Klasszikus

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

2017.07.07. 08:55
Ajánlom
„Az életben nem akarok többet ilyen zagyvaságot hallgatni!” – Tiszteletben tartjuk, ha mondtál már valaha valami hasonlót, ezért készítettünk egy listát azokról a kihagyhatatlan zenékről, amiket soha nem akarsz hallani ebben az életben… de talán érdemes visszatérni rájuk, miután meghaltál.

„A kortárs klasszikus zene halott, zeneszerzők írnak zeneszerzőknek, hatalmas kakofónia az egész, és én Bartók után inkább kiszállok a zenevonatból...” Mondtál már ilyet? Felejtsd el! Mutatunk tíz olyan kortárs zenét, mely nem egyszerűen csak jó befogadható, de megmutatja, hogy a zene fantasztikus irányba fejlődött az elmúlt hetven-nyolcvan évben.

1. Arvo Pärt – Silhouette

Az észt minimalista zeneszerző egyike azon szerencséseknek, akik még életükben klasszicizálódtak, és akiket szinte kultikus tisztelet övez. Minimalista zeneszerzőnek mondják, aki apró motívumokból épít nagyobb zenei szöveteket, az így létrejövő zene pedig egyszerre dinamikus és statikus – konyhanyelven szólva „lebegő” érzést hordoz. Az alábbi mű is ezt a kettősséget szemlélteti. A Silhouette egy nagyon szép ívvel felépített darab, melyet az Eiffel-torony ihletett. Az ajánlás is Gustave Eiffelnek szól, a művet 2009-ben mutatta be Paavo Järvi és az Orchestre de Paris.

2. Ligeti György – Hegedűverseny, III. tétel

Ligeti számunkra, magyarok számára megkerülhetetlen komponista, ehhez képes még ma is sikerül megkerülnünk őt. Pedig évtizedek óta hatalmas kultusza van tőlünk nyugatabbra, és ha a 20. század legnagyobb komponistáit kell felemlíteni, ott van a neve az első ötben.

A Hegedűverseny egyike a legizgalmasabb műveinek – ráadásul kifejezetten könnyen befogadható. Az Intermezzo feliratú tétel olyan, mintha egy rendkívül hatásos thrillerjelenet mögé íródott volna, a zenéből pedig az is kiderül, hogy a tonális viszonyok elhagyásával is lehet egybefüggő viszonyrendszereket létrehozni. Ennek a rövid tételnek a zárlata igazi katarzis a legnemesebb értelemben.

3. Max Richter–Vivaldi – A négy évszak

Most egy kicsit csalunk, ez a mű természetesen nem egészében kortárs, a nagy része ugyanis Vivaldi kottája. De épp ezért válogattam be a tíz közé: Max Richter (1966-) átiratából kiderül, hogy a 21. században már sokkal többet tudunk a zenéről, mint a 18-ikban, hiszen évszázados tapasztalat áll mögöttünk. Richter átirata tehát nem disszonánssá tette Vivaldit, hanem még szebbé. Hallgasd meg csak az első tételt!

Olyan, mintha egy gyönyörű tavaszi kertbe lépnél, úgy zsongnak a vonós hangszerek.

Bizonyára valami ilyesmit képzelt el Vivaldi is, Richter azonban, a modern texturális zenei építkezést ismerve már sokkal hatásosabban valósította meg ugyanazt a célt.

4. John Cage – Bacchanale (1940)

Amikor 1938-ban Cage-től, az amerikai avantgárd zene fenegyerekétől kísérőzenét rendeltek egy táncelőadáshoz, a zeneszerzőt leginkább az ütőszenék érdekelték, és a tervezett bacchaniáliát is perkusszív jellegű zeneként képzelte el. A gond csak az volt, hogy az előadóteremben nem volt hely, viszont állt ott egy nagy, fekete zongora. Cage rájött, hogy a zongorát használhatja ütős hangszerként, a húrok közé pedig mindenféle tárgyakat helyezett el, így módosítva azok hangzását. Az eredmény alább hallható.

