Klasszikus

10+1 érdekesség a 150 éves Royal Albert Hallról

2021.03.29. 12:10
Ajánlom
150 éve, 1871. március 29-én nyitotta meg kapuit London ikonikus koncertpalotája, a Royal Albert Hall, gigantikus operaprodukciók, szüfrazsett-felvonulások, Hitchcock-vetítések és szumómérkőzések helyszíne. És persze legendás Promenád-koncerteké és felejthetetlen rockkoncerteké.

Viktória királyné férje, Albert szász-coburg-gothai herceg a művészetek és a tudományok pártolója volt. 1851-ben a londoni Hyde Parkban megépíttette a világ valószínűleg legnagyobb üvegházát, az ún. kristálypalotát, ahol grandiózus világvásárt, előadásokat, koncerteket és más szórakoztató programokat szerveztek a polgárság számára. Albert tíz évvel később meghalt, és néhány évvel később a királynő egy új, permanens koncertközpont megépítését rendelte el, amely 1871-ben el is készült. Itt alapult meg a Proms, azaz a Promenade-koncertek Sir Henry Wood karmester kezdeményezésére, aki saját korához képest rendkívül haladó szellemiségű muzsikus volt. Ő volt az első, aki nőket ültetett a zenekarába, és közben úgy gondolta, szélesebb rétegeket kell megajándékozni a zene élményével. A Proms ennek megfelelően megfizethető áron kínál koncerteket: még ma is csupán 6 fontba kerül egy-egy jegy a sorozat hangversenyeire. A dél-kensingtoni koncertterem nem csak klasszikus zenei hangversenyek, hanem rock- és popkoncertek, jótékonysági alkalmak, filmvetítések, sportesemények, opera- és balettprodukciók helyszíne.

royal-albert-hall-935122_1920-094149.jpg

Royal Albert Hall (Fotó/Forrás: Pixabay)

1. Az Albertopolis része

Albert herceg művészet- és tudománypártoló tevékenységének posztumusz eredménye, hogy Dél-Kensington, Westminster és Chelsea háromszögében számos intézmény szolgálja London polgárainak szellemi gazdagodását. Itt található a Natural History Museum, az Imperial College, a Royal College of Music, a Royal College of Art, a Science Museum, a Victoria and Albert Museum és a Royal Navigation Museum. Albertopolis becses része a Royal Albert Hall is.

geograph-2624007-by-Thomas-Nugent-120258.jpg

A Royal Albert Hall, mögötte a Hyde Parkkal (Fotó/Forrás: Thomas Nugent)

2. Mérnökök tervezték

… és nem építészek, mivel úgy vélték, az épületnek elsősorban funkcióiban kell megfelelnie. Amikor 1871-ben megnyitotta a kapuit, a város lakóinak sem nyerte el egészen a tetszését. Az építés költségei mai értékre átszámítva 20 millió fontra rúgtak, és részben előre értékesített jegyekből finanszírozták. Az első 20 jegyet maga Viktória királynő vásárolta.

3. Biztosra kellett menni

Mielőtt a dómkupola az épület tetejére került volna, teljesen összerakták Manchesterben, hogy kiderüljön, jól illeszkednek-e a részei. Aztán szétszedték, és utána szállították Londonba. Az 1850 négyzetméteres kupola egyébként rekordnagyságú volt a maga idejében, mint a legnagyobb, alátámasztás nélküli üvegkupola.

4. Az első évek őrültek voltak

Gyakoriak voltak ezer fős kórusok fellépései, és rendkívül népszerűek is, főleg, hogy sok eseményre egy penny volt a belépő. De olyan előadásoknak is otthont adott az épület, amelyeket ma egyenesen őrültségnek tartanánk. 1891 márciusában a nagytermet úgy alakították át, hogy a közönség Lord Lytton Vril című regényében érezze magát, amelyben a földlakókat egy felsőbbrendű, szárnyas faj, a Vril-ya képviselői fenyegetik. Ezekben az években egyébként jövendőmondó kutyák is felléptek a Royal Albert Hallban – hiszen igény volt rájuk. Ja, és itt volt az első pingpong világbajnokság is 1938 januárjában, valamint az első szumó világbajnokság Japánon kívül 1991-ben.

