"Az utolsóítélet-idea sok-sok éve állandóan foglalkoztatott, minden vallástól függetlenül. Lényege a félelem, a halálfélelem, szörnyű események elképzelése s ezeknek a túlzó expresszivitás révén való elidegenítése, kihűtése". MÜPA MAGAZIN

Nem a mai Unióról van szó. Fiataloknak hál’Isten csak történelem. Létrehozójáról, első vezéréről sok szobor készült nálunk is (ma kissé buszozni kell hozzá Budapesten, hogy láthassuk némelyiket), a szobrászoknak a haj megformálásával aránylag keveset kellett bajlódniuk.

Sir John Eliot Gardiner alighanem azért jött most Budapestre, hogy egyszer s mindenkorra eloszlasson egy félreértést. Azt, nevezetesen, hogy a Missa solemnis "elidegenített főmű" volna. Vagyis minden ízében enigmatikus, lényegét tekintve megközelíthetetlen.

Igen: kettővel. Fizikai valójában ugyan csak egy állt a zenekar előtt, de úgy hiszem hála és elismerés illeti az emlékezetesen szép szezonnyitó hangversenyért a másikat is, azt, aki súlyos műtét után fekszik a betegágyon.

Gustav Mahler Ötödik szimfóniája a zenetörténet talán legkülönösebb programzenéje. Ugyanis nincs írásban megfogalmazott programja, nincs benne énekes (vagyis szöveges) szólam, mint a kilenc befejezett szimfónia közül négyben.

Bár nem hirdették öles plakátok, valódi hegedűs fesztivált tartott az elmúlt hetekben a Művészetek Palotája. Beethoven-koncert, majd Sosztakovics és Prokofjev Baráti Kristóffal, olyan vendégek, mint Zukerman, Kavakos (véletlenül szintén Sosztakoviccsal), most pedig Anne-Sophie Mutter…

Sok zászlót lehetett volna kitenni hétfőn a Művészetek Palotájára. Angol zenekar, svájci-francia karmester, gyermekkorát Venezuelában töltő magyar szólista játszott ugyanis Bécsben született német, majd belga, az Egyesült Államokban komponált cseh, végül olaszos hangulatú orosz zenét a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Hogy máris előlegezzem a lényeget: feledhetetlenül.

Délelőtt fél tizenegytől este tízig tartott vasárnap a Müpa különféle termeiben a Mozart-maraton. Miután befogadóképességem sajnos véges, a két utolsó hangversenyt választottam: Rados Ferenc zongoraestjét és a Requiemet. Egy rejtélyes előadót és egy rejtélyes művet.