Kevés jelentős zeneszerzőnek adatott meg, hogy szemtanúja legyen a 20. század radikális fordulatokban bővelkedő, botrányoktól és tragédiáktól sem mentes zenei fejlődésének - annak, ahogy a két világégéstől és a hidegháborús vetélkedéstől sújtott kulturális térben a zeneművészet társadalmi szerepének megítélése is folyton változott, sőt olykor már maga a zene fogalma is újradefiniálásra szorult. MÜPA MAGAZIN

Philip Glass és Jean Cocteau – a két alkotó társítása első hallásra talán meglepőnek tűnhet: pedig az amerikai komponista meghatározó élményei közé tartozik a francia költő, regény- és drámaíró munkássága. Film és zene szövetsége: A szépség és a szörnyeteg előadása a Tavaszi Fesztiválon – a zeneszerző és az általa vezetett Philip Glass Ensemble a Müpában.

Száz esztendeje, 1913-ban született a brit zene hírnevét a 20. században minden kétséget kizáróan legmesszebbre repítő muzsikus, Benjamin Britten. Szándékosan muzsikust írunk, hiszen nemcsak zeneszerzőt, de felkészült és kiváló előadóművészt, közreadót, koncertszervezőt, karmestert, pedagógust és zeneírót is tisztelhetünk a lowestofti születésű férfiúban.

Két szempontból is rendkívüli volt a Művészetek Palotájának hétfő esti zongoraestje. Szerencsére egyre gyakrabban látogatnak hazánkba a nemzetközi zenei élet kiemelkedő művészei, olyan világsztárok vendégszereplése, mint az orosz Jevgenyij Kisziné azonban minden körülmények között kiemelkedő eseménynek számít. Különösen, ha műsorát javarészt annak az Alekszandr Szkrjabinnak a műveiből állítja össze, akinek neve továbbra is igencsak ritkán olvasható magyarországi koncertajánlókban és műsorfüzetekben. KRITIKA

Mozgalmas tavaszon van túl a fiatal svéd vonósnégyesek legígéretesebbje: a Dahlkvist Quartet az ifjú tehetségek számára szervezett Rising Star Tour keretében január óta járta Európa koncerttermeit, s útja Párizstól Athénen át - a turné utolsó állomásaként - Budapestig vezetett. KRITIKA

1923-2013. Ünnepi hangulatú hangversennyel készült saját születésnapjára az idén kilencven esztendős Nemzeti Filharmonikus Zenekar. KRITIKA

Avantgárd hevület és hagyománytisztelet, rideg konstrukciók és túlfűtött érzelmek, politikai kényszerek és művészi szabadság – a 20. század második felének legjelentősebb lengyel zeneszerzője, Witold Lutosławski életét és működését poláris ellentétek határozták meg. Január 26-án a Wrocławi Leopoldium Kamarazenekar Mini-Fesztivál keretében megrendezett koncertjén Lutosławski kompozíciói mellett, Ligeti, Zygmunt Krauze és Andrzej Krzanowski művei szólalnak meg.

Liszt Ferenc és Richard Wagner. Kevés hozzájuk hasonlítható páros van a zenetörténetben. Életük és művészetük megannyi ponton találkozik egymással, koncerteken viszont ritkán kerülnek műveik egymás mellé. Magyarország egyik legmodernebb vidéki koncerttermében ezúttal mégis kísérlet történt arra, hogy a zenei modernitás e két megkerülhetetlen előfutára újból találkozzon egymással.