5. John Tavener – Song for Athene

Tavener már csak a neve miatt sem nagyon választhatott más foglalkozást, mint hogy zeneszerző lesz – névrokona ugyanis a 16. századi angol egyházi komponistának. Tavener (1944-2013) oratóriumaival és kórusműveivel vált a modern kor egyik legnagyobbjává, most egy kedvelt, gyönyörű kórusművet mutatunk tőle. A Song for Athene 1993-ban íródott, és Diana hercegnő temetésén is elhangzott.

6. Philip Glass – Akhnaten

(The Window of Appearances)

Glasst nem kell bemutatni, hiszen a kortárs zeneszerzők egyik legnagyobbika, de ha mégis, nyolcvanadik születésnapján hosszabb portrét közöltünk róla. A komponista a hetvenes-nyolcvanas években írta három nagy operáját, az Einstein on the Beach-t, a Gandhi életéről szóló Satyagrahát és az Ehnaton életéről szóló, alább részletében hallható darabot. Az első felvonás harmadik jelenetében a fáraó – egy kontratenor énekes – himnuszt énekel a Teremtőnek egyiptomi nyelven, majd Nefertiti csatlakozik hozzá – akinek nő létére mélyebb szólama van –, majd Tije királynő.

„Nem elképzelni kell, le kell írni” - Philip Glass 80 éves

Kapcsolódó

„Nem elképzelni kell, le kell írni” - Philip Glass 80 éves

A Koyaanisquatsi, az Einstein on the Beach, valamint a Truman Show és az Órák Golden Globe- és BAFTA-díjas zeneszerzője január 31-én ünnepli 80. születésnapját. De vajon a Steve Reichhel és Terry Rileyval egyidőben indult komponista miért nem szereti, ha minimalistának titulálják művészetét?

7. Kurtág György – Perpetuum mobile a Játékokból

Tavaly ünnepelte kilencvenedik születésnapját Kurtág György, és az előtte tisztelgő koncertsorozat egyik fontos eseménye volt, amikor Kocsis Zoltán játszott Kurtág hangjegyfüzetéből, melybe a szerző saját kezűleg írta le a híres sorozat darabjait. A Játékok célja, hogy a zenével és a zongorával való ismerkedés szubtilisen történjen. Ahogy a felvételen látható, a játékos simogatja a zongorát, egyre szélesebben veszi sorra a billentyűket. Igazi kincs ez a darab, mely megmutatja, hogy a zene – és az élet – célja a játék, a felfedezés, az önkéntelen alkotás.

8. Thomas Adès – Polaris

Adès (1971-) egyszerűen menő. Nem csak azért, mert karmesterként és zongoraművészként is sikeres, vagy mert operáit és más műveit a legnagyobb koncerttermekben és színpadokon mutatják be. Legfőképpen azért, mert mindig izgalmas zenét ír, rendkívül ért a hatáshoz és varázslatos hangszínek szólnak a zenekari műveiben. Kicsit olyan az egész, mintha az impresszionizmust, a szerializmust és a neoromantikát összegyúrnánk. A Polaris (1990) című műve – ahogy ez a címből is kiderül – az Északi Csillag zenei portréja.

9. Steve Reich – Zene tizennyolc muzsikus számára

Ez a lakonikus című darab a minimalizmus egyik csúcspontja a zeneirodalomban. Reich 1974-76 között dolgozott rajta, és az egész olyan, mint egy hosszú zenei meditáció. Az egyórás mű tizenegy hangzatot szerepeltet, a mű szakaszaiban egy-egy hangzatot ismételnek a zenészek egészen addig, míg a mű végeztével a kör bezárul, a zene pedig visszatér a legelső akkordhoz.

