1.  A titokzatos Mozart-kézirat

2014-ben nagy szenzáció volt, amikor az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében Mozart egyik legnépszerűbb szonátájának eredeti kézirattöredékét fedezte fel a Zeneműtár vezetője, Mikusi Balázs. A töredékre egy azonosítatlan kéziratokat tartalmazó mappában talált rá. A négyoldalnyi töredék Mozart egyik legismertebb művének, a híres "török indulóval" záruló A-dúr szonátának (K. 331) csaknem felét tartalmazza a szerző eredeti lejegyzésében. 2014 szeptember 26-án nyilvános bemutató alkalmával Kocsis Zoltán a könyvtár dísztermében egy Mozart korabeli fortepiano kópiáján adta elő a szonátát, immár kiigazítva a mű korábbi kiadásaiban szereplő hibákat.

Mikusi Balázs, a Zeneműtár vezetője a Mozart-szonáta kéziratával (Fotó/Forrás: Czimbal Gyula, MTI)

2. Mozart legdrágábban elkelt levele

217 ezer dollárért (körülbelül 58 millió forintért) kelt el egy bostoni árverésen az az egyoldalas levél 2015 októberében, melyet Mozart barátjának, Nikolaus Joseph von Jacquin osztrák botanikusnak írt 1786-ban német nyelven. Ebben az kérte, hogy küldjön futárt, akivel elküldi neki g-moll kvartettjének, E-dúr szonátájának és G-dúr zongoratriójának partitúráit. A bostoni RR aukciósház nem hozta nyilvánosságra a vevő nevét. Bobby Livingston, az aukciósház alelnöke elmondta, hogy Mozart levelei a gyűjtők által leginkább keresett tételek az árveréseken.

3. Mozart-kugeln

Az eredeti Mozart-golyót, vagyis az Original Salzburger Mozartkugelnt Paul Fürst salzburgi cukrász készítette, legelőször 1890-ben. A legenda szerint azért nevezte el a zenészóriásról a marcipános-pralinés csokibonbont, mert Mozart édesszájú volt, rajongott a különféle édes falatokért. Paul Fürst receptjében különleges pisztáciás marcipánt használt a hagyományos, ismertebb mandula alapú marcipán helyett, valamint nugátkrémet és csokoládét.

Mozart-kugeln

4. Mozart-hajtincs árverés alatt

A 18-19. században szokás volt a zeneszerzők hajtincseit megőrizni és emlék- vagy ajándéktárgyként továbbadni. Mozart 1791-es halála után özvegye a német zeneszerző, Karl Anschütz anyjának adta elhunyt férje haját, amelyet később Arthur Somervell angol komponista szerzett meg. Az aranyozott nyakérembe foglalt tincset 2015 májusában az 1937-ben elhunyt Somervell családja bocsátotta árverésre.

5. " Mozart" hírhedt nevetése

Mozart életéről Schäffer drámája nyomán Milos Forman rendezett egy Oscar-díjjal többszörösen is jutalmazott filmet, amely a zenészóriás kiválóságán túl is megállja a helyét művészi alkotásként. Forman műve szintén Mozart és Salieri viszonyára koncentrál, a legemblematikusabb vonása pedig a Mozartot alapító Tom Hulce színészi játéka, azon belül is a híres röhögés, ami remekül visszaadja a zeneszerző bohém személyiségét.

6. Mozart tesztközönsége

Bécs legrégebbi még ma is működő kávéháza az 1824-ben megnyitott Café Frauenhuber a Himmelpfortgassén - többek közt arról is híres, hogy korábban ebben az épületben tesztelte műveinek közönségre gyakorolt hatását Mozart, aki 1782-ben indította el itt délelőtti koncertmatiné-sorozatát, melynek keretében minden reggel 10 órától játszott itt a társadalom felső rétegének. Mozart utoljára 1791. március 4-én lépett itt fel a nyilvánosság előtt.

