Öt évtizednyi dzsessztörténelem - tizenöt nagy egyéniség portréján keresztül elbeszélve. Élet- és pályarajzok, kellő történelmi, társadalmi, művészeti és közéleti beágyazottsággal, vetületetekkel.

Sokan, sokszor leírták már az ország egykori első számú dzsessztalálkozóját, az elmúlt években azonban újra pezsgésnek indult: szeptember második hétvégéjén a 34. Debreceni Jazznapokon több ezren látogattak ki a Békás-tó partjára, majd a koncertek után a Hangfogó klubban hajnalig folyt az örömzenélés.

„Együtt énekelek a hegedűmmel, és magam komponálom a zeném. Fellépek otthon a hazámban és a világon mindenütt. Ez a hivatásom. A hegedű az egyik legszebb hangszer – alakítja a valómat, felébreszti érzéseimet, érzelmeimet, esztétikailag betölt, képes a zenében a legmagasabb értékek felmutatására, köztem és a többi ember közt beszél. Ezért szeretem. És szeretni annyi, mint élni!” – fogalmazta meg ars poeticáját pár éve Iva Bittová, és nehéz ehhez bármit hozzátenni.

Húsz éve jórészt nyitrai fõiskolásokból alakult az elmúlt tíz évben Magyarországon is rendkívül sikeres Ghymes együttes. Telt házas jubileumi koncertjüket nemrég tartották a Kongresszusi Központban. A múltról és a tervekrõl Szarka Tamást, a zenekar frontemberét faggattuk.

Amikor 2001 őszén, 67 évesen, kilencévnyi hallgatás (buddhista meditáció) után új lemezzel jelentkezett Leonard Cohen, mintha újjászületett volna. Egy mélyen depressziós időszakot követően állt neki ismét dalokat írni, nem kapkodva, csak olyan tempóban, ahogy kikívánkozott, majd ugyanilyen körültekintéssel öntötte formába őket a multiinstrumentalista Sharon Robinsonnal közösen.

Mostanában szinte minden héten kap egy rangos hazai vagy nemzetközi díjat Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok Bartók-lemeze. A Hungarotonnál megjelent SACD a Café Momus és a Gramofon díja, valamint a Classical Internet Award után legutóbb a Pizzicato magazin Supersonic Award-ját érdemelte ki, és így mindenképpen az idei esztendõ egyik legsikeresebb komolyzenei felvétele.

Elég volt rájuk nézni, és tudtuk, mire számíthatunk: színes repertoárra, életteli, humorban gazdag zenére, a klasszikus formák folytonos ki- és beforgatására. A Vienna Art Orchestra vasárnap este az A38 gyomrában ismét bebizonyította, hogy változatlanul egyike a világ legjobb big bandjeinek. Kár, hogy mindezt Budapesten csak viszonylag kisszámú közönség előtt tehette meg.