Nem sok magyar hegedűművésznek adatik meg, ami Baráti Kristófnak (1979): szólóest a Carnegie Hallban. Műsorának középpontjában Johann Sebastian Bach d-moll partitája (BWV 1004) állt. Ennek fényében nem meglepő, hogy a világhírű hegedűs Müpa-beli hangversenye szintén az 1720 körül Köthenben keletkezett kompozícióval fog kezdődni. A mű magában foglalja a sokszor önállóan is előadott Chaconne-t, amelyet Yehudi Menuhin a valaha létrehozott legtökéletesebb zenei „építménynek” nevezett.

Szvjatoszlav Richter zeneakadémiai koncertjei sokak számára jelentettek meghatározó élményt – többen is ezen hangversenyek egyikén határozták el, hogy életüket a fekete-fehér billentyűsornak szentelik. Bár Richter több, mint 15 éve nincs közöttünk, és jelenleg a Zeneakadémia is zárva van, úgy néz ki, az élményt a mai közönség is át szeretné élni. KRITIKA

Vashegyi György és együtteseinek neve többek között egyet jelent az izgalmas, méltatlanul elfeledett ritkaságokra nyitott műsorpolitikával is. Ennek legújabb példája volt a Purcell Kórus Ruppert Istvánnal közös karácsonyi hangversenye, ahol Johann Sebastian Bach ismert és kevésbé ismert művei mellett néhány, kevésbé reflektorfényben lévő rokonának kompozíciója is felcsendült.

A 130 éve született mestert ugyan mindenki szófukarként jellemezte, mivel a hozzá intézett kérdésekre jó ideig nem válaszolt, s ha nagysokára megszólal, akkor is többnyire egyetlen mondattal felelt. Amit azonban mondott, az nyomdára kész volt. Emellett sok anekdota keringett róla; ezek java részét nem ráruházták, ő volt forrásuk is: egész életén át éles ésszel és csalhatatlan ítélettel találta meg a helyzetnek megfelelő mondatot, megoldást - köztük anekdotákba kívánkozókat is.

"Kétalakú Janus, mit tudnék mondani rólad?" – jutott eszembe Ovidius a MoltOpera első egész estés produkciója, a Müpa Fesztivál Színházban megrendezett Varázsfuvola! Szeretem! című előadás után. Janus többek között a kezdet istene a római mitológiában, de nekem a kétarcúsága miatt jutott eszembe: az egyik szemem sírt, a másik szemem (vagy inkább fülem) pedig nevetett. A látottak és a hallottak között elég éles különbség volt.

Mondhatnánk: ezt is megértük. A közönség számára hosszas várakozás, az előadók számára hosszas munka után ugyanis elkészült a Góbé zenekar első CD-je. Az új albumról elsőként a Figaro számolt be.

A Figaro Múltidéző rovatából kiderül, hogy a zeneszerzői, karmesteri és zongoraművészi minőségben is működő Erkelnek - november 7-én volt születésének 202. évfordulója! - még legalább egy nagy szenvedélye biztosan volt.

Lassanként kijelenthető, hogy reménytelen dologra vállalkozik az a hegedűművész, aki az Anima Musicae Kamarazenekarral Mozart K 219-es A-dúr hegedűversenyét szeretné megszólaltatni. Az előadók – eddigi tapasztalatok alapján – vagy rossz napot fognak ki, vagy a technika ördöge keseríti meg az életüket.