Klasszikus

1 ünnep

2003.12.18. 00:00
Ajánlom
Név nem számít. Csak a zene. Volt ottan egy vonósnégyes, konkrétan három darab vonós, mert az egyik (a negyedik!) késett, egy zeneszerző a XIX. század elejéről, meg egy férfi, már nem fiatal, nem középkorú, de öreg se, és nem is kortalan. Láthatóan van benne idő, illetve talán fordítva: az idő láthatóan elhelyezte benne tétjeit. Vélhetően nem lineáris ez az idő, vagy inkább nem folytonos, ezért nem mond semmit a kormeghatározás. Teli van korral; ebben az értelemben koros.

Egy arra kószáló hegedűslány beállt negyediknek, és elkezdődött; nehéz volna megmondani, pontosan mi. Elemzés, tanítás, tanulás, eszmecsere, bemutatás - de még ennél is több. A nézőtéren nem voltak sokan, kevesen se. Egy hozzáértő valaki rezzenéstelen, nem is arccal, még csak nem is testtel, egész lénye lett rezzenéstelen, videózott: megörökített. Mintegy eltűnt a kamera mögött, kéretlen követve a férfi még el sem hangzott intencióit.

A vonósnégyes meg a férfi a zenéről beszélgetett (többről! mindenről! - nem, ők tényleg a zenéről beszélgettek, csak a beszélgetésük szólt mindenről), zenével, zene által, majd szavakkal is, hangokkal, mozdulatokkal, csönddel, mindennel, ahogy azok, akik igazán akarnak mondani valamit, illetve akarnak megérteni valamit.

"Tonika, szubdomináns, pamm, és ott levágódik a dolog." "Nem. Nem ilyen vad a forte." "A pianóhoz nincs szívetek. Addig ne, amíg belülről nem vagy kész." "A pianissimo az nem halk, hanem minőség! Fortét is lehet halkan játszani." "Engedd menni a vonót." "Túl szép! Szépséggel nem lehet megúszni." "Azért lett ilyen szép - szólt közbe az első sorból egy nő, aki a férfihoz tartozott -, mert ritmusa nincs."

E sorok írója, jótékonyan megtámogatva hozzá nem értéssel, minden mondatot metaforikusan hallott, értelmezett, miközben itt éppenséggel semmi metaforázás nem volt, az anyagot cincálták, nem művészetről beszéltek (de stb.), nem égről meg pokolról, még csak nem is a szakmáról, hanem hangjegyekről meg a vonóról. "Nem staccato, hanem zim-zim-zim!"

"Nagyon dolgozol, hogy tempóban legyél, ez így nem jó. Hidd el, hogy te vagy a tempó. Ezt kell elhinned." "És egyáltalán felejtsétek el ezt az egészet, és találjátok ki újra." Bármelyik mondatot föl lehetne írni életmottóként egy festőállvány, egy íróasztal fölé. "Rengeteg legyél, de ne hangoskodj." Ezt írjuk le még egyszer: "Rengeteg legyél, de ne hangoskodj."

"Kevés vonóval... úgy, úgy, a gesztus jó, de így meg túl szegény." "Csapzott, ez csapzott... Ne legyen csapzott." "És akkor most... nem erőből, de mindenki a fedélzetre!" "Ennél szívhez szólóbban nem megy?" "Ne tessék szégyellni, ez egy zsánerkép, sváb lányok tánca... kürt-klarinét hangzás."

Minden hangért felelősséget vállalni. Vagy ezt nem mondta senki, mert ott ezt mindenki tudta?

*

Októberben a CEU szervezésében egy héten át Kurtág György tartott mesterkurzust, Csalog Gábor és a Keller Quartet részvételével; Jeles András videózott látástól vakulásig. Aznap Schubertet nyüstöltek. Már máskor említettem a bizonytalankodóknak a megoldást, mért is jó magyarnak lenni, Weöres miatt, mert ő csak magyarul fogható föl. Kurtág világjó, mint tudjuk, elnézést, a zene nem ismer határokat - de hát mint ilyen magyarjó is, jó magyar stb.

Ritka szenzáció színtere volt az a IX. kerületi zeneiskola, és az ember azt várta volna, hogy alig lehessen bejutni, hogy az országa olyan legyen, hogy ilyenkor csillogó tekintetű, izgatott tömegek álljanak sorba... Persze egyik ország sem ilyen, de egy kis tumultus lehetett volna. Vagy legalább sznobság. Azért volt ember, fiatalok meg koncertteremből ismert arcok, volt egy kis sugdosódás a városban, "uram, ezt okvetlenül meg kell hallgatnia, maga e nélkül egy félkarú óriás", és volt csillogó szem is. Megint az érzés: hogy egy ilyen estétől följavul az ország. Mintha olyan városban élnék, ahol egyszer csak Kurtág tart mesterkurzust.

És azt mondja: "Se düh, se szenvedély nem kell bele... Ne csináld a zenét (mondja a zenélő zenésznek), hallgasd!" Kurjant egyet, majd suttog, majd fölnevet, toppant, mutogat, hablatyol, hajlong, kinéz Mártára, bólint. Zene: gondolkodás: lét. "Engedd elfáradni a hangot... Lazsálj kicsit." Ezt azonnal érteni akarjuk, élvezkedve semmit tenni, majd a zene megcsinálja magát, amikor az ingerült, angyali hang így folytatja: "Hát így... kicsit elalszol... inkább japamm! Érted?!"

Japamm! Japamm, rendben, igyekszünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.