Klasszikus

120 éve született Lajtha László

2012.06.29. 12:18
Ajánlom
A Kossuth-díjas zeneszerző nevéhez a népdalgyűjtés, a zenepedagógia és a kulturdiplomácia területén is elévülhetetlen érdemek fűződnek.

Lajtha László 1892. június 30-án született Budapesten. A jómódú és művelt polgárcsaládból származó Lajtha még diákként, Bartók és Kodály példájára kezdte a népdalgyűjtést, és a nála egy évtizeddel idősebb két nagy komponista munkatársává fogadta a tizenhét éves ifjút. A budapesti Zeneakadémiára iratkozott be, de szülei kívánságára közgazdaságtant tanult és doktorátust is szerzett. Zenei tanulmányait külföldön, Lipcsében és Genfben, majd Párizsban folytatta. A francia fővárosban töltött évei meghatározóak voltak későbbi zeneszerzői tevékenységére: zeneművészete sajátos ötvözete a magyar és francia hatásoknak, a "legfranciásabb magyar zeneszerzőnek" is nevezik.

Huszonegy évesen a Magyar Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményének őre lett, ekkor született első, a Des esquisses d'un musicien (Egy muzsikus vázlatai) című zeneműve. Az első világháborúban katonaként szolgált. 1919-ben kezdett tanítani, s ugyanebben az évben a Kassák Lajos Ma című folyóirata által rendezett koncert műsorlapján szerepelt neve először együtt Bartókéval és Kodályéval. Lajtha 1924-től dolgozott a Nemzeti Múzeum népzenei osztályán, itt bontakozott ki igazán népzenegyűjtő tevékenysége. 1928-ban második vonósnégyesének párizsi premierje után a koncerten jelenlévő Elisabeth Coolidge amerikai mecénás újabb kvartettet rendelt tőle, amelyet jelentős összeggel díjaztak. A következő évtől Bartókkal együtt a Népszövetség Szellemi Együttműködési Intézetében, majd a Népművészeti és Népi Hagyományok Bizottságában dolgozott.

Lajtha a II. világháború előtti erdélyi és felvidéki népzenei gyűjtését nyugat-dunántúliakkal egészítette ki. Közel kétezer népdalt gyűjtött össze, az elsők között rögzítette a dallamokat magnetofonnal és jegyezte le tudományos pontossággal a népi hangszeregyüttesek muzsikáját. Monográfiát, tanulmányokat szentelt egy-egy vidék népzenéjének (Széki gyűjtés, Sopron megyei virrasztó énekek), sokat kutatta a cigányok zenéjét és ő ismerte fel az egyes népdaltípusok és az egyházi zene, főleg a gregorián rokonságát. Népdalfeldolgozásaiban csak saját gyűjtésű dallamhoz nyúlt, mert azt vallotta, hogy azzal tud leginkább azonosulni.

Lajtha 1945-49 között a Nemzeti Zenede igazgatója, másfél évig a Rádió zenei vezetője volt, 1947-48-ban Londonban élt és dolgozott. Hazatérése után állásától megfosztották, egzisztenciálisan ellehetetlenítették. Csak 1952-től tanított újra, népzenegyűjtést a Zeneakadémián. Tanítványa volt többek közt Ferencsik János és Kórodi András karmester, Tátrai Vilmos hegedűművész. A Kossuth-díjat 1951-ben kapta népzenekutatói munkásságáért; a kitüntetést először nem akarta elfogadni, majd mégis átvette és a pénzt szétosztotta a nála is szegényebbeknek és megalázottabbaknak. Franciaországban sokáig sokkal ismertebb volt, mint Magyarországon. 1955-ben a Francia Művészeti Akadémia tagjává választotta - első magyarként - George Enescu román zeneszerző megüresedett helyére. Kiutazását még ekkor sem engedélyezték a hatóságok.

Lajtha közel száz művet írt, köztük kilenc szimfóniát, a VII. az 1956-os forradalom zenei tablója. Komponált vonósnégyeseket, vígoperát, két misét, kamara- és kórusműveket, és korának egyik legnagyobb hangszerelő művésze volt. Zeneszerzői életműve a magyar és kelet-európai népzenén kívül a francia impresszionizmus stílusjegyeit viseli magán. Olyan kortársaival volt ismeretségben, mint Paul Valéry francia költő, Nadja Boulanger zenepedagógus, Mauric Ravel és Arthur Honegger francia, Szergej Prokofjev orosz zeneszerző.

Lajtha kiemelkedő zenepedagógus is volt, aki tudatosan különítette el magában a népzenekutatót és a zeneszerzőt. A néptánckutatás terén is úttörő volt, a táncokat a koreográfia lejegyzése mellett filmen is rögzítette, Népies játékok és táncok Magyarországon címmel dolgozatot jegyzett. Lajtha László 1963. február 16-án halt meg Budapesten. Zeneszerzői és népdalgyűjtői hagyatékát a budapesti Hagyományok Háza gondozza. 1995-ben nevével díjat alapítottak zenei ismeretterjesztő, zenekritikai és előadóművészeti területen a rádióműsorokban végzett, kimagasló teljesítmények elismerésére. Születésének 120. évfordulója alkalmából emlékévet rendeznek Magyarországon. Születésnapján, azaz június 30-án a Hagyományok Háza és a Nemzeti Énekkar nagyszabású hangversennyel tiszteleg a zeneszerző emléke előtt. A koncert műsoráról és fellépőiről erre a linkre kattintva tájékozódhatnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.