Február 17-én Franz Schmidt és Fekete Gyula művei lesznek hallhatóak a Magyar Állami Operaházban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának előadásában. Schmidt elfeledett életművéről a karmester, Győriványi Ráth György osztotta meg gondolatait a Fidelio olvasóival.

A mai nappal közös megegyezéssel felbontottuk megbízott főzeneigazgatói szerződésemet. Örülök, hogy az elmúlt év során megoszthattam Önökkel a gondolataimat, örömeimet és problémáimat.

Közeleg A kékszakállú herceg vára bemutatója. A színrevitel már hosszú hónapokkal ezelőtt foglalkoztatott, akkor jegyeztem le a koncepciómat, amelyet most önökkel is megosztok:

Júliusban három előadást néztem meg a Veronai Arénában. A veronai élményekkel kapcsolatban azt a konklúziót tudnám közreadni, hogy a Magyar Állami Operaháznak már nem kell soká várnia arra, hogy részese legyen a vágyott nemzetközi operaéletnek – a nagy múltú Veronában és Budapesten immár ugyanazok a szereplők és rendezők dolgoznak.

Februárban már megosztottam a blogom olvasóival: a Filharmóniai Társaság elnök-karnagyi kinevezése segíthet abban, hogy végre valóra válthatom régi álmomat, s a világ nagy karmestereit bemutathatom a hazai közönségnek.

Februárban már megosztottam a blogom olvasóival: a Filharmóniai Társaság elnök-karnagyi kinevezése segíthet abban, hogy végre valóra válthatom régi álmomat, s a világ nagy karmestereit bemutathatom a hazai közönségnek.

Februárban már megosztottam a blogom olvasóival: a Filharmóniai Társaság elnök-karnagyi kinevezése segíthet abban, hogy végre valóra válthatom régi álmomat, s a világ nagy karmestereit bemutathatom a hazai közönségnek.

A magyarországi operaélet számos meghatározó személyisége indult Erdélyből, úgy mint Kiss B. Atilla, Airiser Csaba és Kálmándi Mihály, hogy csak néhány olyan nevet említsek, akik nélkül szegényebb lett volna hazánk művésztársadalma.