Kocsis Zoltán öt évvel ezelőtt hunyt el, de az őt követő hallgatóknak és a hazai zenei életnek olyan, mintha pár napja még itt lett volna velünk. Kedvenc szerzőivel és általa is nagyra becsült előadókkal emlékezett rá a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

Neve bárhol a világon a zongorázni tudás szinonimája lett. Úgy, ahogy korábban Liszt Ferenc neve is. Gyakran emlegették úgy Cziffrát, mint Liszt méltó, sőt egyetlen igazi zongorista örökösét.

Két évvel a Don Giovanni után Fischer Iván ismét Mozartot rendez, de természetesen a karmesteri pálcát sem teszi le. A Figaro házassága a Müpa és a New York-i Mostly Mozart együttműködésében kerül színre februárban. A Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója rendező és karmester kapcsolatáról, az organikus színházról és a ruhákban rejlő bűverőről is beszélt a Müpa Magazinnak adott INTERJÚban.

Kezdődik a Liszt-év, ennek apropóján beszélgettünk Kocsis Zoltánnal. Mint zongoraművész, karmester, zeneszerző és hangszereléssel, valamint zongoraletétekkel nagyon sokat foglalkozó muzsikus, közvetlen közelből szerezhetett tapasztalatokat Liszt Ferenc életművének szinte valamennyi oldaláról.

Két magyar világsztár – Komlósi Ildikó és Polgár László – énekli majd Bartók Kékszakállúját, az est igazi meglepetését mégis a rendező Mundruczó Kornél tartogathatja számunkra, aki a filmes világból érkezve vállalta a szcenírozott koncert rendezését.

"A június eleji Wagner-ünneppel, amely eleve a tradícióteremtés szándékával indult tavaly, visszavonhatatlanul begyűrűzött (hogy stílszerű legyek) a korszerű operajátszás, a világszínvonal Magyarországra." - írja Mácsai János a Wagner-napokról készült kritikájában, amelynek folytatását az alábbiakban olvashatják.

A június eleji Wagner-ünneppel, amely eleve a tradícióteremtés szándékával indult tavaly, visszavonhatatlanul begyűrűzött (hogy stílszerű legyek) a korszerű operajátszás, a világszínvonal Magyarországra. Jellemző, hogy az áttörés helyszíne nem az Operaház, hanem egy koncertterem. De ezek után nem lehet, és amint a hatalmas siker mutatta nem is nagyon érdemes többé ugyanúgy játszani az erre szakosodott színházakban sem mint eddig.

125 esztendeje született Kodály Zoltán. Mostanra valószínűleg minden zenefogyasztóhoz eljutott a figyelmeztetés: Kodály emlékév van. Valljuk be, nemcsak a tiszteletadás lehetőségét és az átlagosnál többször felcsendülő Kodály-zene örömét jelenti ez a naptári adat, hanem lelkifurdalást is kelt bennünk, legalábbis mindazokban, akik tudják, kiről nevezték el a Köröndöt.