Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.

Koltai Róbert szenvedélyes történetmesélő. De miből merítsen erőt a művész, ha nincs közönség? A színművésszel, rendezővel színházról, filmről, félelmekről, fájdalmakról, örömökről, barátságokról beszélgettünk. Valamint arról, hogy macskával nehéz élni, de nélküle nem lehet.

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.

Milyen világot élünk? Hol van a költő hazája? S találhat-e otthont az, aki mindenhol kisebbségben van? Balla Zsófia költővel a művészet szerepéről, hanyatló kultúráról, irodalmi csoportokról és a versről, mint idegen nyelvről beszélgettünk.

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.

„A régi fényképek érdekeltek, meg a város. Szerettem csavarogni, fotózni és épp kerestek egy fotótárost” – meséli Sándor Tibor, aki történelem-magyar szakos diplomával került 1986-ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményébe, amelynek 1992-ben lett a vezetője, s ezt követően megszerezte a könyvtáros informatikus végzettséget. A gyűjteményről, a privát történetek és a história keresztmetszetéről, helytörténetről, levélcsomagokba rejtett történelemről és a budapesti házak kapui mögött feltáruló csodákról is beszélgettünk vele.

Hogyan lehet tervezni a bizonytalannal, és helyettesíthető-e az élő színház misztériuma? Mindennapi létezésünkről és a művészetet érintő alapvető kérdésekről beszélgettünk Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával és Horgas Ádámmal, a teátrum főrendezőjével. Színházcsinálás vészjelzések és „becsomagolt bemutatók” közt téblábolva. Olyan időkben, amikor szó szerint „történik velünk a történelem”.

Miért jobb, ha nem tudjuk, ki szerepel azon a képen, amit éppen nézünk? Miként kapcsolódhatunk egy fényképhez a rajta található tárgyak segítségével? Hogyan mutatható meg – és javítható ki – fotók segítségével a 20. századi történelem?