cafe frauenhubler

7. Mozart mint musicalhős

A zeneszerző nem mindennapi élete kiváló alapanyagául szolgált egy musicalnek is, ezt felismerve írta meg Lévay Szilveszter és Michael Kunze Mozart! című darabját, amelyet Ausztriában mutattak be 1999-ben. A musical magyar bemutatója 2003-ban volt a Budapesti Operettszínházban Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Dolhai Attila címszereplésével, akinek ez a szerep hozta meg az áttörést a zenés színház világában. A világhírűvé vált darab a Mozart egyéniségének és tehetségének tragikumára koncentrál, a leghíresebb dala is nagyjából Mozart meghasonlását meséli el, amit az alábbi videóban nézhetnek meg:

8. Mozart zeneterápiás hatása

A Mozart-effektus kifejezést először Alfred A. Tomatis használta. Feltételezése szerint Mozart zenéjének hallgatásával rövid távon fejlődést lehet elérni bizonyos típusú értelmi, térbeli-logikai feladatoknál. Ezt nem bizonyították, az azonban kétségtelen, hogy zenéje a zeneterápia egyik alapköve. Tardy József, a Magyarországi Hospice Alapítvány zeneterapeutája Mozart zenéjének terápiás hasznáról a következőképp nyilatkozott nekünk: „Mivel nem programzenét írt, tágabb lehetőséget ad saját érzelmeink keltésére és belső képeink, szimbólumaink kialakítására. Ellentétes érzelmeket is kifejez: örömet és gyönyört éppúgy, mint fájdalmat és félelmet, az utóbbiakat zenei mozgásával fel is oldja.”

9. A legkisebb Mozart 

273 ezer fontért (104 millió forintért) kelt el Mozart egy apró fiatalkori portréja egy 2014. november 20-ai londoni árverésen. Az árverési ház szakértője szerint a színes képmás, amely 21 évesen ábrázolja Mozartot, a zenei géniusz lényegét ragadja meg. A miniatúrán a zeneszerző egyenesen az ember szemébe néz, nyílt és barátságos a tekintete, azonnal megragadja a kép szemlélőjét - mondta. A művész a portrét 18 éves unokatestvérének, Maria Anna Thekla Mozartnak adta, akivel rövid ideig flörtölt. A képet Maria Anna hagyatéka között találták meg, amikor 1841-ben 82 esztendős korában elhunyt. Az ismeretlen szerző elefántcsontra festette a 4 centiméteres portrét, amelyet eredeti foglalatában árvereztek el.

Mozart-portré

10. Mozart és a szabadkőművesség

A 18. század 80-as éveiben Bécs igazi szellemi központjai a szabadkőműves páholyok voltak. Mozart 1784 decemberében nyert felvételt a "Jótékonysághoz" címzett páholyba. A "rend" eszméi mély hatást gyakoroltak a Mozartra, páholytestvéreit és tagságát igen komolyan vette. A "rend" is komolyan vette őt, amit gyorsan növekvő tekintélye és az úgynevezett "kőműves-zenék" (K.410, K.411, K.471, K.477, K.623) bizonyítanak. Ezeket különböző alkalmakra, ceremóniákra írta. A K.477 számú "kőműves temetési zenét" például két páholytestvérének, Esterházy Ferenc grófnak és Mecklenburg-Strelitz hercegnek elhunyta alkalmából komponálta. A K.623 számú "kőműves kantáta" 1946 óta Ausztria nemzeti himnusza. Mozart szabadkőműves működésének kiteljesedését számos szakértő a Varázsfuvolában és annak jelképiben véli felfedezni.

+1. Aki Mozarttal ment át a túlvilágra

Fodor Géza esztéta 1975-ben Mozart operáinak esztétikai elemzését adó disszertációjával nyerte el a filozófiai tudományok kandidátusa címet, majd ennek alapján az egyetemi doktorátust. 2008-as temetésénél végakarata szerint urnafülkéjében helyezték el A varázsfuvola partitúráját, miközben a II. felvonás elejéről háromszor három fanfár hangzott fel, majd a Papok kórusa, végül az utolsó jelenet, a Trisztán örök éjszakája után Sarastro szavaival: “Már lángol a napfény” és a zárókórussal Fodor Gézát jelképesen Sarastro birodalmába, a kiválasztottak közé emelték - idézte fel Bacsó Béla egyetemi tanár nekrológjában.