Klasszikus

À la française – ilyen volt a Pannon Filharmonikusok koncertje

2019.09.16. 16:10
Ajánlom
„Finom és választékos” – ezt írja a Pannon Filharmonikusok szeptember 12-i műsoráról kritikusunk. A Kodály Központban Ravel, Debussy és Martin művei szólaltak meg.

A zenei ínyenceknek mindenképpen kedvében járt Gilbert Varga, a Pannon Filharmonikusok (egyik) vezető karmestere, amikor a zenekar „Francia felütés” fantáziacímű második őszi hangversenyének műsorát összeállította. Ebben két népszerű Ravel-kompozíció keretezett egy nálunk ritkábban, illetve igen ritkán felcsendülő Frank Martin-, illetve Debussy-kompozíciót – mindet a 20. század első felének terméséből.

A két Ravel-mű, a Valses nobles et sentimentales (Nemes és érzelmes keringők) és a La valse mindegyike balettzene (is), sőt mindkettő Ravelnek a bécsi keringő iránt érzett erőteljes vonzalmát tükrözi. Debussynek a szünet után előadott Rapszódiája szaxofonra és zenekarra szintén a műsor „közönségbarát” jellegét erősítette a maga rövidségével és a szólóhangszer hálás kezelésével. A hangverseny legnagyobb elmélyülést igénylő (és egyben legkésőbbi keltezésű) száma a svájci francia – bár ezzel együtt nehezen beskatulyázható – Frank Martin legismertebb műve, az 1945-ben befejezett Petite symphonie concertante volt.

gilbert-varga-105401.jpg

Gilbert Varga (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

No de kezdjük az elején. A Valses nobles et sentimentales, bár formailag „csupán” táncsorozat, rendkívül igényesen megkomponált, különböző harmóniai és egyéb zeneszerzői újdonságokban bővelkedő ciklus. Ezt azonban nem kell feltétlenül a hallgatók orrára kötni – s a Pannon Filharmonikusok és Gilbert Varga nem is a Haydn által emlegetett „kiművelt füleknek” jártak elsősorban a kedvében, hanem

a sorozat báját, varázslatos színeit emelték ki elsősorban azzal a választékos eleganciával, amely mindig is Varga egyik legszemélyesebb vonása volt.

S ez helyénvaló is volt egy olyan hangversenyen, melynek már a programja is finom és választékos. Ehhez azonban rögtön hozzá kell tennünk azt is, hogy a zenekar összeérlelt hangzása is a megszokott színvonalon járult hozzá az összhatáshoz – no meg azt is, hogy Varga eleganciája nem tűr slamposságot, s a megszólalások és ritmusok pontszerű precizitása révén a legigényesebb hallgató is meg lehetett elégedve a darab finomságainak hangzó élménnyé formálásával.

ranki-fulop-105401.jpg

Ránki Fülöp a PFZ szeptember 12-i koncertjén (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

A Frank Martin-darab a két részre osztott vonóskar mellett három húros szólóhangszert: hárfát, csembalót és zongorát is foglalkoztat – egész diszpozíciója hasonlatos tehát Bartók csaknem egy évtizeddel korábbi Zenéjéhez, amely ugyancsak a Bázeli Kamarazenekar felkérésére született. S bartóki reminiszcenciának tűnik a mély regiszterben kígyózva mozgó vonósok egyre növekvő szólamszámú szövete is a darab nyitószakaszában. Ezután azonban Martin darabja egészen más irányba fordul és kéttételes formát ölt. Varga plasztikusan formálta meg a mű indulatossá, drámaivá fokozódó szakaszait, izgalmas szinkópasorait, a második tétel ünnepélyes harangszavát, egyáltalán a darab gazdagon differenciált tartalmát, beleértve az amerikai populáris zenének a zárószakaszba beszűrődő foszlányait is.

pfz-2-105401.jpg

A Pannon Filharmonikusok szeptember 12-i koncertje (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

A darab koncertáló jellegének követését azonban – a három egyaránt kiváló szólista: Razvaljajeva Anasztázia (hárfa), Dobozi Borbála (csembaló) és Ránki Fülöp (zongora) minden igyekezete ellenére – jelentősen megnehezítette a szólisták zavaró egyensúlytalansága. Ránki Fülöp – bár zongorázása a lehető legérzékenyebb volt és hangszere, csupán egynegyedig kinyitott fedéllel, hátra is lett vonva a másik két szólista mögé – reménytelenül elnyomta a levett fedelű, tehát elsősorban a padlástérbe sugárzó csembaló hangját, miközben a hárfát remekül lehetett hallani.

Így Dobozi Borbála játékáról lényegében csak szólókadenciájában alkothattunk – igen kedvező – benyomást.

pfz-4-105400.jpg

Arno Bornkamp (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

Debussy tízperces kis szaxofon-concertinóját felkérésre komponálta, de ugyanúgy, ahogy Mozart is kedvetlenül tett eleget a fuvolás kompozíciókra vonatkozó megrendeléseknek, sőt, nem is írta meg az ígért mennyiséget, Debussy sem volt túl lelkes, amikor hozzálátott az elvállalt szaxofonos darab megírásához: olyannyira, hogy a mű hangszerelését el sem végezte, s azt halála után fejezte be egy zeneszerzőtársa. Ez nem hallatszott a rapszódia szólistájának, Arno Bornkampnak a teljesítményén: lendületes, briliáns játéka – a hang valamelyes fénytelensége ellenére – sikerre vitte a tízperces darabot, és a zenekarral is jól megértették egymást.

A zárószám, a La valse első perceinek sajátos erénye az előadás ritkán tapasztalható zenei humora volt: a fagottok párhuzamos quasi glissando hangjai, az előadás lazasága határozottan „kicsit ázottan” karaktert kölcsönzött a zenének, ami sajátos módon frissítette föl a hallgatót.

És igen szuggesztíven szólalt a meg a darab utolsó perceinek hatalmas fokozása is, bizonyítva, hogy a derűs és elegáns Gilbert Vargától az intenzív szenvedélyek sem állnak távol.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus chopin

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Klasszikus ajánló

Újra Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban

Öt koncerttel várják az érdeklődőket október 18-án, 19-én és 21-én a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a névadó születésének 208. évfordulója alkalmából rendezett eseményen.
Klasszikus hegedű

Paganini ördög hegedűjének készítője, aki a monda szerint egy nő lelkét ejtette foglyul a hangszerbe

A kísérletező kedvű Guarneri hangszerei erősebb, vastagabb fából készültek, olykor teljesen különböznek egymástól formában, méretben, csak hangzásban nem: az mindegyiknél tökéletes. 1744. október 17-én halt meg Bartolomeo Giuseppe Antonio Guarneri "del Gesu", minden idők egyik legnagyobb hegedűkészítője, Stradivari egyetlen méltó vetélytársa.
Klasszikus hír

Onczay Csaba kapta a japán Felkelő Nap Érdemrendet

A csellóművész az országban végzett oktatói munkájával érdemelte ki az elismerést. Huszonöt éve tesz azért, hogy Japán klasszikus zenei rangja emelkedjen.
Klasszikus kritika

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.