10. Tan Dun – Passacaglia (A szél és a madarak titka)

A kínai komponistát a nagyközönség a Tigris és sárkány című film zeneszerzőjeként ismerheti. Tan Dun korántsem mondható elitistának, hiszen írt ő már zenét a 2008-as pekingi olimpia megnyitójára is, és szívesen kíséri a zenéjét audiovizuális elemekkel is. Passacaglia c. művét a Carnegie Hall számára írta, a szerzőt pedig Da Vinci ihlette. „Mi a természet titka? Talán csak a madarak és a szél tudják” – írta Tan Dun a műről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Egy csipetnyi Párizs Budapesten – ingyenes utcabál a Francia Intézet előtt

Anaïs Rosso francia művész, valamint Lakatos Mónika és FolkTriója is fellép július 12-én a Francia Intézet által szervezett ingyenes eseményen, ahol kulturális és gasztronómiai programokkal várják az érdeklődőket.
Könyv

Igazi művész a hamis próféták világában – új életrajzi könyv jelenik meg David Lynchről

Októberben vehetik kézbe a magyar olvasók Ian Nathan könyvét, amely részletesen mutatja be az idén januárban elhunyt filmrendező, festő, fényképész, David Lynch munkásságát és életét. A kötet a Troubadour Books gondozásában jelenik meg, Illés Róbert fordításában.
Klasszikus

Bach a falumúzeumban – zalai orgonán készült felvétel a barokk mester műveiből

Mátyás István orgonaművész a jelenleg a zalacsébi templomban található, hányattatott sors után megmentett hangszeren rögzítette Johann Sebastian Bach olyan műveit, amelyek kisebb méretű orgonán is játszhatók.
Színház

A Kean nyerte az Underground Nemzetközi Színházi Fesztivál nagydíját

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása fesztivál-nagydíjat nyert az Underground Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Az Aradi Kamaraszínház tagja, Harsányi Attila színművész három előadást játszott a seregszemlén.
Zenés színház

Keresztes Tamás és Sodró Eliza is beugrik a nagybőgőbe – rendhagyó operettgála készül Veresegyházon!

Milyen bonviván Nagy Ervin? Vajon Sodró Elizának is délibábos a Hortobágy? A szokatlan kérdésekre a Mézesvölgyi Nyár ad majd válaszokat augusztus 13-án, érkezik ugyanis Peller Károly rendhagyó operettgálája.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Ismeretlen Satie-műveket rögzítettek lemezre

Az éppen száz éve elhunyt francia zeneszerző huszonhét sosem hallott alkotása került elő könyvtárakból és magángyűjteményekből. A műveket most bárki meghallgathatja Alexandre Tharaud zongorista és Nemanja Radulović hegedűművész lemezén.
Klasszikus hír

Bach a falumúzeumban – zalai orgonán készült felvétel a barokk mester műveiből

Mátyás István orgonaművész a jelenleg a zalacsébi templomban található, hányattatott sors után megmentett hangszeren rögzítette Johann Sebastian Bach olyan műveit, amelyek kisebb méretű orgonán is játszhatók.
Klasszikus hír

Indul a 3. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny

Három kontinens 26 országából összesen 110 jelentkezés érkezett a debreceni Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyre, melynek keretében ezúttal a fiatal kürt-, trombita- és harsonaművészek mérhetik össze tudásukat.
Klasszikus ajánló

Elérhetőek a jegyek az MRME koncertjeire

A Magyar Rádió Művészeti Együttesei a különleges, tiszta hangzás mellett a hazai, valamint nemzetközi karmesterek és szólisták legjobbjait hozza el, továbbá az ígéretét annak, hogy minden koncert a zene varázsát nyújtja majd a közönségnek.
Klasszikus ajánló

Kodálytól az LGT-ig: zenés időutazásra csábítja a közönséget a Danubia Zenekar

A Benczúr Kertben ad koncertet a Danubia Zenekar. Az est során a klasszikus zeneművek és a kortárs szerzemények mellett mai popslágerek is felcsendülnek majd. Az együttes karmesterével, Hámori Mátéval beszélgettünk.