GettyImages-3093531-121009.jpg

A Royal Albert Hall megnyitó ünnepsége 1871-ben (Fotó/Forrás: Hulton Archive/Getty Images)

5. Sir Arthur Conan Doyle majdnem feltámadt

Ha már az őrült tényeknél tartunk: Sherlock Holmes megalkotója, a világhírű krimiszerző életében zsűri tag volt egy testépítő bajnokságon, de halála után is szerepelt a Royal Albert Hall műsorán. Elhunyta után kevéssel, 1930 júliusában egy médium megpróbált vele kapcsolatba lépni tízezer fős közönség és az író özvegye, Jean előtt. Úgy hírlik, sikerült is, legalábbis az özvegy azt állította, megerősítést és bátorítást kapott Sir Arthurtól a síron túlról.

6. Hatalmas befogadóterem

Évente mintegy 350 előadást tartanak a Royal Albert Hallban, a nagyteremben mintegy 5400 ember foglalhat helyet, de amikor megépült, még 8000. A terem orgonája egyben Anglia második legnagyobb ilyen hangszere, bár átadása idején még világelsőséggel dicsekedhetett. Jelenleg 9997 működő síppal rendelkezik.

Royal_Albert_Hall_BBC_Proms_2017-121440.jpg

Teltház a Royal Albert Hallban: 2017-ben, a BBC Proms koncertjén (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

7. Nem mindig szólt jól

Az épületet a római Colosseum ihlette, bár a kupola nem kör, hanem inkább ovális alakú. Úgy tartják, valószínűleg a levegőből jól észrevehető alakjának köszönhetően menekült meg a II. világháborúban a német bombázóktól, akik tájékozódási pontnak használhatták odafentről. (Egyetlen, kisebb találatot kapott 1942 októberében.) A rendkívül visszhangos nagyteremnek korábban szörnyű akusztikája volt, amit sokáig egy, a kupola alatt kifeszített vászonnal próbáltak orvosolni. Végül 1969-ben installálták azokat a repülő csészealjaknak vagy gombáknak becézett elemeket, amelyek ma a hely ikonikus berendezéseinek számítanak.

29814878742_78583bdc31_k-120256.jpg

Gomba alakú hangvetők a Royal Albert Hall nagytermében (Fotó/Forrás: Flickr)

8. A mozaik

Gyönyörű mozaik fut végig az épület homlokzatán. A műalkotáson a zene, a szobrászat, az építészet, a földművelés, a csillagászat, a matematika, a filozófia és a fazekasság attribútumai láthatók, címe: A Művészet és a Tudomány győzelme.

7646405568_497303eb5e_k-120258.jpg

Mozaik a Royal Albert Hall homlokzatán (Fotó/Forrás: Flickr)

9. Víz van alatta

A Royal Albert Hall alatt két, egyenként 4000 gallonos víztározó tartályt helyeztek el arra az esetre, ha az előadást azt kívánná – mint például a Pillangókisasszony esetében –, hogy a színpadot vízzel árasszák el.

10. A legnagyobb őrültség

Noha a hetvenes években egy rövid időre kitiltották a rockbandákat a Royal Albert Hallból, a patinás terem számos alkalommal vált a lázadó kultúra templomává. Az ötvenes években a beatköltők legnagyobbjai tartottak itt felolvasásokat, ilyenkor Allen Ginsberg, Lawrence Ferlinghetti és társai több ezres közönségnek szavaltak. Koncertezett itt Jimi Hendrix, a Led Zeppelin, a Who, David Bowie és Adele is.

Bob Dylan akusztikus dalaival vált ismertté a hatvanas évek elején, 1965-ben azonban rajongóinak és híveinek legnagyobb megrökönyödésére elektromosra váltott. 1966-ban a Royal Albert Hallban is erősítőkkel lépett fel, mire a közönség egyik tagja júdást kiáltott. Szó szerint: „Júdás!” – hangzott a kiáltás két szám között. „Hazug! Nem hiszek neked!” – replikázott Dylan, akiről egyébként sütött, hogy nagyon be van tépve, de csak a beszéde akadozott, zenélni nagyszerűen tudott, majd a bandához fordult: „Nyomjátok kib*szott hangosan!”, és belekezdtek a Like a Rolling Stone c. dalba.

A Pink Floyd 1969. június 26-án elérte, hogy kitiltsák őket a Royal Albert Hallból. A The Final Lunacy (A legnagyobb őrültség) elnevezésű turnéjuk állomásaként léptek fel itt, és a show közben Rick Wright kalapácsokkal, fűrészekkel semmisített meg egy asztalt. Később egy gorillajelmezbe öltözött férfi tört a nézők közé, majd az előadás végén elsült két ágyú, és lila füst szállt a levegőbe. Ez már túl sok volt a koncertterem igazgatóságának, és 1972-ben kitiltották a rockereket. Nem sokáig: 1974-ben a Pink Floyd újra fellépett a Royal Albert Hallban, és lassan a többiek is visszaszivárogtak.

