Klasszikus

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

2017.07.07. 08:55
Ajánlom
„Az életben nem akarok többet ilyen zagyvaságot hallgatni!” – Tiszteletben tartjuk, ha mondtál már valaha valami hasonlót, ezért készítettünk egy listát azokról a kihagyhatatlan zenékről, amiket soha nem akarsz hallani ebben az életben… de talán érdemes visszatérni rájuk, miután meghaltál.

„A kortárs klasszikus zene halott, zeneszerzők írnak zeneszerzőknek, hatalmas kakofónia az egész, és én Bartók után inkább kiszállok a zenevonatból...” Mondtál már ilyet? Felejtsd el! Mutatunk tíz olyan kortárs zenét, mely nem egyszerűen csak jó befogadható, de megmutatja, hogy a zene fantasztikus irányba fejlődött az elmúlt hetven-nyolcvan évben.

1. Arvo Pärt – Silhouette

Az észt minimalista zeneszerző egyike azon szerencséseknek, akik még életükben klasszicizálódtak, és akiket szinte kultikus tisztelet övez. Minimalista zeneszerzőnek mondják, aki apró motívumokból épít nagyobb zenei szöveteket, az így létrejövő zene pedig egyszerre dinamikus és statikus – konyhanyelven szólva „lebegő” érzést hordoz. Az alábbi mű is ezt a kettősséget szemlélteti. A Silhouette egy nagyon szép ívvel felépített darab, melyet az Eiffel-torony ihletett. Az ajánlás is Gustave Eiffelnek szól, a művet 2009-ben mutatta be Paavo Järvi és az Orchestre de Paris.

2. Ligeti György – Hegedűverseny, III. tétel

Ligeti számunkra, magyarok számára megkerülhetetlen komponista, ehhez képes még ma is sikerül megkerülnünk őt. Pedig évtizedek óta hatalmas kultusza van tőlünk nyugatabbra, és ha a 20. század legnagyobb komponistáit kell felemlíteni, ott van a neve az első ötben.

A Hegedűverseny egyike a legizgalmasabb műveinek – ráadásul kifejezetten könnyen befogadható. Az Intermezzo feliratú tétel olyan, mintha egy rendkívül hatásos thrillerjelenet mögé íródott volna, a zenéből pedig az is kiderül, hogy a tonális viszonyok elhagyásával is lehet egybefüggő viszonyrendszereket létrehozni. Ennek a rövid tételnek a zárlata igazi katarzis a legnemesebb értelemben.

3. Max Richter–Vivaldi – A négy évszak

Most egy kicsit csalunk, ez a mű természetesen nem egészében kortárs, a nagy része ugyanis Vivaldi kottája. De épp ezért válogattam be a tíz közé: Max Richter (1966-) átiratából kiderül, hogy a 21. században már sokkal többet tudunk a zenéről, mint a 18-ikban, hiszen évszázados tapasztalat áll mögöttünk. Richter átirata tehát nem disszonánssá tette Vivaldit, hanem még szebbé. Hallgasd meg csak az első tételt!

Olyan, mintha egy gyönyörű tavaszi kertbe lépnél, úgy zsongnak a vonós hangszerek.

Bizonyára valami ilyesmit képzelt el Vivaldi is, Richter azonban, a modern texturális zenei építkezést ismerve már sokkal hatásosabban valósította meg ugyanazt a célt.

4. John Cage – Bacchanale (1940)

Amikor 1938-ban Cage-től, az amerikai avantgárd zene fenegyerekétől kísérőzenét rendeltek egy táncelőadáshoz, a zeneszerzőt leginkább az ütőszenék érdekelték, és a tervezett bacchaniáliát is perkusszív jellegű zeneként képzelte el. A gond csak az volt, hogy az előadóteremben nem volt hely, viszont állt ott egy nagy, fekete zongora. Cage rájött, hogy a zongorát használhatja ütős hangszerként, a húrok közé pedig mindenféle tárgyakat helyezett el, így módosítva azok hangzását. Az eredmény alább hallható.

5. John Tavener – Song for Athene

Tavener már csak a neve miatt sem nagyon választhatott más foglalkozást, mint hogy zeneszerző lesz – névrokona ugyanis a 16. századi angol egyházi komponistának. Tavener (1944-2013) oratóriumaival és kórusműveivel vált a modern kor egyik legnagyobbjává, most egy kedvelt, gyönyörű kórusművet mutatunk tőle. A Song for Athene 1993-ban íródott, és Diana hercegnő temetésén is elhangzott.

