Hat napig szólt a jazz a Veszprémi Ünnepi Játékokon július 29-től augusztus 3-ig. A város éppen hogy magához tért az utcazene fesztivál bódulatából, amikor a Veszprémi Vár műemléképületei között a Várkert Teraszon elindult a jazz-dominálta zenei rendezvénysorozat, amelyet az utolsó két napon zárt az Operagála és az Auer Szimfonikusok koncertje.

Vágjunk mindjárt a közepébe: Veszprémben jazz-történeti pillanatokat élhetett át majd’ kétezer ember augusztus elsején. Hosszú idő óta először egy színpadon játszott a jazz két nagy alakja, Joe Zawinul és Wayne Shorter. Utoljára 1991-ben zenéltek közös koncerten Párizsban Miles Davissel, aki pár hónappal később hunyt el.

Szép koncertet látott-hallott, aki szombat estéjét a Margitszigeti Szabadtéri Színpad lelátóján töltötte. Igen, szépet: a látványos környezetben négy zenész (a világ különböző pontjairól) 100 percen keresztül végig együtt zenélt, alázattal, humorral, tökéletes összhangban. És nem többet, mint amennyit ezen a koncerten kellett.

Talán egyetlen állam sincs Európában, amely etnikailag oly sokszínű volna, mint Franciaország. (Szerintem ez a mondat azért túlzás… Mit gondoltok? Jucus) És kevés ország van, ahol ennyire mély gyökerei lennének a dalnak, a zenének. Ezért is van, hogy az ország olyan, mint egy óriás zenei műhely, ahol éppúgy közkedvelt a tradicionális népzene, mint annak számtalan megújult változata, és ahol a világ bármelyik pontján született zenei motívumok keveredése a legtermészetesebb jelenségek közé tartozik.

A teltházas, másfél órás koncert után állva tapsolt a közönség. Valamit tud ez a 65 éves, szerény, kedves arcú hölgy, hogy a sok száz ember, aki egy szót sem ért abból, amiről ő 100 percen keresztül portugálul „mesél”, rajongva vastapssal köszönti és búcsúztatja.