Negyvenévesen írt első színpadi művével, az Orfeóval (1607) Claudio Monteverdi (1567–1643) mai operarepertoárunk első remekét alkotta meg. A mantovai hercegi udvar számára szerzett „zenei rege” (favola in musica) főszereplői istenek, félistenek, nimfák. Utolsó zenedrámájával, a Poppea megkoronázásával viszont már az emberi természet legteljesebb panorámáját tárja elénk a hetvenöt éves Monteverdi.

„Minden kétélű és kétértelmű, nyitva marad az is, hogy a Halál tényleg halál-e, vagy csupán nagyzoló szélhámos." A Művészetek Palotája május 22-én (különös hangsúllyal épp Wagner születésnapján) Ligeti György operáját, a Grand Macabre-t tűzte műsorra a Neue Oper Wiennel együttműködve.

Joseph Haydn a zenetörténet egyik meghatározó apafigurája: a hagyomány szerint több műfaj, sőt egy teljes stílustörténeti korszak atyja, aki idős korában büszkén viselte a "Haydn papa" titulust. A sors iróniája, hogy az idős kort megért mesternek nemhogy unokája, de gyereke sem volt. Rendelkezett viszont számos növendékkel, tisztelővel és követővel. No meg egy papagájjal. Az újesztendőt Az Évszakok című oratóriumával köszönti a Purcell kórus és az Orfeo Zenekar, akiket ezúttal Helmuth Rilling vezényel majd.

Kovalik Balázs 1995-ben, a Turandot szegedi színre állításával robbant be a magyar operaéletbe. E rendezését a Magyar Állami Operaház hamarosan átvette, és ma is műsorán tartja. 13 év után, immár ugyanezen intézmény művészeti vezetőjeként, Kovalik– ezúttal a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem speciális körülményei között – ismét nekigyürkőzik Puccini utolsó operájának.

Jó okkal párosította a milánói Scala vezetése Bartók Béla egyetlen operáját, a Kékszakállú herceg várát Luigi Dallapiccola legsikeresebb színpadi művével, a Fogoly című egyfelvonásossal.

Bátyja, Oberfrank Pál közkedvelt színész. Nagybátyja, Oberfrank Géza neves karmester. Amikor őt Puccini Triptichonjának emlékezetes, Kovalik Balázs rendezte, szegedi előadásában Lukács Ervin hallotta vezényelni, a Zeneakadémia karmesterképzőjének akkori vezetője úgy vélekedett: Oberfrank Péter a zenekari árokban pontosan azt csinálja, ami a színpadon látható… Szokolay Sándor Vérnászát – a XX. század második felének legnagyobb sikerű magyar operáját – harminc év után most az ő vezényletével hallhatja-láthatja a budapesti közönség.

Szokolay Sándor zeneszerzővel, Kovalik Balázs rendezővel és Oberfrank Péter karmesterrel Mesterházi Máté beszélgetett a próbaidőszak kezdetén.

Ma mutatja be a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza – sok évtizednyi szünet után – Dohnányi Ernő A vajda tornya című operáját. A művet Dénes István, a trieri opera fő-zeneigazgatója vezényli, aki reméli, hogy a darab a feledés homályából visszakerül megérdemelt helyére.