10+1. Mi is voltunk ott

2018-ban a Fesztiválzenekar is szerepelt a BBC Proms műsorán. A zenekart mi is elkísértük Londonba, beszámolónk itt olvasható.

Magyaros dallamok fűtötték az esős Londont – A Fesztiválzenekar után utaztunk

Kapcsolódó

Magyaros dallamok fűtötték az esős Londont – A Fesztiválzenekar után utaztunk

Hosszú sorok, hatezer lelkes néző, egy magyar zenekar és három cigány származású muzsikus. A Budapesti Fesztiválzenekar két koncertet adott a világ egyik legnagyobb klasszikus zenei fesztiválján, a BBC Promson. A második koncerten mi is ott voltunk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Ókovács Szilveszter azonnali hatállyal felmondta Kesselyák Gergely szerződését

A karmester-operarendező, aki korábban a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója is volt, maga is pályázott az Opera élére, és a szakértői bizottság a legtöbb szavazattal támogatta. CIKKÜNK FRISSÜLT ÓKOVÁCS SZILVESZTER KÖZLEMÉNYÉVEL!
Színház

„Önök minden pályázatunkat elutasították” – Közös nyílt levelet írtak a független társulatok

A huszonöt színházi társulat levelét azoknak az „ismeretlen kurátoroknak” címezte, akik a közelmúltban nulla forint támogatást ítéltek meg nekik. A Rózsavölgyi Szalon is beszámolt arról, őket hogyan érintette a döntés. CIKKÜNK FRISSÜLT!
Zenés színház

Rost Andrea nem lép fel a Magyar Állami Operaházban a jövő évadban

Az énekesnő döntéséről tájékoztatta az intézmény főigazgatóját, Ókovács Szilvesztert, és az idén nyárra meghirdetett Varázsfuvola-előadásokból is kilép.
Klasszikus

A zeneélet kivételes művészei fogtak össze a magyar klasszikus zene helyzetének javítása érdekében

Hét Kossuth-díjas művész elnökségével megalakult a Magyar Muzsikusok Szövetsége, melynek célja a klasszikus zene társadalmi elfogadottságának emelése, a magyar zene értékeinek megőrzése és fejlesztése egy átfogó stratégia megalkotásával.
Klasszikus

Száz év hét napban – a BMC Ligeti Fesztiválján jártunk

A Ligeti György születésének századik évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat csúcspontja a Budapest Music Centerben rendezett egyhetes fesztivál volt. Négy, igencsak különböző típusú koncerten jártunk

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

A hangok mai építményei – Kedves Csanád a folytatódó FUGA-koncertekről

Szerencsésen alakult a FUGA – Budapesti Építészeti Központ koncertjeinek a sorsa, a kortárs zenét kedvelő közönség továbbra is ebben a különleges atmoszférában hallgathatja napjaink legizgalmasabb szerzőinek műveit.
Klasszikus hír

A zeneélet kivételes művészei fogtak össze a magyar klasszikus zene helyzetének javítása érdekében

Hét Kossuth-díjas művész elnökségével megalakult a Magyar Muzsikusok Szövetsége, melynek célja a klasszikus zene társadalmi elfogadottságának emelése, a magyar zene értékeinek megőrzése és fejlesztése egy átfogó stratégia megalkotásával.
Klasszikus beszámoló

Száz év hét napban – a BMC Ligeti Fesztiválján jártunk

A Ligeti György születésének századik évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat csúcspontja a Budapest Music Centerben rendezett egyhetes fesztivál volt. Négy, igencsak különböző típusú koncerten jártunk
Klasszikus ajánló

Pénteken indul a Haydneum – Magyar Régizenei Központ nyár eleji fesztiválja a budapesti Egyetemi templomban

2023. június 9. és 17. között rendezi meg második Egyházzenei Fesztiválját a Haydneum – Magyar Régizenei Központ Budapesten, az Egyetemi templomban.
Klasszikus hír

Vajda Gergely zeneszerzőként és karmesterként is bemutatkozik Párizsban

A nemzetközileg keresett karmester-zeneszerző ismét együtt dolgozik a francia Ars Novával, illetve egy hárfafesztivál műsorán is szerepel egy alkotása.