikus zenében (zsákszámra nyert versenyek és jól kiépített kapcsolati tőke mellett) ma kizárólag szólisták tudnak, kamarazenei formációk tekintetében pedig csak a vonósnégyes életképes műfaj. Nos, ezek a szakemberek még lehet, hogy nem hallottak a Trio Catchről.

A Beethoven Budán fesztivál egyik különleges színfoltja lesz Szalonna és bandája, akik a Hagyományok Házában megpróbálják rekonstruálni a Beethoven-korabeli népzenét és cigányzenét - erről faggattuk az együttes prímását, Pál István „Szalonnát”.

Belegondoltunk már vajon abba, hogy Leonardo megfesthette volna-e a Mona Lisát vakon, vagy milyen lett volna, ha mondjuk Shakespeare minimum diszlexiával és diszgráfiával küzd? Talán hajlamosak voltunk, vagyunk ilyesfajta, túlzásnak ható asszociációkra, ha Beethoven süketségére gondolunk, ami tulajdonképpen a komponistáról alkotott kép romanticizálásához nagy mértékben hozzájárult. Ettől függetlenül persze zseni volt, és nyilván teljes értékű hallással is ugyanúgy az egyetemes zenetörténet nagy alakjává vált volna.

A Beethoven Budán fesztivál nyitó hangversenyén a világhírű amerikai fortepianista, a Cornell Egyetem nyugalmazott professzora, Malcolm Bilson avatja fel majd szólóestjével a kiváló fortepiano-készítő, Paul McNulty kópiahangszerét, egy Graf fortepianót. A Magyarországra már szinte hazajáró művészt és tanárt többek között műsoráról, a megszólaltatandó hangszerről és az autentikusság kérdéséről faggattuk.