A sajátos transzilván szellemiség egyaránt áthatja az Erdélyben maradó, illetve az onnan elszármazott zeneszerzők legőszintébb partitúraoldalait. Hogy ez pontosan mit jelent, november 17-én a Müpában megtapasztalható Csíky Boldizsár művén keresztül.

Nem könnyű megtalálni, de érdemes megtapasztalni a Bakelit Multi Art Center posztindusztriális kultúrterét. A múlt hét végén itt fejeződött be a Skandináv Ház zenetörténeti estjeinek sora; ezalkalommal a háromtagú Geitungen együtteshez volt szerencsénk. A harmadik CD-nél tartó formáció élvezhető és tanulságos betekintést nyújtott a norvégiai népzene mai állásába. KRITIKA

Balogh Kálmán cimbalomművészt a virtuozitáson túl a nyitott hozzáállása teszi naggyá.

A Dohány utcai zsinagógában okt. 17-én, vasárnap Rost Andrea és Bognár Szilvia magyar, cigány és zsidó népdalokat énekelt Jávori Ferenc (Fegya), Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás zeneszerző-előadók feldolgozásában, a Budapest Klezmer Band tagjainak kíséretével.

Herczku Ágnes a győri VII. Magyar Táncfesztiválon június 28-án szerepelt három Bartók ciklussal, Djerdj Tímea, Pál István „Szalonna” és bandája, valamint táncosok közreműködésével. KRITIKA

Választékos, a 20. századi magyar zene néhány – többnyire rejtve maradó – összefüggését reflektorfénybe állító műsor-összeállítás és magas színvonalú előadói teljesítmények – röviden így jellemezném a Szabó Csaba műveit középpontba helyező kamarazenei hangversenyen szerzett benyomásaimat.

Március 6-án a Kolozsvári Állami Magyar Operában is műsorra tűzik Gyöngyösi Levente művét.

Az operett, ez a párizsi eredetű és veszedelmesen népszerű zenés színházi műfaj, mely magyar nyelvterületre a császárváros, Bécs közvetítésével került, a 19. és 20. század fordulóján a monarchia feltörekedni látszó polgárságának nyújtotta az élet elviseléséhez elengedhetetlen illúziókat.