Klasszikus

120 éve született Lajtha László

2012.06.29. 12:18
Ajánlom
A Kossuth-díjas zeneszerző nevéhez a népdalgyűjtés, a zenepedagógia és a kulturdiplomácia területén is elévülhetetlen érdemek fűződnek.

Lajtha László 1892. június 30-án született Budapesten. A jómódú és művelt polgárcsaládból származó Lajtha még diákként, Bartók és Kodály példájára kezdte a népdalgyűjtést, és a nála egy évtizeddel idősebb két nagy komponista munkatársává fogadta a tizenhét éves ifjút. A budapesti Zeneakadémiára iratkozott be, de szülei kívánságára közgazdaságtant tanult és doktorátust is szerzett. Zenei tanulmányait külföldön, Lipcsében és Genfben, majd Párizsban folytatta. A francia fővárosban töltött évei meghatározóak voltak későbbi zeneszerzői tevékenységére: zeneművészete sajátos ötvözete a magyar és francia hatásoknak, a "legfranciásabb magyar zeneszerzőnek" is nevezik.

Huszonegy évesen a Magyar Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményének őre lett, ekkor született első, a Des esquisses d'un musicien (Egy muzsikus vázlatai) című zeneműve. Az első világháborúban katonaként szolgált. 1919-ben kezdett tanítani, s ugyanebben az évben a Kassák Lajos Ma című folyóirata által rendezett koncert műsorlapján szerepelt neve először együtt Bartókéval és Kodályéval. Lajtha 1924-től dolgozott a Nemzeti Múzeum népzenei osztályán, itt bontakozott ki igazán népzenegyűjtő tevékenysége. 1928-ban második vonósnégyesének párizsi premierje után a koncerten jelenlévő Elisabeth Coolidge amerikai mecénás újabb kvartettet rendelt tőle, amelyet jelentős összeggel díjaztak. A következő évtől Bartókkal együtt a Népszövetség Szellemi Együttműködési Intézetében, majd a Népművészeti és Népi Hagyományok Bizottságában dolgozott.

Lajtha a II. világháború előtti erdélyi és felvidéki népzenei gyűjtését nyugat-dunántúliakkal egészítette ki. Közel kétezer népdalt gyűjtött össze, az elsők között rögzítette a dallamokat magnetofonnal és jegyezte le tudományos pontossággal a népi hangszeregyüttesek muzsikáját. Monográfiát, tanulmányokat szentelt egy-egy vidék népzenéjének (Széki gyűjtés, Sopron megyei virrasztó énekek), sokat kutatta a cigányok zenéjét és ő ismerte fel az egyes népdaltípusok és az egyházi zene, főleg a gregorián rokonságát. Népdalfeldolgozásaiban csak saját gyűjtésű dallamhoz nyúlt, mert azt vallotta, hogy azzal tud leginkább azonosulni.

Lajtha 1945-49 között a Nemzeti Zenede igazgatója, másfél évig a Rádió zenei vezetője volt, 1947-48-ban Londonban élt és dolgozott. Hazatérése után állásától megfosztották, egzisztenciálisan ellehetetlenítették. Csak 1952-től tanított újra, népzenegyűjtést a Zeneakadémián. Tanítványa volt többek közt Ferencsik János és Kórodi András karmester, Tátrai Vilmos hegedűművész. A Kossuth-díjat 1951-ben kapta népzenekutatói munkásságáért; a kitüntetést először nem akarta elfogadni, majd mégis átvette és a pénzt szétosztotta a nála is szegényebbeknek és megalázottabbaknak. Franciaországban sokáig sokkal ismertebb volt, mint Magyarországon. 1955-ben a Francia Művészeti Akadémia tagjává választotta - első magyarként - George Enescu román zeneszerző megüresedett helyére. Kiutazását még ekkor sem engedélyezték a hatóságok.

Lajtha közel száz művet írt, köztük kilenc szimfóniát, a VII. az 1956-os forradalom zenei tablója. Komponált vonósnégyeseket, vígoperát, két misét, kamara- és kórusműveket, és korának egyik legnagyobb hangszerelő művésze volt. Zeneszerzői életműve a magyar és kelet-európai népzenén kívül a francia impresszionizmus stílusjegyeit viseli magán. Olyan kortársaival volt ismeretségben, mint Paul Valéry francia költő, Nadja Boulanger zenepedagógus, Mauric Ravel és Arthur Honegger francia, Szergej Prokofjev orosz zeneszerző.

Lajtha kiemelkedő zenepedagógus is volt, aki tudatosan különítette el magában a népzenekutatót és a zeneszerzőt. A néptánckutatás terén is úttörő volt, a táncokat a koreográfia lejegyzése mellett filmen is rögzítette, Népies játékok és táncok Magyarországon címmel dolgozatot jegyzett. Lajtha László 1963. február 16-án halt meg Budapesten. Zeneszerzői és népdalgyűjtői hagyatékát a budapesti Hagyományok Háza gondozza. 1995-ben nevével díjat alapítottak zenei ismeretterjesztő, zenekritikai és előadóművészeti területen a rádióműsorokban végzett, kimagasló teljesítmények elismerésére. Születésének 120. évfordulója alkalmából emlékévet rendeznek Magyarországon. Születésnapján, azaz június 30-án a Hagyományok Háza és a Nemzeti Énekkar nagyszabású hangversennyel tiszteleg a zeneszerző emléke előtt. A koncert műsoráról és fellépőiről erre a linkre kattintva tájékozódhatnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyerek

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.
Klasszikus ajánló

Schubertiáda a kismartoni Esterházy kastélyban

Schubertiádák: így nevezték az 1820-as évek elejétől azokat a társasági összejöveteleket, amelyeknek középpontjában Franz Schubert és muzsikája álltak és ezt a címet viseli a classic.Esterházy koncertsorozat következő, június 15-i koncertje is.
Klasszikus cselló

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Klasszikus virtuózok

Mi a televízióhoz értünk, ők a komolyzenéhez: így született a Virtuózok

A Virtuózok stábjának talán legrégebbi tagja a Virtuózok kreatív vezetője, Szarvas Szilvia. Még nem is létezett a műsor, mikor már dolgozott Peller Mariann-nal, a komolyzenei tehetségkutató kitalálójával.