"- Ha én használok egy szót – mondta Dingidungi megrovó hangsúllyal –, akkor az azt jelenti, amit én akarok, sem többet, sem kevesebbet! - Az a kérdés – hitetlenkedett Alice –, vajon engedelmeskednek-e a szavak. - Az a kérdés – így Dingidungi –, ki az úr és kész."

Az újévi koncert sokak számára intézmény, minden január elsejének természetes velejárója. Ahogyan az is, hogy ezt az eseményt az ember rádióban hallgatja, vagy televízión nézi, mert a közvetítés Bécsből érkezik.

Keller András hegedűművész-pályafutásának kezdetei óta tevékenysége egyik fontos pillérének tartja a kortárs zene megszólaltatását, így a legkevésbé sem meglepő, hogy a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar zeneigazgatójaként is jelentős szerepet szánt a repertoár e némiképp mostoha sorsú részének az együttes új arculatának kialakításakor.

Január 12-én rendezik a Budapest Music Center és a Művészetek Palotája közös kezdeményezésére meghirdetett Új Magyar Zenei Fórum 2009 zeneszerzőverseny döntőjét és gálakoncertjét. Míg a zenekari kompozíciók bemutatását a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar vállalta Keller András vezényletével, a kamarazenei művek megszólaltatója az UMZE Kamaraegyüttes lesz. Ennek apropóján kérdeztük az együttes vezetőjét, Rácz Zoltánt a zeneszerzőversenyről, a kortárs zene és a közönség kapcsolatáról.

A frissen alapított Neue Zeitschrift für Musik még egyéves sem volt, amikor 1835-ös évfolyamának újévi számában Robert Schumann, az úttörő jelentőségű folyóirat egyik alapító-szerkesztője kihívóan határozott és lelkes esztétikai-kritikai elkötelezettségről tanúskodó szerkesztői köszöntővel lepte meg olvasóit.

Bogányi Gergely több mint egy évtizede fogalom a magyar zenei életben: neve egyet jelent a nemzetközi hírű, fiatal, virtuóz zongorista fogalmával. Ő az a kivételes tehetség, akire a hazai zenei élet az ötvenes évek nagy pianista-generációjának utánpótlásaként tekint – őszintén szólva valóban kissé úgy, mint a sportolók esetében, nem önmagában ítélve meg a teljesítményét, hanem egy dicsőséges sorozat szükségszerű folytatásaként értékelve pályafutását.

Mint Mozart egyik legelszántabb, talán legrajongóbb és szándékai szerint biográfusi babérokra véletlenül sem törekvő életrajzírója, Wolfgang Hildesheimer kíméletlenül megállapította, a zeneszerző életének feltérképezésére vágyó utókor mindig is szeretett valamiféle mérték utáni szabóság metódusával dolgozni, eleve olyan előfeltevésekkel közelítve Mozart életének viszonylag bőségesen dokumentált tényeihez, amelyek biztosították a vizsgálódásuk révén kirajzolódó portré furcsán androgün báját.

Az Operaház és a magyarországi karmesterképzés emblematikus alakja, Lukács Ervin az idén ünnepelte nyolcvanadik születésnapját.