Klasszikus

120 éve született Lajtha László

2012.06.29. 12:18
Ajánlom
A Kossuth-díjas zeneszerző nevéhez a népdalgyűjtés, a zenepedagógia és a kulturdiplomácia területén is elévülhetetlen érdemek fűződnek.

Lajtha László 1892. június 30-án született Budapesten. A jómódú és művelt polgárcsaládból származó Lajtha még diákként, Bartók és Kodály példájára kezdte a népdalgyűjtést, és a nála egy évtizeddel idősebb két nagy komponista munkatársává fogadta a tizenhét éves ifjút. A budapesti Zeneakadémiára iratkozott be, de szülei kívánságára közgazdaságtant tanult és doktorátust is szerzett. Zenei tanulmányait külföldön, Lipcsében és Genfben, majd Párizsban folytatta. A francia fővárosban töltött évei meghatározóak voltak későbbi zeneszerzői tevékenységére: zeneművészete sajátos ötvözete a magyar és francia hatásoknak, a "legfranciásabb magyar zeneszerzőnek" is nevezik.

Huszonegy évesen a Magyar Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményének őre lett, ekkor született első, a Des esquisses d'un musicien (Egy muzsikus vázlatai) című zeneműve. Az első világháborúban katonaként szolgált. 1919-ben kezdett tanítani, s ugyanebben az évben a Kassák Lajos Ma című folyóirata által rendezett koncert műsorlapján szerepelt neve először együtt Bartókéval és Kodályéval. Lajtha 1924-től dolgozott a Nemzeti Múzeum népzenei osztályán, itt bontakozott ki igazán népzenegyűjtő tevékenysége. 1928-ban második vonósnégyesének párizsi premierje után a koncerten jelenlévő Elisabeth Coolidge amerikai mecénás újabb kvartettet rendelt tőle, amelyet jelentős összeggel díjaztak. A következő évtől Bartókkal együtt a Népszövetség Szellemi Együttműködési Intézetében, majd a Népművészeti és Népi Hagyományok Bizottságában dolgozott.

Lajtha a II. világháború előtti erdélyi és felvidéki népzenei gyűjtését nyugat-dunántúliakkal egészítette ki. Közel kétezer népdalt gyűjtött össze, az elsők között rögzítette a dallamokat magnetofonnal és jegyezte le tudományos pontossággal a népi hangszeregyüttesek muzsikáját. Monográfiát, tanulmányokat szentelt egy-egy vidék népzenéjének (Széki gyűjtés, Sopron megyei virrasztó énekek), sokat kutatta a cigányok zenéjét és ő ismerte fel az egyes népdaltípusok és az egyházi zene, főleg a gregorián rokonságát. Népdalfeldolgozásaiban csak saját gyűjtésű dallamhoz nyúlt, mert azt vallotta, hogy azzal tud leginkább azonosulni.

Lajtha 1945-49 között a Nemzeti Zenede igazgatója, másfél évig a Rádió zenei vezetője volt, 1947-48-ban Londonban élt és dolgozott. Hazatérése után állásától megfosztották, egzisztenciálisan ellehetetlenítették. Csak 1952-től tanított újra, népzenegyűjtést a Zeneakadémián. Tanítványa volt többek közt Ferencsik János és Kórodi András karmester, Tátrai Vilmos hegedűművész. A Kossuth-díjat 1951-ben kapta népzenekutatói munkásságáért; a kitüntetést először nem akarta elfogadni, majd mégis átvette és a pénzt szétosztotta a nála is szegényebbeknek és megalázottabbaknak. Franciaországban sokáig sokkal ismertebb volt, mint Magyarországon. 1955-ben a Francia Művészeti Akadémia tagjává választotta - első magyarként - George Enescu román zeneszerző megüresedett helyére. Kiutazását még ekkor sem engedélyezték a hatóságok.

Lajtha közel száz művet írt, köztük kilenc szimfóniát, a VII. az 1956-os forradalom zenei tablója. Komponált vonósnégyeseket, vígoperát, két misét, kamara- és kórusműveket, és korának egyik legnagyobb hangszerelő művésze volt. Zeneszerzői életműve a magyar és kelet-európai népzenén kívül a francia impresszionizmus stílusjegyeit viseli magán. Olyan kortársaival volt ismeretségben, mint Paul Valéry francia költő, Nadja Boulanger zenepedagógus, Mauric Ravel és Arthur Honegger francia, Szergej Prokofjev orosz zeneszerző.

Lajtha kiemelkedő zenepedagógus is volt, aki tudatosan különítette el magában a népzenekutatót és a zeneszerzőt. A néptánckutatás terén is úttörő volt, a táncokat a koreográfia lejegyzése mellett filmen is rögzítette, Népies játékok és táncok Magyarországon címmel dolgozatot jegyzett. Lajtha László 1963. február 16-án halt meg Budapesten. Zeneszerzői és népdalgyűjtői hagyatékát a budapesti Hagyományok Háza gondozza. 1995-ben nevével díjat alapítottak zenei ismeretterjesztő, zenekritikai és előadóművészeti területen a rádióműsorokban végzett, kimagasló teljesítmények elismerésére. Születésének 120. évfordulója alkalmából emlékévet rendeznek Magyarországon. Születésnapján, azaz június 30-án a Hagyományok Háza és a Nemzeti Énekkar nagyszabású hangversennyel tiszteleg a zeneszerző emléke előtt. A koncert műsoráról és fellépőiről erre a linkre kattintva tájékozódhatnak.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Színház

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Színház

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Klasszikus

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Színház

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.
Klasszikus magazin

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Klasszikus interjú

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.
Klasszikus hír

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.