Könyvek tekintetében igazán nincsenek elkényeztetve a hazai jazzrajongók, az elmúlt hónapokban viszont gyors egymásutánban három tekintélyes méretű jazzkötet is napvilágot látott. Mindhárom összegző mű, mindhármat magyar szerző jegyzi, és mindhármat a Gramofon jelentette meg.

Két hungarikumnak minősített hangszer és két friss Magyar Örökség-díjas művész áll a középpontjában annak a workshoppal és hangszerkiállítással egybekötött minifesztiválnak, melyet november 26-án és 27-én tartanak a Müpában.

Huszonöt éves a Csík Zenekar, május 17-én a Művészetek Palotájában ünnepelnek, s bár e jeles eseményen értelemszerűen eljátsszák a számukra hatalmas népszerűséget hozó, „kötelező erejű” feldolgozásaikat, a hangsúlyt az indíttatásra, a népzenei kötődésre helyezik. Interjú Csík Jánossal és Szabó Attilával. INTERJÚ

Az 1988 óta Berlinben élő Liszt-díjas gitárművész annyira beleszeretett egy régi Gibson Super 400 elektromos gitár hangjába, hogy a közeljövőben olyan lemezanyagot készül felvenni, amilyet korábban még soha: triójával elektromos kamarajazzt játszik rajta. INTERJÚ

Az 1995-ben indult Fonó Budai Zeneház mindmáig megőrizte eredeti küldetését: nagyobbrészt a magyar és határontúli népzenének és néptáncnak nyújt állandó bemutatkozási lehetőséget, kisebbrészt (etno)jazz és világzenei irányzatoknak. Alapítója és mecénása, Lukács József nemrég Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott. Az ötvenegy éves üzletember, zenész, népzenegyűjtő rendkívül ritkán nyilatkozik, az utóbbi tizenhét évben talán ez az első alkalom, hogy diktafonvégre lehetett kapni. INTERJÚ

Tanár-tanítvány viszonylatban elvétve készülnek idehaza jazzlemezek, Juhász Gábor és Gyémánt Bálint új korongja azonban nemcsak emiatt érdekes. Az album középpontjában a város áll, melynek ők is lakói, s melynek persze neve is van: Budapest. Dupla INTERJÚ, kérdések nélkül.

Lassan negyedszázada léteznek, de csak az utóbbi öt-hat évben váltak országos ismertségű koncertzenekarrá. Főként annak köszönhetően, ahogy kezdeti autentikus népzenei világukba szépen és ízlésesen beintegrálták a kortárs rockzenét. Előadásukban a Quimby-féle Most múlik pontosan a világháló leghallgatottabb magyar dala, e karakterek lepötyögéséig több mint hét és fél millió alkalommal kattintottak rá.

1949-ben egy szombathelyi növendékkoncerten lépett először pódiumra, azóta szinte folyamatosan ott van, ma is évi száz koncertet ad. A jazzt idehaza az elsők között vitte be a klasszikus zene szentélyeibe, már akkor crossovert játszott, amikor ez a fogalom még nem létezett. Szókimondó, megosztó figura, nyilatkozataival gyakorta vált ki vitákat, zeneéleti viharokat. Az általa alapított és finanszírozott Creative Art Díjat szeptember 19-én adják át első alkalommal. Vukán György hetvenéves. INTERJÚ