Oláh Zoltánról, az Operaház huszonhét éves első magántáncosáról, a magánéletében nemrég édesapaként debütált táncművészről kis túlzással azt is állíthatnánk, hogy annyi főszerepet eltáncolt már, amennyi díjjal, szakmai elismeréssel büszkélkedhet.

Minden kornak megvoltak a maga balettcsillagai – Nurejev, Loie Fuller, Isadora Duncan, Nizsinszkij – akik személyes kisugárzásukkal beragyogtak egy-egy korszakot, egy város ünnepelte őket. Bajári Levente egy olyan kor táncművésze, amelyben a balett régi fénye már megkopott.

Kozmér Alexandra nyolcévnyi kényszerpihenő és műfaji kalandozás után másfél éve talált vissza a klasszikus balett legnagyobb magyar színpadára. Miközben pályája állomásairól faggatom, közvetlen természete nem gátolja abban, hogy a kávézó asztala mellől felugorva passer-helyzetben magyarázzon. Életkedve sugárzó, pedig göröngyös volt a sikerhez vezető út.

Ladjánszki Márta civilben konszolidált egyetemista látszatát kelti. Kimért karaktere, szépen tagolt beszéde, a szeméből áradó nyugodtság elkendőzi a munkájában, kísérleteiben megtalált szabadságot. A meztelenség - vagy ahogyan ő fogalmaz: pőreség- eszközét használó előadásai mégsem nevezhetőek lázadónak. A koreográfus, a test és lélek kapcsolatának egyéni hangon való megnyilatkozásait világszerte, számos külföldi fesztiválon bemutathatta már. Ladjánszki Márta állandó közege hazánkban az L1 Független Táncművészek Társulása, ahol saját alkotói pályáját sem zártan képzeli el, hanem akár a más együttesben való együtt gondolkodásban és koreografálásban is lát jövőt. INTERJÚ

Ösztönösen alkotó, néha megélhetési problémákkal bajlódó rendezők, koreográfusok, táncosok vesznek körül, bárhová tekintek. Olyanok, akik a való világ dolgaiban nehezen igazodnak el (súlyosabb esetben ezt még csak meg sem próbálják). Barta Dóra azon kevés művészek közé tartozik, akik megtalálják az egészséges egyensúlyt a művészlét és a polgári élet között. INTERJÚ

Mint egy indiai istennő: több arcát mutatja Ladányi Andrea, aki pályáján betöltött szerepei szerint egyszerre koreográfus, díjnyertes színész és saját módszert kidolgozó, egyetemi tanár; a kortárs magyar táncművészet kivételes ikonja. INTERJÚ

A reneszánsz kor sokszínűsége, életigenlő, humanista felfogása a mesék idealizált világán keresztül a gyermekek számára is megközelíthetővé, átélhetővé válik. Ezt ismerte fel Földi Béla, a Budapest Táncszínház művészeti vezetője, akit a Reneszánsz Évhez kapcsolódó koreográfiájában az egyik legismertebb Mátyás-mese, az Egyszer volt Budán kutyavásár ihletett meg.

Megkezdődött az iskola és becsöngettek a művészeti iskolákba is. A szakköröket felváltó iskolarendszerű intézmények amellett, hogy lehetőséget nyújtanak a diákok szabadidejének hasznos eltöltésére, bizonyítványt is adnak, és a középfokú szakmai képzésre is lehetőséget teremtenek.