1. A zenetanulás fejleszti a nyelvi és logikai készségeket

Azok a diákok, akik gyerekkoruktól tanulnak zenét, jobban teljesítenek a nyelvtanórákon, gördülékenyebben fogalmaznak, és logikusabban érvelnek. A bal agyfélteke fejlesztéséhez a zene a legkönnyebb út, és ebben a korai gyermekévek különösen fontos időszakot jelentenek.

2. Fejleszti a térbeli intelligenciát

A zenetanulás hatásait vizsgáló kutatások szerint összefüggés van a zene és a térbeli intelligencia között. Hogy mi a térbeli intelligencia? A képekben gondolkodás és a terekre vonatkozó emlékezés képessége. Akinek fejlett a térbeli intelligenciája, jól tájékozódik térképen, jobban kiigazodik műszaki rajzokon, jobban érzékeli a teret, és könnyebben átlátja a matematika összefüggéseit.

Már babakorban érdemes zenélni a gyereknek (Fotó/Forrás: PXHere)

3. Magabiztossá tesz

A zene olyan terület, amely megengedi a tanulóknak, hogy az egyéniségüket is beletegyék a tevékenységbe, új, saját megoldásokat próbáljanak ki. Ha együttesben játszanak, ráéreznek saját fontosságukra is, arra, hogy az ő hangjuk épp annyira nélkülözhetetlen, mint a körülötte lévőké. Az, aki zenét tanul, magabiztosabban közeledik az emberekhez a mindennapi életben is.

Jelenet a Reszkessetek, betörők 2. című filmből

4. Csökkenti a stresszt

A stressz az agyban keletkezik, és láncreakciót indít el az egész szervezetben. Az alarm reakció állandó marad, ha az embert folyamatosan stressz éri, így a szervezet kimerül. Kutatások szerint a zene segít megszüntetni ezt az alarm reakciót, hatása pedig még tartósabb, ha maga az alany játszik hangszeren vagy énekel.

5. Igényessé tesz

Mivel a zene az egyik legszabadabb művészet, a zenét tanuló diákok – például ha hangszeren gyakorolnak – képesek megkülönböztetni az igényes munkát az igénytelentől. A zenélés követeli tőlük, hogy állandóan új minőség elérésére törekedjenek, ezt az indíttatásukat pedig a hétköznapok minden pillanatában hasznosíthatják.

Egy angliai gyerekkórus (Fotó/Forrás: PXHere)

6. Segít legyőzni a félelmet

A zenetanulással ma a legtöbb zeneiskolában együtt jár a nyilvános szereplés. A növendékhangversenyeken nem szabad túl sok stressznek kitenni a gyerekeket, és ahelyett, hogy a darabok hangról hangra való pontos visszaadását várnánk tőlük, bátorítsuk őket egyéniségük megmutatására. A fellépésekkel, szerepléssel járó stressz akár eustressz (tehát jótékony stressz) is lehet, de ez nagyban a pedagógusokon múlik.

Kislány hegedűvel (Fotó/Forrás: PXHere)

7. Növeli az érzelmi intelligenciát

Kodály Zoltán szállóigévé vált mondás szerint a zene az emberi lélek olyan területeit is feltárja, ahova más nem világít be. Fokozottan igaz ez a gyerekek esetében, akik nehezebben fejezik ki magukat verbálisan. Bátorítsuk őket a zenélésre, az improvizációra, de ne szóljuk le, ha szívből játszanak.

8. Segít az iskolai követelmények teljesítésében

Egy amerikai felmérés szerint azok a diákok, akik tanulnak zenét, 20-22 százalékkal jobb eredményt értek el az egységesített vizsgákon, mint társaik.

Fúvószenekar (Fotó/Forrás: PXHere)

9. Jobban megy tőle a matek

Amikor egy zenét tanuló diák megismerkedik a ritmussal, illetve az ütem, a fél, a negyed, a nyolcad fogalmával, tulajdonképpen matekot tanul. Jóval azelőtt megtanulja a törtérték lényegét, hogy az iskolában arra sor kerülne. Ne felejtsük el, a zene sokkal közelebb áll a matematikához, mint a humán tudományok. 

10. Javítja a hallást

Azok a gyerekek, akik zenét tanulnak, érzékenyebbek lesznek a mindennapi élet hangjaira is, hosszabb ideig képesek figyelni rájuk. Egy kutatás szerint még a különböző mértékben hallássérült gyerekeken is segít az éneklés és a zenélés.