6. Philip Glass – Akhnaten

(The Window of Appearances)

Glasst nem kell bemutatni, hiszen a kortárs zeneszerzők egyik legnagyobbika, de ha mégis, nyolcvanadik születésnapján hosszabb portrét közöltünk róla. A komponista a hetvenes-nyolcvanas években írta három nagy operáját, az Einstein on the Beach-t, a Gandhi életéről szóló Satyagrahát és az Ehnaton életéről szóló, alább részletében hallható darabot. Az első felvonás harmadik jelenetében a fáraó – egy kontratenor énekes – himnuszt énekel a Teremtőnek egyiptomi nyelven, majd Nefertiti csatlakozik hozzá – akinek nő létére mélyebb szólama van –, majd Tije királynő.

„Nem elképzelni kell, le kell írni” - Philip Glass 80 éves

Kapcsolódó

„Nem elképzelni kell, le kell írni” - Philip Glass 80 éves

A Koyaanisquatsi, az Einstein on the Beach, valamint a Truman Show és az Órák Golden Globe- és BAFTA-díjas zeneszerzője január 31-én ünnepli 80. születésnapját. De vajon a Steve Reichhel és Terry Rileyval egyidőben indult komponista miért nem szereti, ha minimalistának titulálják művészetét?

7. Kurtág György – Perpetuum mobile a Játékokból

Tavaly ünnepelte kilencvenedik születésnapját Kurtág György, és az előtte tisztelgő koncertsorozat egyik fontos eseménye volt, amikor Kocsis Zoltán játszott Kurtág hangjegyfüzetéből, melybe a szerző saját kezűleg írta le a híres sorozat darabjait. A Játékok célja, hogy a zenével és a zongorával való ismerkedés szubtilisen történjen. Ahogy a felvételen látható, a játékos simogatja a zongorát, egyre szélesebben veszi sorra a billentyűket. Igazi kincs ez a darab, mely megmutatja, hogy a zene – és az élet – célja a játék, a felfedezés, az önkéntelen alkotás.

8. Thomas Adès – Polaris

Adès (1971-) egyszerűen menő. Nem csak azért, mert karmesterként és zongoraművészként is sikeres, vagy mert operáit és más műveit a legnagyobb koncerttermekben és színpadokon mutatják be. Legfőképpen azért, mert mindig izgalmas zenét ír, rendkívül ért a hatáshoz és varázslatos hangszínek szólnak a zenekari műveiben. Kicsit olyan az egész, mintha az impresszionizmust, a szerializmust és a neoromantikát összegyúrnánk. A Polaris (1990) című műve – ahogy ez a címből is kiderül – az Északi Csillag zenei portréja.

9. Steve Reich – Zene tizennyolc muzsikus számára

Ez a lakonikus című darab a minimalizmus egyik csúcspontja a zeneirodalomban. Reich 1974-76 között dolgozott rajta, és az egész olyan, mint egy hosszú zenei meditáció. Az egyórás mű tizenegy hangzatot szerepeltet, a mű szakaszaiban egy-egy hangzatot ismételnek a zenészek egészen addig, míg a mű végeztével a kör bezárul, a zene pedig visszatér a legelső akkordhoz.

10. Tan Dun – Passacaglia (A szél és a madarak titka)

A kínai komponistát a nagyközönség a Tigris és sárkány című film zeneszerzőjeként ismerheti. Tan Dun korántsem mondható elitistának, hiszen írt ő már zenét a 2008-as pekingi olimpia megnyitójára is, és szívesen kíséri a zenéjét audiovizuális elemekkel is. Passacaglia c. művét a Carnegie Hall számára írta, a szerzőt pedig Da Vinci ihlette. „Mi a természet titka? Talán csak a madarak és a szél tudják” – írta Tan Dun a műről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elhunyt Haramza László operaénekes

A Magyar Állami Operaház magánénekesét 60 éves korában érte a halál – adta hírül az Opera.
Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Zenés színház

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Vizuál

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.
Vizuál

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai, Bortnyik és Munkácsy remekművei láthatók a május 15-én nyíló, csaknem 400 négyzetméteres területtel kibővülő Virág Judit Galériában, ahol a 105 kortárs és 157 klasszikus művet felvonultató új aukciós tárlat is megtekinthető.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.