Klasszikus

100 éves a magyar szerzői jogvédelem

2007.06.22. 00:00
Ajánlom
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület idén ünnepli 100. születésnapját. Ennek alkalmából június 25-én ünnepi koncertet rendez a Művészetek Palotájában.

Magyarországon az alkotók szerzői jogáról először 1884-ben született törvény, amely elsősorban a kezdeményező irodalmárok érdekeit védte, nem tiltotta például a zeneművek szerző vagy jogosultja beleegyezése nélküli előadását. Az Osztrák-Magyar Monarchia első, zenei jogvédelemre szakosodott szervezete, a Gesellschaft der Autoren, Componisten und Musikverleger in Wien (AKM) 1897 decemberében, az osztrák szerzői jogi törvény kibocsátása után két évvel alakult meg, majd 1907. május 21-én létrejött az Írók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete, amely az osztrák, a német, a spanyol és a francia szerzőket képviselték Magyarországon.

Az 1930-as évek elejének gazdasági válsága a szerzői jogdíjbevételt alig csökkentette, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szerzők jogdíjigényét újabb területekre (fonográf, gramofon, rádió, hangosfilm) terjesztették ki, így a Szövetkezet bevételei minden korábbinál magasabbra emelkedtek. Egyre többen kérték a felvételüket a Zeneszerzők Szövetkezetébe. A jelentkezők nagy száma arra késztette a vezetőséget, hogy az automatikus felvétel helyett a tagságot bizonyos feltételekhez kösse. 1936-ban 170 rendes tag és 770 jogdíjjogosult tartozott a Szövetkezet kötelékébe. A második világháború idején "zsidóérdekeket szolgáló" jogvédő alakulatnak nevezték a Szövetkezetet a szélsőjobboldali körök, 1944 tavaszán a 220 rendes tag közül kizártak 70 fő izraelitának minősített tagot illetve törölték a jogdíjjogosultak 20%-át a névsorból. November végén nyilas fegyveresek lezárták a Szövetkezet irodáit és a működést bizonytalan időre felfüggesztették. A főváros ostroma alatt a Gerlóczy utcai székház Dalmady utcai frontja az irodákkal és az irattárral együtt teljesen megsemmisült. 1946-ban Heltai Jenő, Becskő József, Márkus Alfréd és Huszka Jenő közbenjárására a belügyminiszter új rendelettel pótolta az 1942-ben hatályon kívül helyezett, a jogdíjbehajtás szempontjából létfontosságú rendeleteket. A magyar szerzők érdekeinek képviseletében 1947-ben utazott először nagyobb küldöttség külföldre a nemzetközi kapcsolatok helyreállítása és az anyagi ügyek rendezése céljából. A külföldi partnerek többsége a magyar szerzők javára lemondott a háború alatt felhalmozódott járandóságairól.

A Rákosi-korszak több változást is hozott a zenei szerzői jogok közös kezelésében. A legjelentősebb kétségkívül a Szövetkezet 1953-ban bekövetkezett felszámolása, vagyonának államosítása volt: az "átkeresztelt" Szerzői Jogvédő Hivatal január 1-jétől állami költségvetési szervként működött. Az 1956 utáni években a szerzői jogdíjbevételek folyamatosan nőttek, annak ellenére, hogy a külföldről érkező kisjogdíjak ez időben igen szerények voltak – leszámítva a Bartók és Kodály művek után járó jogdíjakat. A bevétel emelkedése nem csak a vendéglátó-ipari és egyéb szórakoztató egységek számának gyarapodásának és nagyobb lefedettségű ellenőrzésének volt köszönhető, hanem a több zenehasználó üzletet átfogó átalányszerződések mind általánosabbá tételének is. Ezen kívül a jogdíjfizetésre kötelezhető szolgáltatások köre is bővült. A Szerzői Jogvédő Hivatal a ’60-as években a nemzetközi kapcsolataiban az ARTISJUS nevet vette fel, s ez később belföldi névhasználattá is vált.

Az 1969-es új szerzői jogi törvény jótékony hatásai a korszakban kézzelfoghatóvá váltak. Így például az új szerzői jogi törvény a vendéglátó vállalatok esetében nagyobb teret engedett a keret- és átalányszerződések megkötésére. Ugyanakkor még a hetvenes években is komoly gondot okozott, hogy néhány szocialista országból – Románia, Bulgária, Csehszlovákia – megkapják a magyar szerzők illetményeiket. A ’80-as években az egyik legfontosabb, az Artisjus működését évtizedekre megerősítő esemény a magáncélú másolások elterjedése miatt bevezetett ún. üres kazetta jogdíj-rendszer és a kábeltelevíziózás utáni jogdíjak bevezetése volt. A másik fontos esemény ebben az időben a Magyarországot 1940-ben elhagyó Bartók Béla szerzői jogai megöröklése körüli évtizedes nemzetközi viták lezárása volt. Az utolsó jelentős jogi változás az 1998-ban egyesületté alakult Artisjus életében a nagyjogos művek kezeléséről történő lemondás volt 2000-ben. A technikai fejlődés felgyorsulása napjainkban egyre több kihívás elé állítja az intézményt, elsősorban a digitális zenehasználat terén.

1993-ban a szervezet Huszka Jenő (ma Artisjus-díjat) alapított. Később a magyar nótaszerzők számára is alapítottak egy jutalmat Dankó Pista-díj néven (utóbb ez is az ARTISJUS-Díj része lett). Az évenkénti díjazást 1999-ben kiterjesztették az év egy-egy komolyzenei alkotásának szerzőire is.

(2007. június 25. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Az ARTISJUS 100 éves jubileumi koncertje; Weiner: f-moll szerenád; Liszt: A-dúr zongoraverseny; Dohnányi: Koncertdarab, op. 12; Bartók: Magyar képek; Kodály: Galántai táncok; km.: Jandó Jenő (zongora), Perényi Miklós (gordonka), Nemzeti Filharmonikus Zenekar; vez.: Kocsis Zoltán)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hat orosz zeneszerzőt mutat be Szabó Marcell fesztiválja

Budapesten és Debrecenben rendezik meg október 7. és 13. között az Orosz Zenei Fesztivált, amelyen minden koncert egy-egy zeneszerzőt állít a középpontba.
Klasszikus virtuózok

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Klasszikus interjú

Mikołaj Górecki: „Nem vagyok zeneszerző, csak egy fickó, aki komponál”

Egy ismert komponista gyermekének lenni nem mindig kiváltság, különösen ha a gyermek a szülői pályát kívánja követni. Mikołaj Górecki egyik művét a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában hallhatja majd a közönség május 25-én. Ennek kapcsán tettünk fel néhány kérdést az Amerikában élő lengyel komponistának.
Klasszikus kritika

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.
Klasszikus ajánló

Fassang László templomépítésért koncertezik

A Liszt Ferenc-díjas művész jótékonysági orgonaestjét május 19-én tartják a Deák téri evangélikus templomban. A befolyt összeggel a budakeszi evangélikus templom építését támogatják.