Magát zeneközelítőnek nevezi, mások őt avantgárd zenésznek. Hogy melyik kifejezés illik rá igazán, az az eredmény szempontjából mindegy: Ágoston Béla zenei kísérletezéseinek számos területe akad, így otthonosan mozog többek között a jazz, a magyar népzene, a rock, a klezmer világában. Az egyes műfajok nemcsak külön-külön, hanem egymásba olvasztva is meggyőzően szólnak az általa vezetett zenekaroktól.

Az, hogy a Millenáris Teátrum dugig volt csütörtök este nyolc órára, feltehetően senkit sem lepett meg. Al Jarreau, aki összesen hét Grammy-t zsebelt be, azt is három kategóriában, igazi sztár, akinek rajongótáborába a legkülönfélébb zenei ízlésű emberek tartoznak.

Az ötven évvel ezelőtti kubai forradalom az ország zenei életét sem hagyta változás nélkül. A kommunizmusba tartó rendszer a kubai éjszakai élet hedonizmusát nem nézte jó szemmel, és Manuel Urrutia Lleó elnök elkezdte, amit aztán Fidel Castro folytatott: még az első évben, 1959-ben bezáratta az összes kaszinót, a legtöbb szórakozóhelyet és klubot, majd a társasági élet olyan központjait is, mint a Buena Vista Social Club. Havanna Marianao negyedében, a csak tagok által látogatott klubban az akkori zenei élet jelentős zenészei fordultak meg és léptek fel.

Amikor egy koncert Sztravinszkij művel indul, amelyet a közepén megforgatnak a keményrock tüzében, majd a darab átúszik a jazzbe, akkor az ember vagy megrémül, vagy felkapja a fejét, hogy na, itt valami újat fog hallani. Az amerikai Minneapolisban alakult The Bad Plus nevű trió koncertjén már hamar kiderült, hogy – szerencsénkre – az utóbbi esetről van szó. THE BAD PLUS – Február 27., Millenáris Fogadó

A kecskeméti Csík Zenekar neve ma már nemcsak a népzenét szeretők körében ismert. Amióta a rock- vagy a jazz-zenét is beengedték a népzenei repertoárba, olyanokkal is megismertették az általuk már húsz éve játszott magyar népzenét, akik talán sosem kerültek volna közel ehhez a műfajhoz.

A hetvenes években már javában tartó hullám, az úgynevezett "roots revival", vagyis a népzene reneszánsza a ma Franciaországhoz tartozó Korzika szigetét sem kerülte el. Ekkoriban fiatal zenészek a világ számos kultúrájában visszanyúltak a gyökerekhez, és a hagyományokat megőrizve kisebb-nagyobb változtatásokkal lerakták a világzene alapjait.

Lassan törzsvendége lesz a Művészetek Palotájának a Zöld-foki-szigetek zenei nagykövete, Cesaria Evora. Mindig teltházas koncertjein változatos összetételű közönség kíváncsi arra, hogy mi újat, vagy éppen pont a kiszámíthatósága miatt milyen "régit" tud nyújtani a morna stílus 67 éves szupersztárja.

A fado (ejtsd: fádu) – szokták mondani – maga a portugál lélek. Bár sok portugál kikéri magának ezt az általánosítást, mondván életfelfogásuk összehasonlíthatatlanul derűsebb e sajátos zene világánál. Egy biztos, a fado lett Portugália fő "zenei exportcikke" a huszadik század közepén.