A legjelentősebb halott jazz-zongoristák, így Art Tatum és Erroll Garner, Bud Powell és Lennie Tristano, illetve a legnagyobb élők, például McCoy Tyner és Keith Jarrett közös jellemzője, hogy mindenfajta méricskélésen és versenyen kívül állnak. Közöttük csak legnagyobbak léteznek.

Ezt írta egyszer jellegzetes kalligrafikus betűivel Arthur Honegger. És ezt érezte a hallgató is a Tommy Viggel és Fekete Istvánnal megerősített Joe Fritz Band ipolysági koncertje után.

Az idei Zsámbék Jazz Openen is a műfaj hazai képviselőié – régebbi és új csillagoké – volt a főszerep. Kivételt csak Neil Yates angol trombitás vendégjátéka jelentett a Bende Zsolt Sextetben. Majd elkövetkezett a fesztivál utolsó előtti estéje, amikor két fiatal magyar formációban olasz szólisták léptek színpadra.

Valami megmozdult. A semmibevétel és a közöny évei után ma szerte az országban nemzetközi jazz-rendezvények követik egymást. Egyes körökben divat megmerítkezni ebben az intellektuális zenében. S mintha a könyvkiadás is feleszmélt volna: ahol ekkora érdeklődés mutatkozik a műfaj élő változata iránt, ott bizonyára egy jól megválasztott jazzkiadványnak is akad majd olvasóközönsége.

Költő, zenész, performance-művész. Az összes érzékszervre erősen ható előadásain általában a legmodernebb digitális technológia adja a keretet, ugyanakkor Laurie Anderson az öncélú és semmitmondó tech-art finoman irónikus kritikusa is.

Simon Géza Gábor jazzkutató és diszkográfus, az 1995-ben alapított Magyar Jazzkutatási Társaság, a világ egyetlen nemzeti jazzkutatási társasága elnöke, a Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány egyik irányítója, a Pannon Jazz lemezproducere. Számos jazzkönyv és diszkográfia szerzője. A Hollós Mátéról szóló kötete Artisjus-díjas lett. A most 60 éves szakemberrel budapesti lakásán Máté J. György beszélgetett.

Meglepett volna, ha a győri Mediawave fesztivál szervezői elfeledkeznek róla, hogy negyven évvel ezelőtt, 1967. július 17-én hunyt el John Coltrane, a modern jazz egyik legnagyobb alakja. Ám a várakozásoknak megfelelően egy különleges hangversennyel tisztelegtek a szaxofonos emléke előtt.

A „Vakrepülés”, azaz a Blindfold Test az amerikai Down Beat magazin által meghonosított zenehallgatási próba, illetve játék. A „Vakrepülés”-ben részt vevő jazzmuzsikusnak különböző zeneszámokat kell kitalálnia, véleményeznie, értékelnie, s esetleg a felvételeken hallható muzsikusokat beazonosítania. Az értékelés hagyományosan csillagokkal (*) történik. Az öt csillagos felvétel kiváló, az egy csillagos értékelhetetlenül rossz. A játékot megelőzően a muzsikus semmilyen információt sem kap az egyes zeneszámokról.