IV. Frigyes Vilmos porosz király trónralépése után szinte azonnal hozzáfogott a berlini művészeti élet újjászervezéséhez. Olyan jelentős személyiségeket sikerült Berlinbe csábítania, mint a festő Peter Corneliust, a rendező Ludwig Tiecket vagy a Grimm-testvéreket. Mendelssohnt 1841-ben nevezte ki kapellmeisterré, majd egy évvel később generalmusikdirektorrá. Az uralkodó egyik legfőbb törekvése a klasszikus görög dráma újjáélesztése volt, így elsősorban színpadi kísérőzenék írásával bízta meg a zeneszerzőt.

Idén tizenhetedik alkalommal rendezték meg az új zene háromnapos téli seregszemléjét, a Mini-Fesztivált. Ennek keretében két kamarahangversenyt, egy délutáni kóruskoncertet és egy zenekari estet hallhatott a közönség. A Mini-Fesztivál – jó hagyományt folytatva – idén is teret adott néhány külföldi kompozíciónak; ezúttal örmény–magyar estre került sor a Fesztivál nyitókoncertjeként.

Ezt a különös előadói utasítást írta Beethoven az op. 110-es Asz-dúr zongoraszonátájának élére. Amabile azt jelenti: szeretetreméltó, így a „con amabilità” kifejezést talán leginkább úgy lehetne magyarra fordítani: „szeretetteljesen”. Nos, Piotr Anderszewski egész művészi attitűdjét, az általa játszott művekhez fűződő viszonyát szerintem ez a szó jellemzi a legszebben.

Új Liszt született! – jelentette ki Alfred Cortot, a század első felének világhírű zongoristája, miután meghallgatta a genovai zongoraversenyen az akkor 19 éves Arturo Benedetti Michelangeli játékát. Hogy végül ma mégsem őt tekintjük a huszadik század első számú pianistájának, az több mindenen múlt. Felvételeit hallgatva azonban kiderül: a legnagyobbak közt a helye.

Magasztosság; világos, mély karmazsinszín, szegfűszegillat. Férfias energia. Homály. Vidám szerelem, tiszta lelkiismeret, remény. Kedvesség és gyengédség. Az elöljárók méltósága. Puha, édes, nőies. Fenség. Nyugalom. – Ilyen és ehhez hasonló szavakkal jellemzi az 1770 és 1815 közti zeneelmélet-írás a B-dúr hangnemet. E. T. A. Hoffmann a tavaszi erdő fuvoláit és pánsípjait asszociálja e hangnemhez, William Gardiner szerint viszont a B-dúr „mind közül a legérdektelenebb. Nincs benne elegendő tűz ahhoz, hogy fenséges vagy nagyszerű lehessen, a dalokhoz pedig túlontúl unalmas”.

„Sokat markol, aki Bach zeneszerzői művészetét bármiféle általánossággal próbálja jellemezni” – vallja be könyvének prológusában Christoph Wolff. A Harvard Egyetem hatvannégy éves zenetudós professzora, a lipcsei Bach Archívum igazgatója, az egyik legismertebb ma élő Bach-kutató mégis erre tesz kísérletet Johann Sebastian Bach. A tudós zeneszerző című, magyar nyelven most megjelent munkájában.

Szombat este zsúfolásig megtelt a Batthyány téri Szent Anna templom, ahol Fassang László orgonakoncertjére került sor. A szokatlanul nagy érdeklődés egyik kiváltója biztosan az volt, hogy a fiatal művész idén szeptemberben nyerte meg a világ legrangosabb orgonaversenyének tartott Chartres-i viadalt.

Merőben szokatlan zeneszerzői életút az övé. Mozart óta talán a legtehetségesebb csodagyerekként indult, tízévesen írt kantátáját hallva Mahler zseninek kiáltotta ki. A harmincas évek közepétől azonban Hollywood első számú filmzeneszerzője lett, amit sokan soha nem bocsátottak meg neki: halála után teljesen megfeledkezett róla a zenei közélet. Erich Wolfgang Korngold szimfóniáját és néhány dalát most végre meghallgathatjuk az EMI új lemezén.